147361. lajstromszámú szabadalom • Önműködő terapiás röntgenberendezés

147.361 3 adott mA-alapértékre állítjuk be. Ha ugyanis az Ml egységnél az előre beállított mA-től bármely irányban eltérés mutatkozik, ez az eltérési a N szabályozó' egység útján — melynek egy kiviteli alakját alább a 2. ábra kapcsán, ismertetjük — a röntgencső áramát szabályozni tudja. A g, j pontokról táplálkozó váltóármú áramkör a Tr4 transzformátor segítségével az R röntgencsövet fűti. Ebben a fűtőáramkörben az R3 ellenállás a fűtőfeszültség megközelítő beállítását célozza. Ez az ellenállás is a K2 kapcsolóval szabályozható. A 2. ábrán a találmány szerint működő két­munkafnelyes terápiás röntgengép részletesebb kapcsolási vázlata látható. A gép pl. 25—75 kV, 50—150 kV és 150—250 kV feszültségíhatárok kö­zött üzemeltethető. A teljes feszültségtairtomiány ilyen felosztása célszerűen az egyes terápiás ke­zelési eljárások feszültségszükséglíeténék felel meg, szemben az eddigi gépeknél szereplő kis számú feszültségbeállító fokozatokkal. A fenti feszülteég­sávok megfelelnek a felületi vagy Chaoul-, közép­mély és mély terápiás eljárások feszültségtarto­mányának. Megválasztásuk pl., a rádióvevő készü­lékektől ismert hullámváltó billentyűkkel történ­het. A feszültségértékék 5 kV-onként skálán állít­hatók be (3. ábra). A rádió készülékeknél haszná­latos skálamutató mutatja a kV-értékeket. A skála­üvegen az előlbibi csoportosításnak megfelelően há­rom feszültségskála található. A KI kV-szabályozó gombbal (mozgatott skálamutatóra 'szerelt érintkező a Tr3 transzformátor CsV feszültség-megcsapolá­sait a 6 vezetékre köti (2. ábra). Ha az érintkező két megcsapolás között áll, önműködő reteszelés folytán a gép nem működtethető. Ha a gép üzem­ben van és a beállított feszültség- vagy mA-érté­ket elállítjuk, akkor a gép előnyös módon ön­működően lekapcsolódik. A 3. ábra a röntgengép kapcsolóasztalának mű­saertabláját mutatja. Mivel e táblán .minden kap­csoló- és jelzőelem, elhelyezést nyer, a kapcsoló­asztal íróasztalként is kényelmesen használható. A 33 sfcálaüvegre van szerelve az; időkapcsoló 12 és a mA-beállító 13 szabályozóigOímbja. Az ezek­kel beállított mA- és időértékeket a. skálaüveg 34, 35 ablakkivágásain láthatjuk. A 32 süllyesztett billentyűi közül három a megfelelő skálasáv ki­választáisára (1. alább), a többi pedig a feszültség motorikus beszabályozásának megindítására, a hűtőszivattyú és a fűtések kapcsolására stb. való. A 26, 27 jelzőlámpák a mA- és kV-szabályozó­szervek helyes működését jelzik, és azok beállítását megkönnyítik (1. alább). A 14, 15 műszerek a kV és mA értékeit jelzik. A 28, 29 kör alakú jelző­nyílásokon át a mérőfokozatok ködfény-egyenirá­nyító csöveinek helyes működése ellenőrizhető. E csövek a 2. ábrán Gl, G2, G3 és G4-gyel vannak jelölve. A bekapcsoláskor a Gl, G2 csövek azonnal, a G3, G4 csövek, pedig a helyes feszült­ségérték elérésekor gyújtanak be. 30, 31 a két munkahelyhez tartozó jelzőkészülékek, amelyek a mindenkori helyes sugárszűrő beiktatásának meg­történtét jelzik. A fentebb említett három daraíb skálasáv­választó nyomógomb közül az első gomb lenyo­mására a 25—75 kV-os sáv és a megfelelő II. munkahely kapcsolódik be. A K7, K6 érintkezők (2. ábra) a berendezést a II. munkaihelyre kap­csolják, melyen bőrterápia végezhető.. A K7 érint­kező végzi a röntgencső, a K6 érintkező pedig a mA-^mérő átkapcsolását. A K6 érintkező átkep­csolásával egy időben a C2 nagyfeszültségű kon­denzátor a 2. ábra szerint a Tr2 transzformátorra kapcsolódik át, a V3 és V4 egyenirányító csövek közötti földelés pedig megszűnik. Ezáltal a Q2 röntgencső anód ja a mérőhídon és az A mérő­műszeren át záródik. A második feszültségsáv 50—150 kV-ig terjed (3. ábra). A második 32 billentyű lenyomásával az I. munkahely Ql röntgencsövét működtetjük (2. ábra). Ha változatképpen a II. munkahelyen is mélyterápiás röntgencső van, akkor az első sáv billentyűje csak magát a munkahelyváltást végzi, vagyis egyik röntgencsőről átkapcsol a másikra, de az A mA-mérőt nem földeli. A harmadik sáv beiktatásakor a harmadik 32 billentyű érintkezői K4 mágnesfeapcsolót működ­tetnek, melynek hatására a Tr3 transzformátor (2. ábra) feszültség-megcsapolásai elé a Tr4> transz­formátor 3—4 előté.t'tekercse iktatódik be. Ilyenkor a K3 érintkező bont és egyúttal a V voltmérő is átkapcsolódik a nagyobb méréstartományra. A gép most 150—250 kV-os tartományban tud dol­gozni. A találmány szerinti berendezésnek igen nagy elő­nye az; eddigiekkel szemben, hogy a feszültségszabá­lyozás a be rendezésben említett módcin mindig a beállított feszültség környékén megy végbe és így nagyobb szabályozási pontosság érhető el. Evégből a KI kapcsolóval R13 révén változtatható mérőhíd az El kettős trióda rácsát a G4, G3, R5, R4, R13 szabályozó ellenálláson át táplálja, melyet a fe­szültség növekedésével arányosan úgy növelünk, hogy a teljes berendezés százalékos szabályozási pontossága fokozódjék. így nagyobb feszültségek­nél a feszültséíghiba ugyanakkora lesz, mint kisebb feszültségeknél. Amikor a berendezéssel nagyobb feszültségű tartományban dolgozunk (150—250 kV-nál), akkor tulajdohképpen a K4 kapcsolóval előtét-transzformátort iktatunk a Tri autótranszr­formátor elé. Egyidejűleg a K4 kapcsoló neun ábrázolt megfelelő érintkezői a 18—19 betáplálási pontot a Tri transzformátornak a teljesítmény­kihasználás szempontjából legkedvezőbb megcsa­polásaihoz kötik. Ez a lehetőség sávokra bontott feszültségszabályozási eljárás újabb előnyeként jelentkezik. A második, ill. a harmadik billentyű lenyomá­sakor a K3 ill. a K4 érintkező zárja az S két­fázisú szervomotor áramkörét. Minthogy a Tri transzformátor szabályozógörgője eddig alapállás­ban volt, az, S szervomotor a G3, G4 .ködfény­egyenirányítókból és; R4, R5 'ellenállásokból álló feszültségérzékelő híd kiegyensúlyozatlansága miatt egészen addig szabályozza fel a feszültséget, amíg a Tr2 transzfoirmátor sarkain megjelenő feszült­ség meg nem felel a, beállított értéknek. Ha ez bekövetkezett, a híd egyensúlyba jut és az El kettős; trióda rácsain a feszültség zérus lesz. így az El trióda anódköreibe kapcsolt N2, N3 mág­neses erősítők gerjesztő tekercse egyenlő, de ellen­tétes ampermenetet és ezáltal az S szervomotor k—h fázistfcercse zérus feszültséget kap, a motor tehát leáll és csak akkor indul meg, ha a feszüli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom