147397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa olefinek, különösen etilén katalitikus polimerizálására

Megjelent: 1960. augusztus 31. JÉfÉÉMÉ^ÜÉMMMIIÉMÉfr ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.397. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — LE—341. ALAPSZÁM Eljárás «-olefinek, különösen etilén katalitikus polimerizálására VEB Leuna-Werke, „Walter Ulbricht"-cég, Leuna, NDK Feltalálók: dr. Geiseler Gerhard vegyész, Leuna, Knothe Wolfgang, oki. vegyész, Merseburg A bejelentés napja: 1959. március 19. NDK-beli elsőbbsége: 1959. január 29. Ismeretes, hogy c-ölefinek, különösen etilén aluminiumalkileik, vagy alummiumaikilhalogenidek, valamint a periódusos rendszer 4—6. alcsoportjának nehézfémvegyületei jelenlétében szobavagy magasabb hőmérsékleten és légköri, vagy nagyobb nyomáson nagymolekulás, műanyagszerű termékekké plimerizálhatók. Alumíniumalkilek, ill. aluimíniumalkilhaloganidek 'helyett hasonlóan jő eredményei alkalmazhatók ezeknek alkilariiéterát-lz .,- i ipi Pur-r ^au ik it pH, irolc-V 1TT

iij.\ J ) i* I ÍH^TI i ^i at( ni en+ c

lka

1

)!!

-)L ih n r L1

"

1

i

K h v,° i ^r t i i h T

e" veg'ulf HJl cPT

t

t. i it> j -»ti r-r

po j i i ) liit->h at ti Vei -> n i1 i

MI l r '" írn] L

s i"ita i i ViH"* i •> i jk AC

'co np ners 1 írn i "K ^ i " fii j ] \ i -t n riK hno J ? ^i j <A hí •• ii ,iQU <_c> 1

' 1 "> c

1

J Cl 1 lö. II t E* öl => 1 il

> fco1

*"

1« cimjeiup* p- i LI ld di-n ^ja1

A »• nenn

fls°_

i zt-in •- ' H C I i° do/-ibOihi I Pv i i i(i-i jin \,r_ IDKl ^ J. l H ) | lr ^

t 7ei i r

lji=e eg "> fv loinm"! umii^n 's í c e'snco i

i íz isz \ i"1

J Z4T >il t<i-L it arte Tugu\ en c Miután előbbiek érteim, ében a polimerizátum termelési hányada a katalizátor koncentrációval körülbelül arányos, a közepes molekulasúlyt lényegében a két katalizátorkoniponens aránya határozza meg. Ha tehát a polimerizáció sebességét növelni kívánjuk, úgy további, a két katalizátorkomponenst azonos arányban tartalmazó katalizátormennyiiséget kell bevezetnünk. Azt találtuk, hogy további katalizátormennyisóg pótlólagos hozzáadása nélkül a polimerizáció sebességét és ezzel a polimerizátum tér-idő egységre vonatkoztatott termelési "hányadát (tér-idő-termelési hányadát) jelentékenyen emelhetjük és egyidejűleg olyan polimerizátuinahoz juthatunk, amelynek közepes molekulasúlyát a katalizátonkomponensek mólarányának ingadozása sokbal 'kevésbé befolyásolja. Evégből a katalizátorhoz; aktivátorként olyan kénvegyületéket .adagolunk, amelyek általános képlete: Ri\ /^3 > CH — S — CH "\ R2

' \R4 ahol Rí—R4 azonos, vagy egymástól különböző alifás szénhidrogénmaradékoik, mint metil-, etil-, vagy propilmaradékok lehetnek, vagy olyanokat, amelyknek általános képlete Rj v "> CH — S — Ar ahol Rí és R2 H-atomokat vagy tetszőleges alifás szénhidrogénmaradékokat, és Ar tetszés szerinti aromás szénhidro'génmaradákot jelent. Az eljárás során megmutatkozott, hogy a említett aktivátorok az organikus alumínium komponenst széles tartományon belül, helyettesítik, úgy, hogy a találmány szerinti aktivátorok hozzáadásával a például alumíniumaik!! és nehézíémhalogenid közötti optimális mólarány 1 : 3,5 és 1 : 1,5 között van (lásd 4—11 példák) míg eddig az elöljáróban említetteknek megfelelően ez az arány 1 : 1-től 1 : 0,6-ig terjedő volt. Az. eddigi mólarányok fenntartása esetén rendkívülien megnövekedett redukált viszkozitású (lásd 1—3 példa) és ezáltal a jelenlegi feldolgozó berendezésekben csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem feldolgozható termékek keletkeznek. Az aktivátort előnyösen a nehézfémnalogeniddel azonos mennyiségben alkalmazzuk, de adagolható ettől eltérő más mennyiségekben is; az optimális mennyiséget mindenkor empirikus úton kell meghatározni. A polimerizálást megfelelő oldószer jelenlétében, vagy pedig oldószerek távollétében foganatosítjuk. Eteráíokkal való munkánál sok esetben előnyös