147419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előre gyártott bentonit alapanyagú vízzáró elemek előállítására

147.419 3 általában 10—40% olvasztott bitumennel összegyúrjuk. Különösen előnyösen desztillációs bitumenek használhatók, melyek aszfaltogénsav tartalma viszonylag mindig magasabb, A gyúrási hőmérséklet a használt bitumen lágyuláspontja környezetében van. A masszát célszerűen olajozott présfejen, vagy olajozott hengerek között alakítjuk és abból lapokat, téglákat, idomteeteket készítünk. Ezek a masszák formázás és kihűlés titán előbb kissé elasztikus, de formaszilárd, pár óra múlva pedig az olajos adalék és a bitumen aszfaltogénsav tartalma arányában változó szilárd, biztonságosan és könnyen kezelhető elemeket adnak. Kihengerelhetők akár 2—3 mm vastagságra is, mely állapotban pl. épületbeltéri szigeteléseknél, a legkülönbözőbb vízzáró-korrózió védelmi burkolásoknál stb. használhatóik a korábban ismertetett alkalmazásokon túlmenően. 4. A megelőző példában felsorolt masszák bármelyike, legcélszerűbben pedig a 3. példában ismertetett masszatípusok igen előnyösen alkalmazhatók épületelemek, pórus- vagy üregterének kitöltésére. Ez úgy készül, hogy az előre legyártott építőelemek, melynek telíthető pórustérfogata, vagy előre készített és ecélból megfelelően kiképzett üregtere van, a frissen készült masszákkal a szükséges nyomás alatt telítünk. Ezáltal, ha pl. a telítendő építőelem teherbíró., szerkezeti test, telítésével olyan építőelemet nyerünk, mely szigetelőelem és egyben a szerkezet része is. Ezt a tulajdonságot ez ideig egyetlen vízzáró anyag sem biztosította. Pl. akna, alagútfalazó betonidomkövekben előre kialakított üregtér telítésével és a kőilleszkedések megfelelő kiképzésével, mely azok telítő rétegeinek érintkezését az illeszkedési fugában is biztosítja, olyan tökéletes lapmenti és érintkező felületi vízzárást nyerünk, melyet ez ideig megvalósítani nem tudtak. A telítéséé vízzáró elemek az építőipari idomtestek gyakorlatából ismertek szerint bármilyen célra, méretben és alakban gyárthatók. Ezzel a szigetelőelemek időállóságát kizárólag a hordozótest időállósága szabja meg. 5. Kaucsuk bevitele legegyszerűbben látex begyúrásával oldható meg. Tekintettel arra, hogy a bentonit a látexből vizet úgyis felvesz, alacsonyabb kb. 15%-ú víztartalmú bentonitot használunk. A felhasználandó látex mennyiségét az egyes alapanyagokhoz és elérendő sajátságokhoz mindig előkísérlettel kell megállapítani. A bevitel és homogén begyúrás érdekében koagulációs gyorsító adalékok nélkül célszerű dolgozni. Az eljárás ezen belül az előzőkből ismert egyszerű begyúrás. Alakítás ugyanaz, de szem előtt kell tartani a munka kellő gyorsaságának fontosságát, mert tapasztalatunk szerint a begyúrás kezdetétől számított kb. 20 perc utáni további anyagkeverés a kikoaguláló kaucsuk elhelyezkedésében és állapotában már roncsolást okoz. Különleges elemeket állíthatunk elő, ha a bentonitot, vagy annak .alacsony olaj-, bitumen-, gumi- stb. tartalmú masszáját pl. borsószem nagyságra pelletezzülk és e granulátumot másodlagosan, látexel keverjük. A gumi ilyenkor a granulátumok felületén és pórusterében szakadozott filmek, és a granulátumokat összefűző' rostok alakjában keletkezik és ha kellő gondossággal dolgoztunk, rugalmas gumiszövetbe ágyazott vízzáró elemet nyerünk, célszerűen fóliák, lapok, lemezek formájában, melyek a telítéses elemek mellett az egyéb elemtípusok között a legnagyobb ellenállóképességet biztosítják. Egyes bentonit típusoknál különösen kaucsukadagolással szemben célszerű a bentonit részecske felületek orgianofilitásának növelése. Ezt egyszerűen a látex adagolás előtt amfotér anyagok, pl. pseudomér, desmotro, illetve tautomér vegyületek, vagy a hozzájuk hasonlóan viselkedő egyéb vegyületek, pl. ligninszulfosav begyúrásával biztosítjuk. Ezeket az anyagokat vizes oldatban, vagy az adagolandó olaj nemű anyagokba bekeverve adagoljuk. Bentonitra vonatkoztatott adagolási mennyiségük 0,1—3% közt változik. 6. A találmány szerinti összes keverékek általános sajátsága, hogy azokba az állatok, illetve növények elleni mérgek azok megfelelő aktivitásának megőrzése mellett bevihetők. Tekintettel arra, hogy ez a terület ma még általában kutatás alatt áll, további részletezéstől eltekintünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás előregyártott bentonit alapanyagú vízzái"ó elemek előállítására, melyre az jellemző, hogy alkáli, esetleg földalkáli bentonitot elsődleges — pórusterében a bentonittól és víztől eltérő különböző adalékanyagokkal részben, vagy egészben, másodlagos — pórusterében pedig vízzel legfeljebb a kristiálybelsejei duzzadás kezdetéig telítünk, majd az így nyert alakítható elegyet alakos, — méretes elemekké formáljuk, vagy előre elkészített, kötőanyaggal, vagy keramikusán kötött testek pórusterébie, illetve előre kialakított üregterébe sajtoljuk. 2. Az, 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy adalékanyagként hosszú szénláncú szerves vegyületeket alkalmazunk, melyek a bentonit primer részecskéi és aggregátumai felületén megkötődnek, amilyenek pl. ásványi és növényi olajok, olajsavak, parafán, stearin, zsírok, liaszok, bitumen, aszfalt, kátrányok, kaucsuk vagy feldolgozási maradékok, mint pl. pakura, illetve ha felsoroltakhoz, hasonló tulajdonságú vegyületek. 3. Az, 1—2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatos!tási módja, melyre az, jellemző, hogy a bentonit másodlagos pórusterének vízzel telítését a bányanedves anyag lassú szárításával eszközöljük. 4. Az; 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy amfotér adalékot, mint pl. speudomér, desmotro és tautomér anyagokat, is alkalmazunk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli formája, azzal jellemezve., hogy az elegyekhez: rostos-szálas anyagokat is keverünk. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli formája, melyre az jellemző, hogy az elegyekhez növényi és állati mérgeket is adagolunk. 7. A 2—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli alakja, melyre az jellemző, hogy a keverékeket granuláljuk és a granulátumot másodlagosan újra a 2, igénypont szerinti szerves anya-