147339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilgyökkel helyettesített telített heterociklusos vegyületek előállítására

Megjelent: 1960. július 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.339. SZÁM 12. p. 1—5. OSZTÁLY — PA-612. ALAPSZÁM Eljárás fenilgyökkel helyettesített telített heterociklusos vegyületek előállítására Parke, Davis & Company cég, Detroit (Michigan, Amerikai Egyesült Államok), mint Godefroi Erik Fred (Harper Woods, Michigan, A. É. A.) jogutódja A bejelentés napja: 1959. február 19. Amerikai Egyesült Államokbeli elsőbbsége: 1958. március 7. A jelen találmány tárgyát bizonyos új hetero­ciklusos vegyületeknek, még pedig fenilgyökkel helyettesített telített heterociklusos vegyületek­nek, valamint ezek addíciós sóinak az előállítási eljárása képezi. E vegyületek, szabad bázis alakjá­ban az alábbi általános képlettel jellemezhetők: CH2 R /\ I CH2 C N I I I CH2 CH— (CH 2 )„ CH2 a képletben R hidrogénatomot vagy rövid szén­láncú alkilgyököt, előnyösen metil- vagy etilgyö­köt jelent, n pedig 2 vagy 3. E vegyületek addí­ciós sóinak példáiként ásványi savas sók, mint hidroklorid, hidrobromid, szulfát és foszfát, továb­bá szerves savas sók, mint fenilszulfonát, p-toluol­szulfonát, acetát, benzonát, tartarát, citrát és egyéb erős szerves savakkal képezett sók, mint pl. szál­fámat említhetők. A fenti általános képletű vegyületek és ezek addíciós sói a találmány értelmében többféle mó­don állíthatók elő. Azok a vegyületek, amelyek képletében az R hidrogénatomot jelent, előnyösen oly módon nyerhetők, hogy a CH2 CH2 C­-N CH, CH­\/ CH2 -(CH2 )„ ben oly módon történhet, hogy a telítetlen ve­gyületet vízmentes közegben valamely fenil-alkáli­fémvegyülettel, pl. fenillitiummal vagy fenilmag­néziumhalogeniddel reagáltatjuk, majd a kapott terméket vízzel elbontjuk. E reakció kezdeti sza­kasza előnyösen valamely közömbös szerves oldó­szerben, mint pl. dietiléterben, dipropiléterben, tetrahidrofuránbain, benzolban, toluolban, xilollban vagy hasonlókban folytatható le. A reakcióhőmér­séklet nem bír különösebb fontossággal; —10 és +75 C° között változhat, a leggyakrabban alkal­mazott hőmérséklet 40 és 45 C° között van. A reagáló anyagok mennyiségi arányának sincsen döntő jelentősége, a legtöbb esetben azonban ek­vivalens mennyiségeknek vagy a fenil-alkálifém­-vegyület ill. a fenilmagnéziumhalogenid csekély feleslegének az alkalmazása ajánlható. A reakció bontási szakasza csupán vizes közegben, vizes sav­ban, vizes ammóniumkloridoldatban vagy más oly víztartalmú oldatban folytatható le, amely leg­alább egy egyenértéknek megfelelő mennyiségű vizet szolgáltathat a reakció számára. Az olyan vegyületek, amelyek képletében R rövid szénláncú alkilcsoportot jelent, a legcélsze­rűbben a megfelelő amin-vegyület alkilezése út­ján állíthatók elő. Az amin-vegyületek általános képlete: /\ CH2 H y\ i CH2 C -N I I I CH2 CH—(CH 2 )n képletű telítetlen vegyületek (n = 2 vagy 3) vala­melyikébe fenilgyököt viszünk be. Ez legcélszerűb-CH2 a képletben n = 2 vagy 3. Az alkilezés különböző módokon történhet. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy az amin-vegyületet valamely alkilészterrel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom