147355. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőmező koordináta kapcsológépekhez
147.355 3 helyzettartó rugó pedig saját előfeszítésével ellentétes irányban ugyancsak a —32— irányban elmozdulásra kényszerül. Ha a •—31— mozgatólemez mozgatását előidéző horgony elenged, tehát a mozgató' erő megszűnik, a •—31— mozgatólemez azáltal tér vissza nyugalmi helyzetébe, hogy a —65— rugó előfeszítésének megfelelő erővel mindaddig nyomja, amíg a —65— helyzettartó rugó a —68—- hídvázelemre újra fel nem fekszik. Az érintkezőrugó nyugalmi helyzetben tartásának másik példaképpeni megoldását a 12. ábrán láthatjuk. Az előző esethez viszonyítva a különbség pusztán az, hogy a —67 és 68— hídvázelemre a —64— illetve —65— heílyzettartórugók kívülről fekszenek fel megfelelő rugónyomással. A —31— mozgatólemez ebben az esetben is el van látva a —62 és 63— lyukakkal, melyeknek egymásfelé eső két fala azonos távolságban van, mint a —67 és 68— hídvázelem külső —X— mérete. Az érintkezőrugó 'mozgatása és nyugalmi helyzetének biztosítása egyébként azonos módon jön létre, mint azt fent leírtuk. Az érintkezőrugók középállasának biztosítására további példa a 13. ábrán látható. Ezen a megoldáson a —31— mozgatólemez helyzetének biztosítása ugyancsak a —64 és 65— előfeszített helyzettartórugók segítségével történik. Ezeknek felfekvő Vége azonban most csupán az; egyik, a —68— hídváz felületének nyomódik olyan módon, hogy az egyik helyzettiartó rugó a külső, a másik helyzettartó rugó a belső felületen fekszik fel. A két rugó között a —68— hídváz vastagságának megfelelő —66— ütközőrész van kiképezve a —31— mozgatóleimezfoől. A —66— ütközőrész két oldalán helyezkednek most el a —62, 63— nyílások, melyéken . keresztül van átdugva a —64 és 68— helyzettartó rugó. A helyzettartó rugók a —66— ütközőrész segítségével a —68— hídváznak megfelelő helyzetben tartják a —31— rnozgatólemezt és a vele kapcsolt érintkezőrujgóíkat. Az 1—13. ábrákon ismertetett érintkezőmező megoldások felhasználásával kialakított híd példaképpeni kivitelét ábrázolja a 14. és 15. ábra. A hídon az érintkezőmező kétirányú mozgatásának megfelelően két mágnes, a —78 és 79— mágnesek foglalnak helyet, melyek az érintkezőimező két oldalán elhelyezett —71 és 70—• mozgatórudakat működtetik. A kapcsológép hídjának ilyen elrendezését ikerhídnaik nevezhetjük, mivel ugyanazt a kapcsolási feladatot tudja ellátni, mint a másfajta kapcsológép két hídja. Az ikerhíd mágneseinek elhelyezése lehet a 14. vagy 15. ábra szerinti. A 14. ábrán a mozgatómágnes —70 ill. 71— ún. szögemeltyűs horgonnyal van ellátva. A 15. ábrán látható hídelem —78, 79— 'mágneseinek tengelyvonala merőleges a —67— hídvázra, és az érintkező mozgatását ellátó —73 és 74— horgonyok síkhorgonyként képezhetők ki. A találmány szerinti íkerhidakkal felszerelt kapcsológép jelölő1 rúdjának példaképpeni kivitelét mutatja a 4. 8. és 16. ábra. Az iker-híd két oldalán kiálló —31— mozgatólemez mindkét oldalon azonos kiképzéssel bírnak és az 5., 9. és 16. ábra szerint két-két szigetelőalapvég között egy jelölőtű foglal helyet. A •—7— jelölőtűk segítségével mozgatja az érintkezőrugókat az elektroimágnesekkel működtetett rúd. Az ikerhidas kapcsológép tehát abban tér el az ismert és használt kapcsológép kivitelétől, hogy jelölőrúdján hidanként nem egy, hanem két jelölőtű alkalmazása szükséges. Ezek a jelölőtűk az ikerhíd két oldalán foglalnak helyet. Szabadalmi igénypontok: 1. Koordináta kapcsológép jellemezve az egy hídon levő érintkezőrugókat (34, 44) egyik illetve vele ellentétes másik irányban mozgató és ennek révén az érintkezőrugókat ugyanezen a hídon elhelyezett, két egymástól független, merev multiplikáció (36, 37, ill. 48, 49) egyikével vagy másikával érintkezésbe hozó' két mágnessel működtetett, a híd két oldalán elhelyezett két horgonnyal (40. 41, ill. 43, 44). 2. Az: 1. igénypont szerinti kapcsológén kiviteli alakja jellemezve egy hídon két egymástól függetlenül működő horgony felhasználásával, egyidőben, két egymástól független, merev multiplikációval két kapcsolási lehetőséget adó érintkezőrugó-moagatószerkezetteil. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsológép kiviteli alakja jellemezve négy rugónyelvvei bíró érintkezőrugókkal, a rugónyelveken levő kontaktusok irányában, a kívánt érinldcezőnyoctnáisanak megfelelően, kettesével fcihajlított rugőnyelvekkel, melyek az érintkezőrugókat két irányban mozgató szigetelőlap (31) réseiben (42) előfeszített állapotban helyezkednek el. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsológép kiviteli alakja jellemezve mindkét oldalon érintkezőkkel ellátott, kihajlított füllel (44a) bíró érintkezőrugókkal (44) és ezen érintkező rugók mozgatására szolgáló, a rugóikat a kihajlított fülekkel együtt befogadó nyílásokkal ellátott, kiétirányban eltolható mozígatólemezzel (31). 5. A 3. és 4. igénypontok szerinti kapcsológép kiviteli alakja jellemezve kör vagy négyszög keresztmetszetű érintkezőirugókkal. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti kapcsológép kiviteli alakja jellemezve a hídváz lyukjaiban elcsúsztathatőan elhelyezett, a hídváz közének .megfelelő méretre lyukasztott, ezen a lyukon átmenő helyzettartó rugókkal (64 és 65) ellátott és a váz belső falára felfekvő ezen rugókkal rögzített, az érintkező rugókat résekkel befogó mozgatóleimezzel (31). 7. Az 1—5. igénypontok' bármelyike szerinti kapcsológép kiviteli alakja, jellemezve' olyan jelölő rúddal, melyen a híd két oldalán, hidanként két-két rugócsoport jelölésiére és mindkét irányú mozgatására alkalmas jelölőtű van elrendezve. 6 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 601834. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23,
