147424. lajstromszámú szabadalom • Összetett vákuummérő kapcsolási elrendezés

9 147.424 csupán a termoelektromos egyenáramot jelzi. Meg­bízható adatok elérésére a váltakozóáramot a 19 stabilizátorral stabilizáljuk. A 15 kontakt-egyenirá­nyítók csupán a mérőműszer védelmére valók. Hasonló elrendezést, mint amilyen a termoelktro­mos vákuummérőnél van, találunk az ellenállásos vákuummérőnél, az ún. Pirani-féle vákuummérő­nél is. A huzalnak a gáznyomáshoz tartozó hőjét az ellenállásnak állandó áram melletti változtatá­sával is mérhetjük. Az 5. ábra egy ellenállásos vá­kuummérő kapcsolási elrendezését a legérzéke­nyebb megoldásban, nevezetesen Wheatstone-féle hídban mutatja. A vákuummérő 20 burája ellen­állás huzalt tartalmaz, mely az evakuálandó térrel összekötött térben foglal helyet. Ez a huzal a híd egyik ágát alkotja. A hidat a 25 egyenáramforrás­ból tápláljuk. A híd további ágait a 21 hitelesítő ellenállás és a további 22, 23 ellenállások alkotják. A 24 mérőműszert a híd átlójába iktatjuk. A hideg katódos ionizációs vákuummérőnek és az ellenállásos vagy termoelektromos vákuummé­rőnek a találmány szerinti egyesítésénél az ionizá­ciós vákuummérő kapcsain mindig egyenáramú feszültség van, miértis az iónáram megszakítás nél­kül folyik át a burán. Amennyiben a 2. ábra sze­rinti ionizációs vákuummérő-kapcsolást alkalmaz­zuk és a millivoltmérő belső ellenállását az ellen­állásos vagy termoelektromos vákuummérő hídjá­hoz illesztjük, egyetlen mérőműszerrel (millivolt­mérővel) a gáznyomások teljes tartományát 1 mm Hg-tól 10~6 mm Hg-ig megbízhatóan és pontosan mérhetjük anélkül, hogy az ionizációs vákuummérő áramkörét meg kellene szakítani. 6és 7 ábra a találmány szerinti kapcsolási elren­dezjés két kiviteli alakját mutatja, mégpedig a 6. áb­rán ionizációs vákuummérő és termoelektromos vákuummérő társítását, a 7. ábra pedig ionizációs vákuummérő és ellenállásos vákuummérő társítá­sát. Amint a 6. ábrán látjuk, mind az ionizációs vá­kuummérő 26 áramforrását, mind pedig a termo­elektromos vákuummérő 27 áramforrását a válta­kozóáramú hálózatból tápláljuk. A 26 forrásnak a 2. ábrán látható áramforrás kapcsai, a 27 forrásnak pedig a. 4. ábrabeli váltakozóáramú áramforrás és az adalékos alkatrészek felelnek meg, kivéve a mérőműszert és a mérőiburát. A tulajdonképpeni mérőrendszer két mérőburából áll, mégpedig a 32 ionizációs vákuummérő mérőburájából, melyet a 26 forrás a 28, 29 mérőellenállásokon át táplál, és a 33 termoelektromos vákuummérő mérőburájából, melynek négy termoeleme váltakozóáramú híd két áganként van kapcsolva. Ez az összetett vákuum­mérő három mérési tartományban mér, melyekben a 30 kapcsoló a 31 millivoltmérőt más és más mérő­tagra váltja át. Az ábrázolt helyzetben a vákuum­mérő a legkisebb nyomások mérési tartományára van kapcsolva, amelyben a 31 millivoltmérő a fe­szültséget a sorbakapcsolt 28, 29 ellenállásoknál méri. Ha egy másik helyzetre váltunk át, a feszült­ség mérése csupán a 28 ellenállásnál történik, mely nagyobb nyomásoknak felel meg. További átvál­tásnál a 31 millivoltmérő a 4. ábra szerinti termo­elern termoelektromos erőssége számára voltmérő­ként van kapcsolva. Ennél az átváltásnál azonban az ionizációs vákuummérő áramkörén átfolyó áram nem szakad meg. A vákuummérő teljesen a kap­csoló helyzeteitől függ amennyiben a voltmérő belső ellenállása a mérőellenállásokhoz viszonyítva nagy. Mérőműszerként szokásos forgótekercses műszert vagy elektroncsöves voltmérőt használhatunk. A 7. ábra szerinti kapcsolási elrendezés lényegi­leg ugyanolyan, mint a 6. ábrabeli, de azzal a kü­lönbséggel, hogy a mérőbura helyett, melynek ter­moelemei a híd két ágát alkotják, csak egy 41 ellen­állásbura van az egyik ágban. A többi 34—40 al­katrész, melyek a 6. ábra 26—32 részeinek felelnek meg a két ábrán azonos. Ugyanez áll a vákuum­mérő átváltására nézve is. Szabadalmi igénypontok Összetett vákuummérő kapcsolási elrendezése, melynél hideg katódos ionizációs vákuummérő i(Penn ing-féle vákuummérő) másfajta vákuum­mérővel van összekötve, azzal jellemezve, hogy az ionizációs vákuummérő áramkörében a kapcsoló átváltásakor, az ionizációs vákuummérővel össze­kötött másik vákuummérő üzeme alatt is, megsza­kítás nélkül áram folyik, mimellett a méréstarto­mány-kapcsoló a két vákuummérő mérőburáinak áramköreibe felváltva ugyanazt a jelzőműszert kapcsolja be. rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 601841. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom