147345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás atmoszférikusnál nagyobb nyomású gázzal töltött üvegedények, különösen izzólámpák töltésére és ily módon készült edény, különösen izzólámpa
Megjelent: 1980. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.345 SZÄM 21. f. 31—44. OSZTÁLY — EE—519. ALAPSZÁM Eljárás atmoszférikusnál nagyobb nyomású gázzal töltött üvegedények, különösen izzólámpák töltésére és ily módon készült edény, különösen izzólámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági Et., Budapest Feltaláló: Bédl Endre mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. február 26. Mint ismeretes, atmoszférikusnál nagyobb nyomású üvegedények töltése többrendbeli nehézségbe ütközik, melyek közül a legnagyobb gondot az a körülmény okozza, hogy a töltőesövecske nehezen forrasztható és szúrható le, miután a belső túlnyomás azt meglágyult állapotban felpukkasztja. Noha ezen a nehézségen már igyekeztek segítem pl. a töltőesövecske gyors összelapítása, vagy egy rézcsőnek az üvegtöltőcsőre való ráhúzása, 'továbbá egyéb, a beforrasztáseal kapcsolatos technológiai fogások révén, mégsem terjedtek el az atmoszférikusnál magasabb nyomású izzólámpák — amelyek pedig a feltétlenül kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az atmoszférikus nyomásnál alacsonyabb nyomásra töltött lámpák, és ennek az a magyarázata, hogy mindezen próbálkozások legfeljebb laboratóriumban vihetők keresztül, de tömeggyártásban nem válnak be. Ugyanakkor más úton is próbálták a problémát megoldani, éspedig mélyhűtött gáz bevitele, vagy a bevitt gáz cseppíolyósítása révén, mikor is a mélyhűtött burában levő nyomás 1 atmoszféra körül van és így a beforrasztás nehézséget nem okoz, ennek a megoldásnak azonban az szab határt, hogy ily módon legfeljebb lVa atmoszférás gáztöltéssel rendelkező üvegedények, pl. izzólámpák készíthetők, ugyanis a munkaterem átlagos hómérsékleten levő és a burában csepfolyósítiható 1 atm. nyomású gáz nyomása között mindössze kb Va atmoszféra különbség van. Ezzel pedig lényegesen nem lehet még megjavítani az izzólámpák tulajdonságait, nem beszélve arról, hogy a mélyhűtés rendkívül költséges, és így nem kifizetődő. Találmányunk ezeken a nehézségeken kíván javítani és az atmoszféránál nagyobb nyomású üvegedényék, pl. célszerűen 1V2—2 atmoszféra, vagy ennél magasabb nyomásra töltött izzólámpák előállítására egy, az eddigiektől új eljárást helyez védelem alá. Találmányunk tárgya ezek szerint eljárás atmoszférikusnál nagyobb nyomású gázzal töltött üvegedények, különösön izzólámpák töltésére, mely azzal van jellemezve, hogy a gáztöltésnek legalábbis az 1 atmoszférán túlmenő nyomású részét az üvegedény, nevezetesen az izzólámpabura lezárása után a burában elhelyezett, nagynyomása gázzal töltött tartály kinyitása révén nyerjük. A találmány kiterjed az ily módon előállított atmoszférikusnál nagyobb nyomású üvegedényekre, különösen izzólámpákra is. Találmányunk érteimében, tehát egy kisméretű tartályban, pl. egy 1 cm3 nagyságú tartályban, célszerűen fémtartályban 100 atm. nyomású izzólámpa töltőgázt, pl. nemesgáz-nitrogén keveréket helyezünk el, e tartályt az izzólámpaburába te te 7 és szerint beépítjük, a lámpát ismeri módon elkészítjük és lezárjuk, majd a nagynyomású gáztartályt hevítéssel, célszerűen nagyfrekvenciás melegítéssel megnyitjuk. Ha pl. a bura nagyjából 1 atm-ra volt a gáztartály megnyitását előzően megtöltve, úgy a tartályból kitóduló nagynyomású gáz segítségévei könnyen érhetünk el pl. 2 atmoszférás nyomást a burában. Nem szükséges persze előzőleg 1 atmoszférára íeltöltenünk a burát, mert természetszerűleg az egész gáztöltésről gondoskodhatunk a tartály nagynyomású gáztöltése segítségével, ugyanakkor persze lehet néhányszáz milliméter nyomású gáztöltéssel a lámpát a szokásos módon ellátni és a többletről gondoskodni a tartály kinyitása révén, tetszés szerint. Tartályként pl. egy 1 mm falvastagságú v csövecskét használhatunk, 'melynek egyik r ^ még a tartály (megtöltése előtt, másik végét pc., < töltés után pl. hegeszássei lezárjuk. Lehet azi -> ban legalábbis az. egyik vég lezárására pl. ' >s alacsony olvadáspontú oly forrasztóanyagot alkalmazni, mely a lámpa szokásos megmunkálása, ill. elkészítése során fellépő hőmérsékleten még nem olvad meg, viszont nagyfrekvenciás melegítéssel könnyen megolvasztható annyira, hogy a nagynyomású gáz a tartályból kifújjon. Célszerű ezen tartályt egyébként a lámpa oly helyére éj úgy elhelyezni, hogy a kifújó gáz pl. a getterbem
