147394. lajstromszámú szabadalom • Különféle egymással kapcsolaható (típus) egységekből álló változtatható kapacitású általános ügyviteli és statisztikai gépcsoport
2 nagy távolságra és a többi részek, pl. a gyűjtők is lehetnek bárhol, pl. egy köziponti teremben, mégis lehetővé válik az, hogy arra az esetleg rövid időre, amikor az egyik vagy másik irodában levő írószerkszeten igen sok gyűjtőt igénylő munkát kell elvégezni, ez a munka egyszerű dugaszolással, illetve az irányító szerkezet változtatásával könyen és gyorsan elvégezhető. A 4. ábra programozógépet mutat, amelynél a —8— tízbillentyűs adatbevivő és leolvasó szerkezet a —9— gyűjtő-hívóval, a gyűjtők —10— sorozatával és a —10a— szorzó-szerkezettel kapcsolódik. Ennél a gépnél is ez a négy rész mint önálló, egységes egész van kialakítva. A részek egymással elektromosan kapcsolódnak, leghelyesebben dugaszoló érintkezők segítségével, de más kapcsolások is lehetségesek, pl. csavaros kontaktus vagy késes kapcsoló; sőt a találmány keretein belül megtehetjük azt is, hogy az önálló szerkezeti egységek egy részét állandó jellegű elektromos kapcsolással kötjük be ill. 'kapcsoljuk a többi részhez. Az 5. ábra —11— mérleget mutat, amely magában véve ismert módon olyan szerkezetű, hogy mikor mutatója beállott, tehát a rajta levő teher pontos súlyát mutatja, elektromos impulzust ad le. Ez a mérleg egy —12— szorzőszerkezettel és —13— tííbillentyűs adatbevivő és leolvasó szerkezettel van dugaszolás révén összekapcsolva,' ez utóbbi pedig a —14— gyűjtővel kapcsolódik. A gyűjtőt egy —15— gyűjtő-hívóval, a —12— szorzóval és egy —16— leírószerkezettel kötjük össze. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy •miután az egységárat —13— bevittük és a tárgyat a mérlegre tettük, az leíródjék és az egyes tárgyak árának összege is megjelenjen esetleg a mért ,. tárgyak szerinti csoportosításban is. Ilyen felépítésű gépek magukban véve már ismeretesek, de eddig mindig teljes egészükben zárt egységet képeztek, tehát nem lehetett a leírt részeket egymással kombinálni és a pillanatnyi helyzetnek megfelelően kapcsolni, bővíteni valamint csökkenteni. A 6. ábra további kombinációt szemléltet, amelynél a két —17— könyvelőgép egyenként négynégy beépített gyűjtővel rendelkezik. Ha e gépekkel olyan munkát kell végezni, amelyhez több gyűjtő szükséges, akkor hozzákapcsoljuk a —18— különálló gyűjtőszerkezetet, amely pl. húsz egyedi gyűjtőből áll. A kivitel olyan,' hogy tetszés szerinti megosztásban kapcsolhatók e gyűjtőik a két könyvelőgépihez. A rajz szerint a —17— könyvelőgépek mindegyikéhez tíz-tíz gyűjtőt kapcsolunk, amelyéket vagy a —19— hívóiszerkezetekkel vagy a gépen levő irányító szerkezettel működtetünk. Ma már a legkisebb vállalatok is rendelkeznek írógépekkel, szorzógépekkel és ún. szalagos csszeadógépekkel, általában nem rendelkeznek azonban könyvelő- vagy számlázó gépekkel. Ennek következtében az olyan ügyviteli munkákat, amelyek leírást, szorzást és összeadást igényelnek, külön-külön munkamenetben végeznek el. E találmány egyik célja a rendelkezésre álló alapgépeknek (írógép, öeszeadógép és szorzógép) olyan kiegészítő berendezésekkel való ellátása, amelyek lehetővé teszik e gépeknek összekapcsolását, úgy azonban, hogy az összekapcsolás megszüntetésével, a gépek külön-külön is használhatók maradjanak, illetve legyenek. Összekapcsolt (dugaszolt) állapotban az előbb említett báróim műveletet (írás, összeadás, szorzás) egy dolgozó tudja az eddiginél jobban, nagyobb biztonsággal (pontossággal) és nyilvánvalóan sokkal kevesebb munikaerőráforaítással elvégezni. A találmány céljainak minden kézi vagy elektromos írógép 'megfelel, előnyösek azonban azok, amelyek tizedestafoulátor billentyűkkel is. rendelkeznék. Annak érdekében, hogy az írógéphez összedo t s oj/o zeikezet lejben kapcsomato a gépet le n'íi i_ kie es i o r / s^i kcil ela i ( H 1^5 a a ii JC o rptAv.r vagy 7 ui gen^iv elo Itta-sana > a i v i dekeben hogy ep % mpul/i il 1" c tit-, atvete í Ikal-i\ \PI i ° i iah a 1 ' e o e_, ml í >_,\ pl 17 ,,A" t a i yi^ n\aq 1 \,LÍSIL1) eisjdlegesen 0 at 1 íti zamt log pel-be be-H i"1 r n cl ult) "v iLCsck ne csak 1 1 1 •> 3 ca\ misiv r' ípl i jkalkuláis « 1 il moin lenr1 /tibe tárni tit' t b^n \ _, pge /.ben n °japf r 1 ^ "'o^v i he => telitol * vis ered-1 i 11 IÍP°V i\ Ltbifk1 jln 1 vanlehnt fg h^g\ pl \ mun ahih ,B"-i >rt >loh 1 1 l-oA^tknul ad-1 Tz. i ndk t lU t 1 •'zoios ^eldolds A ei it ilct e írb 1 v e-,e ben, -1 u \ \ "v n nk 1 e n lcno berenivi 1 H i 1 ^ liw logo 1 van, v P t 1 t-k i e tib latol ül. n itt 1 ' 1 1 e1 s7ibab 17h iLo ° átvett 1 i-^ E 1 1 ti i\"i mii icnd ?üb3 n re-01 7 -i ih 1 (. ^t din /-un ázol at =>z \ mun-1 lelve t 1 'j ^n feKeszik Hí A munkáéi p 1 1 ík i/fcin íiodaiabm) p' író^ — ti gepe^ eaek c "> it '•ének 'l \ 1\ — )1 i ttl s t P bt mun-1 k °g\ ( z 1 e ) t-iit > 1 eif m+ic r ki, ,.u ai„.p,ka.i,t,tj ülő, 11I. Äünyvciogep',m. a/, átvett adatok alapján teljesen automatikusan elkészülhet, a bérlista — amit addig külön munkamenetben készítettek el. Ha a találmány szerinti gépcsoportban olyan szorzószerkezetet alkalmazunk, amelyen író vagy leolvasó szerkezet nincs, amely tehát önmagában mint szorzógép nem használható, kapcsolhatunk e szorzóözerkezetlhez a találmány szerinti .módon egy tízes billentyű és leolvasó szerkezetet. A találmány révén elérhető előnyök a következőkben foglalhatók össze: 1. Az ügyviteli munka gépesítése úgy történhetik, hogy a gépállomány növelésénél a vállalat csak egyes géprészeket, tehát szerkezeti egységeket szerez be, ami sok esetben, feleslegessé teszi igen költséges, nagyméretű új gépek vásárlását. Ezzel a beruházási költségek csökkennek és igen nagy devizáik öltségek takaríthatók meg. 2. Az egységes, géprészek, ill. egységek összekapcsolása lehetővé teszi kisebb vállalatoknál, vagy nagyvállalatok egyes osztályainál az olyan munkák gépesítését és racionális, gyors, hibamentes elvégzését, amelyeket eddig csak manuális munka igénybevételével lehetett elvégezni. Ha ugyanis bizonyos munkáik csak időszakonként fordulnak elő, akkor nem érdemes e munkák miatt költséges
