147338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázvizek maradéktalan feldolgozására

0 Megjelent: 1980. július 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.338. SZÁM 12. k. OSZTÁLY — NE—217. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Eljárás gázvizek maradéktalan feldolgozására Bejelentő: Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Társszerzők, mint feltalálók: Kreybig Lajos oki vegyészmérnök 30%, Major Gyula oki. vegyészmérnök 7%, Hever Dezső oki. vegyészmérnök 7%, König Rezső oki. vegyészmérnök 8%, Dőry István oki. vegyészmérnök 7%. Feltalálók: a Nehézvegyipari Kutató Intézetnél: Báskay Béla vegyészmérnök 10%, Kovács Miklós vegyészmérnök 10%, Takács Pál dr. vegyészmérnök 7%, Nádasi Miklós tud. munkatárs 7%, Horváth Albert tud. munkatárs 7% A bejelentés napja: 1958. március 26. Ismeretes, hogy a szénlepárlás és elgázosítás műveletei kapcsán keletkező gázvizek egy és kétértékű fenolokat, zsírsavakat, amimóniavegyületeket tartalmazván, az élő folyóvizekbe engedve károkat okoznak. A szokásos gázvíz tisztítási eljárások egy része a káros vegyületek megsemmisítését, másik része a hasznosítható vegyületek kinyerését tűzi ki célul. Ismeretes olyan eljárás is, •mely a gázvizet elpárologtatás, majd ezt követő nagyhőfokon történő hőbontással teljesen megsemmisíti, azonban ily módon az értékes anyagok nem hasznosíthatók. A hasznosítható vegyületek kinyerését célzó extra'kciós, lalhszorbciós és adszorbciós elven működő és az értékesíthető vegyületéket ezeken a módokon kivonó eljárások többkevesebb mérgező anyagot hagynak vissza maradékként az elfolyó vízben, melyek még további, pl. biológiai oxidatív kezelésre, megsemmisítésre várnak. Mindezek az eljárások többé-kevésbé értékesíthető formában kivonják az egy- és kétértékű fenolokat és egyes esetekben az ammóniát is, de nincsenek tekintettel olyan értékes anyagokra, mint a ritka fémeknek nevezett germánium és gallium, melyek egyes gázivizekfoen ugyancsak számottevő mennyiségben fordulnak elő, sőt egyes külföldi országokban éppen a gázvizek képezik ezek nyersanyagibázisát. A külföldön alkalmazott gázvízből történő ritkafém kinyerési módszerek azonban nem csökkentik a gázvizek egyéb vegyületeinek mérgezési ártalmait, mert az alkalmazott és az eredeti gázvízzel lefolytatott vegyszeres lecsapási módszerek az eredeti mérgező vegyületeket változatlanul hagyják, sőt a mérgező' hatást a hozzá adagolt vegyszerekkel még növelhetik is. Jelen bejelentés szerinti eljárás célja olyan gázvíz feldolgozási módszer, mellyel az értékesíthető vegyületek kinyerése mellett számottevő és mérgező volta miatt ártilmas, további költséges kezelést igénylő maradék nincs. Ezen eljárás szerint csak egy- és kétértékű fenoltartalmú és esetleg ritka fémeket is tartalmazó gázvizek, •— tehát főleg a gázgenerátorok elgázosítási gázvizei és a barnaszén lepárlási gázvizek — dolgozhatók fel. Az eljárás gazdaságosságát az ismert és említett eljárásokhoz képest fokozza az, hogy négy termékcsoport (egyértékű. kétértékű fenolok, ammónia, ritkafémek) kinyerése válik lehetővé. A ritkafémek a szokásos lecsapási módszer helyett desztillálási maradék elhamvasztásával nyert anyagból termelhetők ki. Az eljárás lényege a gázvíz szakaszokban történő teljes bepárlása, a szennyező vegyületek töménységétől függően eredeti térfogatának 1/15— 1/40-ed részére. A bepárlás egy azeotróp és további három testes bepárló készülékben történik. Az első bepárlási egységben a kátrány-^emulziómentes gázvízből célszerűen legalább 16 elméleti tányérszámú oszlopon a vízgőzzel illó egyértékű fenolokat és az illó ammóniavegyületeket 8—9% egyértékű fenolhomológ tartalmú és az összes illó— armmóinia vegyületeket tartalmazó vizes azeotróp párlatként folyamatosan távolítjuk el. A párlat lehűtéssel történt cseppfolyosításával a keletkezett folyadék két eltérő fajsúlyú rétegre különül el; a felső olajos réteg 10—15% víztartalmú úgynevezett nyersfenol termék, az alsó réteg kis fenoltartalmú ammóniumsó oldat, mely utóbbiból vagy kénsawal való közömbösítéssel ammónszulfát, vagy savtalanítás után ammóniagáz nyerhető. Az