147437. lajstromszámú szabadalom • Vakításmentes indirekt fényszóróberendezés rejtett világítótesttel kombinált tükörvetítéssel, járművek, különösen közúti gépjárművek részére

Megjelent: I960, október 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRÁS 147.437. SZÁM 63. c. 58—91. OSZTÁLY — ZA—197. ALAPSZÁM Vakításmentes indirekt fényszóróberendezés rejtett világítótesttel kombinált tükörvetítéssel, járművek, különösen köz úti gépjárművek részére Feltaláló: Zavaczky Antal oki. technikus, Budapest A bejelentés napja: 1958. december 24. A járművek, kiváltképpen a közúti gépjárművek a legkülönfélébb konstrukciójú világítótestekkel, fényszoróberendezésökkel rendelkeznek. Ezek az éjszakai közlekedés biztonságát szolgálják. A közlekedésitechnikai feltételek megkívánják, hogy az egymással találkozó gépjármű vezetőit a nagyfényerejű reflektorokiból kisugárzó fény ne vakítsa, illetve a járművezetési tevékenységükben károsan ne befolyásolja. Az ezideig általánosam, alkalmazott fényártalomcsökkentő megoldást a bilux-rendszer képviselte. Ez kétszálas izzólámpával ellátott fényszórókiból áll. Az egyik izzószél a sugárvető gyújtópontjában van, s annak egész felületét besugározva messzeható fényt biztosít. A másik izzószál a sugárvető gyújtópontján kívül fekszik, alul fémernyő takarja és arra szolgál, hogy a találkozó gépjárművek vezetőit kevésbé vakító, ernyőzött fény keletkezzen. Mindkét izzószál nagyfényerejű. A városi világítást kisebb fényerejű külön izzólámpák szolgáltatják, melyek a sugárvető középpontján kívül helyezkednek el. E világítási rendszer a rohamosan növekedő számú és a kitűnően megépített utakon, autóstrádáíkon egyre nagyobb sebességgel közlekedő korszerű gépjárművek számára elégtelenné, sőt 'hátrányossá vált. A távolsági és az ernyőzött fény váltakoztatott működtetése kevéssé csökkentette, csupán elviselhetővé tette a vaikítást. Ennek következtében a találkozások helyétől jelentősebb távolságban biztonsági ok ob ól csökkenteni kellett a járművek sebességét, bár sok esetben ez sem akadályozta imeg a kisebb-nagyobb karambolokat. Még kedvezőtlenebb volt a helyzet amikor a járművezetőik egyike nem tompította le reflektorainak távolsugárzó fényét, hogy saját sebességét a másik rovására megtarthassa. Ilyenkor a másik számára a gyors lelassítás vagy a teljes leállás mutatkozott a legbiztonságosabbnak. Az utóbbi években, számos kísérlet történt, hogy a jármű vi reflektorok ártalmas találkozási fény kisugárzását elviselhető mértékig csökkentsék és emellett a járművek, előtti útszakaszon valamivel kedvezőbb megvilágítás érvényesüljön. Ezt a célt különböző felerészben osztott, polarizált fényű, félig eltakart, más változatokban különlegesen kialakított fénytörő üvegekkel, optikai lencsékkel kívánták elérni. Jelentős számban javasolták, hogy a gépjárművekre hátul alkalmazzanak az úttest másik felére sugárzó reflektort a vezetési biztonság javítása céljából. I Nemrég a bilux izzólámpa fényernyőjének módosításával és a fényszóró üvegeik fénytörési viszonyadnak változtatásával ún. asszimmetrikus világítást alakítottak ki, mely az eddigiekhez képest valamivel jobb tájékozódást biztosított az úttest szélének 60—70 méter távolságú megvilágítása által. Legújabben az infravörös sugarak alkalmazásával a gépjármű szerelvényfalára elhelyezett ernyővel, vagy motorosszemüveghez hasonló fejre kapcsolható azonos elvű megoldással kielégítő tájékozódás vált lehetővé. E megoldások különféle okok miatt nem bizonyultak kielégítőnek. Beigazolódott, hogy a közvetlen (direkt) fénykibocsátó reflektorok optikai testeknek minősülve akkor is vakítanak, ha kettéosztottak, vagy ha felerészüket letakarják, ugyanis a fél parabolikus tükör vagy lencse is tökéletes teljes képet vetít, csak a fényélessége lesz gyöngébb. A poláris fényt sugárzó reflektorok csak akkor érvényesülhetnének, ha minden gépkocsivezető rendelkezne különleges fónytörésű szemüveggel és a jelenlegi reflektorok fényteljesítményét a kétszeresére növelnék. Az úttest másik felét bevilágító hátsó fényszórós rendszer sem mutatkozott célravezetőnek. Az asszimimetrikus világítás javulást jelent ugyan, de a találkozási bizonytalanságérzeten alapvetően ez sem segít, mivel nem. szűntette meg a gépkocsivezetőik által érzékelt ún. „sötét kaput". Az infravörös sugarak alkalmazásával biztosított érzékelés is csak akkor jöhetne számításba, ha minden gépjárművet ezzel lehetne felszerelni. E berendezés bonyolultabb szerkezetéből adódó gyakoribb meghibásodási lehetősége, magas ára, a látóidegekre gyakorolt ártalmas hatása követ-