147392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tovahaladó mesterséges szálak, filmek, csövek és szalagok kezelésére egymást metsző tengelyű hengerekben

2 147.392 A hengercsoportokat előnyösen úgy méretezzük, hogy a hengerek által nem hordott fonalszakasz legfeljebb 40%-a legyen a hengereket övező fonalhossznak. Ezt úgy érjük el, hogy a nagy hengerek és a kis hengerek átmérőinek különbségét szokatlanul nagyra, a nagy henger és a kis henger közötti távolságot pedig szokatlanul kicsinyre vesszük, amint ezt az alábbiakban részletesen ismertetjük. Ennek a -méretezésnek az a következménye, hogy a menetemelkedést igen kicsinyre, nevezetesen mintegy 2 mm-re választhatjuk. Ilyen esetekben a szokatlanul nagy hengerátmérő előnye még szembetűnőbb, mert az átmérők különbségét a lehető legnagyobbra növelhetjük. A találmány felöleli az; isimertetett eljárás további változatait, az eljárás megvalósításához szükséges berendezést, valamint a fonalak elindításának .módját, amint azt alább részletesebben ismertetjük. A rajzok a találmány szerinti berendezés néhány kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra az, egyik megoldás távlati és részben keresztmetszeti képe, három hengercsoporttal, melyek egyikén három folyadékkal kikészítő- kezelést, végzünk. A 2. ábra ugyanennek a megoldásinak elölnézete. A 3. ábra olyan változat elölnézete, amelynél az ellenlhengerak párosával vannak felfüggesztve. A 4. ábra két hengercsoport kezelővályúinak oldalnézete és részben keresztmetszete'. Az 5. ábra hozzátartozó felülnézet. A 6. ábra vázlatosan, elölnézetben szemlélteti, hogy a hengerek által nem. hordott fonal szakasz nagysága miként függ a hengerek közötti távolságától és a hengerek sugarainak viszonyától. A 7. ábra a 6. ábrabeli viszonyokat feltüntető diagram. A 8. ábra vázlatosan mutatja azt a próbafoerendezést, amellyel a nagy átmérőnek és a nem-hordozott kicsiny fonalszakasznak a hatását vizsgáljuk. Az ábrák isimertetése előtt 'megjegyezzük a következőket: Az a szög, amely alatt a hengerek középvonalai egymást keresztezik vagy metszik, hogy a kívánt menetemelkedést kapjuk, általában aránylag kicsiny. Az ábrázolt elrendezésiben a hengerek adott átmérői és távolságai mellett a közölt menetemelkedést akikor érjük el, ha az említett szög 1—2°. A rajzok világossága kedvéért ezt a kicsiny szöget az ábrákon nem tüntettük fel. Az 1—5. ábrák ismertetése Az —1— adagolyóhelyet, ebben az esetben fonócsövet elhagyó —11— fonal ill. szál a folytonos —14— hengert; és ennek —16— ellenhengjereit megkerülve1 a több f omócső mentén elrendezett folytonos —17— hengerből és a —18— ellenhengerekből álló csoporthoz jut. A —17— hengert; a —22, 23, 24— folyadékadagoló szervek egymásután bepermetezik híg saivoldattal, mosóvízzel és fehórítőlúggial. A kezelőtfolyadékok a —25— edénybe és ebből a —27, 28, 29— nyílásokon át a különálló —30, 31, 32— vályúkba folynak. A —16a— peremek vagy más efféle kialakítások a hengereken szétválasztják a különböző folyadékokat. A fonal a —17, 18— hengerek elhagyása után a —19, 20— henigerasoporthoz jut. A —33— edényből vett vízzel utolsó mosást végzünk. Ezután a fonalat a —21, 21a— hengercsoporthoz vezetjük, melynek folytonos —21— hengerét belülről gőzzel fűtjük, mire a fonal megszárad. A fonal felvitele a —14, 16— hengercsoportra a következőképpen történik. A fonófürdőből kijövő fonalat a forgó —14— hengerre helyezzük. Ily módon keskeny szalag képződik a. hengernek azon a helyén, ahol a fonalat felhelyeztük. Miután a keskeny szalag bizonyos vastagságot elért, azt megnyújtjuk és a —16— henger köré helyezzük, ami után a szalag a —14, 16— hewgeresoportra csavarvonalban feltekeredik. Amikor a szalag elérte a —16— henger végét, mialatt egy fonal spirális menetei képződtek, a szalag mögött, a szalag és a fonal kapcsolatát elvágjuk és a fonalat a —17— hengerre helyezzük. Ezután hasonló módon tekerjük körül a —17, 18-— csoportot, majd a —19, 20— csoportot. Az ismertetett tekercselés rendkívül egyszerű és az fölöslegessé teszi kisegítő szalag vagy bonyolultabb segédeszközök használatát. Nyilvánvaló hogy az ismertetett egyszerű feltekercselés, melyhez nem használunk segédeszközöket, különösen célszerű a találmány szerinti kis térigényű berendezésben. A 2. ábrán a fonal haladásának irányát nyilak jelzik. Az, —a— szakaszon a kikészítő kezelés híg savval, a —b— szakaszon mosóvízzel és a —c— szakaszon fehérítő lúggal történik. Oly célból, hogy a gépet az ellenlhenigerek felfüggesztése szempontjából is egyszerűsítsük, a felfüggesztést előnyös a 3. ábra szerint foganatosítani. Ennél a megoldásnál a —34— ellenhengeréket páronként szereljük fel. A 3. ábra a feltekercselendő fonalak helyzetét is mutatja. A nyilak a fonal haladási irányát, a —b, c, d— betűk pedig a híg savval, mosóvízzel ill. fehérítő lúggal kikészítő szakaszokat jelzik. A 2. ábrabeli kivitelnél a —c, a— szakaszok az egymást követő fonalak számára szomszédosak valtak egymással így fennállt annak a kockázata, hogy a híg sav a fehérítő lúggal keveredjék. A 3. ábra szerinti elrendezésnél azonban valamely —b— szakasz mindig a következő —b— szakasszal, egy —d— szakasz pedig a következő —d— szakasszal határos. Ezzel azt a további előnyt érjük el, hogy a folyadékok keveredésének veszélye kisebb, mint a 2. ábra esetében. A találmány szerinti berendezés egyik igen előnyös kivitelét mutatja a 4. és 5. ábra. Itt egy baloldali —A— hengercsoport és egy jobbr oldali —B— hengercsoport van. A frissen font —e— szálak, melyeket a —B— csoporton kezelünk, az —A— csoport alsó oldalán levő —1— fonócsőből érkeznek. A frissen font —tf— szálak, pedig, melyeket az: —A— csoporton utókezelünk, a —B— csoport alsó oldalával szomszédos •—1— fonócsőből indulnak ki. Ily módon azt érjük el, hogy már a hengerek alatti térben utókezeléssel indulhatunk, amelynél pl. a fonalakat kezielőtfolyadékot tartalmazó vályúkon vezetjük keresztül. Ezeket a vályúkat az; ábrán —37^tel jelöltük. Az előadottak szerint a fonócsövek a hengercsoportot alsó oldalához közel