147425. lajstromszámú szabadalom • Hengeres gyújtómű, főleg rostipari fonógépekhez
Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.425. SZÁM 76. b. 26—29. OSZTÁLY — TE—211. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Hengeres nyújtómű, főleg rostipari fonógépekhez Textilipari Kutató Intézet, Budapest Darabos Ferenc oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. március 10. A rostiparban a végfonógépek nyújtóművének funkciója, hasonlóan a más textilipari végfonógépek funkciójához, az, hogy a terméket (előfonalat) levékonyítsa. Ezt a feladatot a különböző iparágaikban, különböző alapanyaggal dolgozó gépek, különféle szervek segítségével oldják meg. A rostiparban nedvesfonásnál általában a nyújtás két bordázott hengerpár között történik, ahol a behúzó- és kihúzó hengerpár közötti kerületi sebesség viszonya szabja meg a nyújtás nagyságát. Szárazfonásnál — ahol a nyújtómező az előbbinél lényegesen nagyobb — részben a sodrat felfutásának meggátlására, másrészt az úszószálak mozgásának korlátozására tenzorpontot (okát) és tenzorfelületet alkalmaznak. A kender „gill" fonógépek pl. ún. tűs tenzorfelülettel működő gépek. A jutaiparban általaiban a tenzorfelület az ún. mell-lemez, azonban ismerünk kétszíjj as nyújtóművet is, ahol a tenzorfelületen fellépő noirmálerőket is szabályozni lehet. A nyújtómezőben történő folyamatok vizsgálata során azonban arra a megállapításra Jutottunk, hogy részben a tenzortávolságok megválasztása, másrészt a normálerők helytelen eloszlása következtében a nyújtásszabályozó szervek döntően befolyásolják a végtermék (fonal) jellemzőinek alakulását. A találmány szerinti hengeres nyújtómű ismérvei: a nyújtómezőben elrendezett, a behúzóhengerpárból kiindulva fokozatosan csökkenő sugarú kör burkoló görbéje által meghatározott görbületű és inflexiós ponttal bíró tenzorfelület. A találmány szerinti nyújtómű tenzorfelülete célszerűen alaplemezből és erre állíthatóan kiképzett fonócsatornából áll. A fonócsatorna úgy van kialakítva, hogy az a behúzóhengerpártól az inflexiós pontig terjed és az alaplemezzel azonos görbületű. Ezáltal biztosítva van az, hogy a szálfolyam a behúzóhengerpártól az inflexiós pontig a fonócsatornára, az inflexiós ponttól a kihúzóhengerpárig az alaplemezre feszül rá. Nemcsak a fonócsatoma, hanem az alaplemez is állítható, miáltal elérhető, hogy a mindenkori kívánalmaknak megfelelően az optimális helyzetbe állítsuk be. A nyújtóművön áthaladó szálfolyam pontosabb vezetése céljából a tenzorfelületet vezető-csatornával elláthatjuk. A tenzorfelület görbületét — a behúzóhengerpártól kiindulva — fokozatosan csökkenő sugarú legalább négy kör burkológörbéje határozza meg. Ez biztosítja a normálerők nagyságának szabályozását. A burkoló görbe alakját megszabó körök sugara között empirikusan számított összefüggés van, mely szerint minden kör sugara az utána következő kör sugarához úgy aránylik, mint 1 : 0,7-hez, illetve a szerkesztési követelmények figyelembevételéhez az érték 0,65—0,85 között változhat. Az általános koeficiens értéke tehát 0,7, illetve fordított sorrendnél ennek reciprok értéke. 0,7 koeficiens figyelembevételével a körök sugarai a behúzóhengerpártól kiindulva a következő összefüggést adják: R2 = 0,7 R,, R 3 = 0,7 R 2 , R4 = 0,7 R 3 A találmány szerinti nyújtómű példaképpeni kiviteli alakját a csatolt rajz-mellékleten szemléltetjük vázlatosan: Az 1. ábra a nyújtómű oldalnézetét, 2. ábra a nyújtómű elölnézetét, míg a 3. ábra a fonalvezető csatornát szemlélteti. Az 1. ábrán az (1) ibeihúzóhengerpár és (5) kihúzóhengerpár közötti nyújtómezőben van elrendez-ve a (3) alaplemezből és a (2) állítható fonócsatornából álló tenzorfelület. Az alaplemeznek az (5) kihúzóhengerpár felé eső részén van kiképezve a (4) fonalvezető csatorna. A fonal útját a nyújtóműben a (6) eredményvonal jelzi. Az alaplemez a rajzon fel nem tüntetett módon a tartószervre van erősítve, amelyen való helyzete pl. csuklósan szabályozható.
