147424. lajstromszámú szabadalom • Összetett vákuummérő kapcsolási elrendezés

Megjelent: 1960. augusztus 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.424 SZÄM 42. k. 8—14. OSZTÁLY — TE—176. ALAPSZÁM összetett vákuummérő kapcsolási elrendezése TESLA, národní podnik cég, Praha (Csehszlovákia) Feltalálók: Sítko Vladimír mérnök, Roznov p. Radhostém, Kóiia Dionyz, Roznov p. Radhostém A bejelentés napja: 1958. március 7. A találmány összetett (kombinált) vákuummérő kapcsolási elrendezése. Amint ismeretes, az egyszerű vákuummérők nem fedik a némely alkalmazási területen, pl. elektron­csövek gyártásánál szükséges teljes mérési tarto­mányt. Ezért már javaslatba hozták különböző vá­kuummérők többbé-kevésbé bonyolult kombiná­cióit. Különösen előnyösnek látszik hideg katódos ioni­zációé vákuummérő összekapcsolása másik vákuum­méterre], mely 10"3 mm Hg-nál nagyobb nyomá­sokat mér. Ilyen összekapcsoláshoz azonban két ön­álló egység szükséges, két mérőműszerrel, mert ha csak egy műszer van, a vákuummérők váltakozó kikapcsolása azzal a hátránnyal jár, hogy kicsiny nyomásoknál a kisülés az ionizációs burában az átkapcsolás következtében megszakad és nem jön létre újból. A találmány célja e hátrány kiküszöbölése. A találmány szerinti összetett vákuummérőnél, mely hideg katódos ionizációs vákuummérőből (Penning­féle vákuummérőből) és ezzel kapcsolt egyébfajta vákuummérőből áll, a kapcsolási elrendezést az jel­lemzi, hogy az ionizációs vákuummérő áramköré­ben a kapcsoló átváltásakor, az ionizációs vákuum­mérővel összekötött másik vákuummérő üzerne alatt is megszakítás nélkül áram folyik, mimellett a méréstartomány-kapcsoló a két vákuummérő mé­rőburáinak áramköreibe felváltva ugyanazt a jel­zőműszert kapcsolja be. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán, ionizációs, termoelektromos és ellenállá­sos vákuummérők alkalmazása mellett ismertet­jük. A rajz 1. ábrája félig vázlatosan tüntet fel hideg katódos ionizációs vákuummérőt, melyet Penning­féle vákuummérőnek is neveznek. A 2 állandó mág­nesek 1 jármában a 4 anódot és 5 katódot tartal­mazó mérőbura foglal helyet. A mágneses erővona­lak iránya merőleges a 4, 5 elektródok síkjára. Az elektródokat tartalmazó, légmentesen lezárt mérő­burát a 6 csonk ahhoz a térhez köti, amelynek vá­kuumját mérni akarjuk. A katód és az anód között kb. 2000 volt feszültség van 1 mm Hg-nál kisebb nyomáson az elektródok között parázsfényű kisülés lép fel, melynek erőssége és vezetőképessége a gáz nyomásától és tulajdonságaitói függ. A gáz vezető­képességét a vákuummérésnél alkalmas eszközök­kel megállapítjuk. Ehhez két eljárást alkalmaznak. Az első, ismertebb eljjárásnál a mérőburán átfolyó áramot mérik. A mérőbura elektródjait egyen- vagy Az első ismertebb eljárásnál a m,rőburán átfolyó váltakozóáramú forrásból táplálják és az alkalma­zott mikroampermérők különböző mérési tartomá­nyait mellékáramkörök átkapcsolásával érik el. A 2. eljárást a 2. ábra szemlélteti. Itt a kapcsokat me­gint egyen- vagy váltakozóáramú forrásból táplál­ják. Az áram all ellenálláson folyik át, mely a 8 mi­livoltmérőt a 7 mérőburában esetleg fellépő rövid­zárlatok ellen védi. Az említett millivoltmérő az áramot a 9, 10 hitelesítő ellenállásoknál méri és a különböző mérési tartományokat egy kapcsoló át­váltásával érik el. A 2. ábrán szemléltetett kapcso­lásnál csak két mérési tartomány lehetséges. A termoelektromos vákuummérőknél villamos árammal felhevített vezető hőjét termoelemmel mérik. Amikor ezt a vezetőt állandó bevezetett tel­jesítmény felhevíti, annak hőtartalma csak a lehű­léstől, tehát az őt környező gáz nyomásától is függ. A vezető hőmérsékletét mérő termoelemből kapott termoelektromos feszültség tehát egyúttal a gáz­nyomás mértéke. A termoelektromos vákuummérők egyik ismert megoldását a 3. ábra mutatja. Az üvegburában négy termoelem van, melyeket a rajzon a polaritásukkal jelöltünk. A burát a 12 csonk köti az evakuálandó térhez. A 4. ábra termoelektromos vákuummérő szoká­sos kapcsolási elrendezését tünteti fel. A tulajdon­képpeni 13 vákuummérő (3. ábra) termoelemeit közvetlenül a kapcsokról váltakozóárammal táplál­juk. Itt tulajdonképpen hídkapcsolásról van szó. A híd egyes ágait a 13 bura termoelemei és a 16,17 hi­telesítő ellenállások alkotják. A termoelemeket köz­vetlenül a rajtuk átfolyó áram Joule-féle melege fűti. Váltakozóáram esetén a hidat a 18 potenció­méterrel egyenlítjük ki. Miután a hidat kiegyenlí­tettük, a híd átlójába iktatott 14 millivoltmérő

Next

/
Oldalképek
Tartalom