147433. lajstromszámú szabadalom • Magnetosztrikciós torziójelző készülék

Megjelent: 1960. október 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 147.433. SZÁM 42. k. 20-29. OSZTÁLY - VU-31. ALAPSZÁM Magnetosztrikciós torziójelző készülék Vyzkumny a zkusbeni letecky ustav, Letnany, Prága mellett (Csehszlovákia) Feltalálók: Dubsky Borivoj mérnök, Praha, Straka Oldrich mérnök, Praha, Refil Bohuslav, technikus, Praha A bejelentés napja: 1959. március 6. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1958. március 7. Jelen találmány tárgya magnetosztrikciós torziójelző készülék, amely páros számú, egymással szilárdan összekötött torziós testből áll, amelyek gerjesztő-, polározó- ós felvevő-tekercsekkel vannak ellátva. Az eddig isimert ilyenfajta jelzőknek, amelyek magnetosztrikciós torzió' elvén alapulnak (úgynevezett Wiedemann-effektus), csak egy gerjesztő- és egy felvevő-tekercsük van, esetenként egy polarizáló tekerccsel ellátott torziós csővel. Bár a kapacitás, induktivitás, vagy ellenállás elvén alapuló jelzőkkel szemben ezeknek a jelzőknek kimenő-teljesítménye aránylag magas (a csavaró-nyomatékkal arányos), ez a kimenő teljesítmény nem elégséges kis szervomotorok vezérlésére. Itt legtöbbször szükség van erősítők alkalmazására, ami •mindenesetre tekintélyes komplikációkat okoz. Az említett hátrányokat a találmány szerinti magnetosztrikciós torziójelző kiküszöböli. Ennek lényege abban áll, hogy az összes torziós testek toroid visszacsatoló tekercsekkel is el van látva. Ezek a visszacsatoló tekercsek egy híd átlójában vannak kötve, amelynek ágaiba ismert módon, felvevő és polározó tekercsek vannak kapcsolva. A gerjesztő tekercsek köre emellett szimmetrikus elrendezésű és ennek átlójában történik a tulajdonképpeni terhelés csatlakoztatása. Ezzel az elrendezéssel elérjük, hogy a jelzőkészülék kimenő feszültsége, amely a felvevő tekercs kapcsain megjelenik, egy különleges visszacsatoló tekercsbe jut, amely toroid alakban a torziós, test egy részét körülveszi. A visszacsatoló tekercsen keresztül folyó áram következtében azonban megváltoznak a toroid gerjesztő tekercs két önálló ágában az induktív ellenállások, aminek következtében természetesen a gerjesztő tekercseket tápláló gerjesztő körben az egyensúly megbomlik. Ezen egyensúlyváltozás következtében a gerjesztőkor középső ágában áram keletkezik, amely mind a vezérlő tekercsben levő árammal, mind pedig a felvevő tekercsek kapcsain levő feszültséggel arányos. Ez az áram már tekintélyes, úgy hogy sok esetben szervo-kismotorok és hasonló berendezéseik működtetésére elegendő teljesítményt szolgáltat. A rajzon a találmány egy péidaképpeni kivitelét, valamint egy változatát ábrázoljuk, továbbá az összes lényeges alkatrészeket, valamint az egyes tekercsek torziós testekre való tekercselésének folyamatát, végül pedig egy általános kapcsolási rajzot mutatunk be. A rajzokon: az 1. ábra a jelzőkészülék hosszmetszetét ábrázolja olyan elrendezésnél, amelyiknél a „T" torziós erői a jelzőkészülék egyik végén hat. A 2. ábra hasonlóiképpen a jelzőkészülék hosszmetszetét mutatja, mindamellett olyan elrendezésiben, amelynél a „T" torziós erő a jelzőkészülék közepén hat, míg annak 'mindkét vége szilárdan meg: van. fogva. A 3. ábra a 2. ábrának III—1TI vonala mentén vett keresztmetszet, amely a ,,T" torziós erő átvitelére szolgáló kart mutatja. A 4. ábra a tulajdonképpeni különálló torzióstestet mutatja, mégpedig felső felét hosszmetszetben, míg az alsói nézetben. Az 5. ábra a 4. ábra V—V vonala mentén vett keresztmetszetet. A 6. ábra a 4. ábrán jelzett VI irányból szemlélt oldalnézetet mutat. A további rajzok egyes tekercselési fázisokat mutatnak, először a különálló torziós test tekercselését, majd két egymással összekötött test tekercselését mutatják. A 7. ábra a tulajdonképpeni felvevő tekercs tekercselését mutatja, aihogy azt minden testre tekercselik. A 8. ábra a 7. ábrának VIII irányból szemlélt oldalnézete. A 8. ábra két különálló polároző és gerjesztő toroid tekercs feltekercselését mutatja, amelyek közül mindegyik két tekercsből áll, ahogy az SZABADALMI LEÍRÁS