147329. lajstromszámú szabadalom • Univerzális mérő-ólomtorony rádióizotópok vizsgálatához és mintaváltóbetét a mérőólomtoronyhoz
Megjelent: 1960. július 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.329. SZÁM 21. g. 17—21. OSZTÁLY — KO—1301. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Univerzális mérő-ólomtorony radioizotópok vizsgálatához és mintaváltóbetét a mérő-ólomtoronyhoz Gamma Optikai Művek, Budapest mint a Magyar Tudományos Akadémia, Központi Kémiai Kutató Intézet, Budapest jogutódja Feltalálók: Ádám László vegyészmérnök, Budapest, Tary László gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. október 21. A találmány tárgya univerzális, mérőólomtorony radioizotópok vizsgálatához és; mintaváltó betét a mérőólorn toronyihoz. Mint ismeretes, radioaktív minták laboratóriumi vizsgálata általában ólorníalakkal körülvett térségben, ún. ólomtoronyban történik. Az. ilyen laboratóriumi méréseknél az ólomköpeny feladata kettős. Egyrészt védi a mérőszemélyt a mérendő minta káros sugárzásától, másrészt pedig a mérőberendezés felvevő szervét a környezetből jövő és a mérési eredményt meghamisító radioaktív behatástól. Ezen méréseknél általában az első szerep, tehát a mérőiszemély védelme kisebb jelentőségű, ugyanis általában a minták oly kis méretűek, hogy azok káros sugárzása lényegesen a veszélyességi határ alatt szokott maradni. Lényegesebb a második szerep, tehát az, hogy a környezetből származó radioaktív sugárzás — az ún. háttér — zavaró hatását az illető -mérésnél megengedett maximális szint alá csökkentsük. Vannak radioaktivitást mérő berendezéseik — ilyenek pl. a Geiger—Müller-fóle számlálócsővel felszereltek (továbbiakban: GM-csöve>s. berendezések), melyeknél a készülék felvevő részében keletkező elektronikus zavar, az ún. zaj, mely felerősítésre kerül és zavaró zajszintet képez, elhanyagolhatóan csekély. Ezen mérőberendezéseknél szükséges, hogy a védő ólomfal olyan vastag legyen, hogy a háttér által okozott zavarszint az aránylag alacsony szintű hasznos jelhez képest csekély legyen. Ezeket, a méréséket, melyeknél például nagyságrendileg 10—15 zavaró impulzus van percenként, alacsony hátterű és zajszintű 'méréseknek fogjuk nevezni. Más mérőberendezéseknél —. ilyenek pl. a szcintillációs számlálócsővel ellátott mérőiberendezések — a saját zajszint lényegesen magasabb, pl. 1000— 2000 impulzus/perc. Ezeknél magasabb hátteret engedhetünk meg, ennélfogva az alkalmazott ólomköpeny is vékonyabb lehet. Az ismert ólomtorony konstrukcióknál a mérési minta beszerelésekor a tornyon levő kisméretű, éppen csak a kézzel való' benyúlást lehetővé tevő ajtókon, illetve nyílásokon keresztül kell kézzel benyúlni a torony belsejébe és a manipuláláshoz viszonylag nagy belső üres teret kell ólommal körülvenni. Ennek következtéiben — pl. 5 om-es szokásos, óloimfalvastagság mellett — a torony elkészítéséhez, 100 kg körüli ólommennyiség felhasználása szükséges, így az ólomtorony szállítása, áthelyezése nehézkessé válik. Emellett, a legtöbb ismeretes ólcmtorony-típus csak egyféle, vagy igen korlátozott körű mérési feladat megoldására alkalmas, például csak szilárd, vagy csak folyékony minták mérésére, csak mintaváltó berendezéssel, csak GM-csővel, vagy csak szcintillációs számlálócsővel stb. Ezek a mérések is általában csak az elektronikus számláló berendezés közvetlen közelében végezhetők, különben a hoszszaibb kábeltől származó esetleges zaj vagy a kábel kapcsolása következtében fellépő terhelés meghamisítja a mérési eredményt. A találmány célja olyan mérő-ólomtorony kialakítása, mely a fenti hátrányokat, kiküszöböli, tehát könnyebiben mozgatható, könnyebben kezelhető, mindig a szükséges vastagságú ólomköpenynyel van ellátva és mindenfajta e területen előforduló méréshez alkalmas anélkül, hogy a berendezés univerzális volta miatt a hibalehetőségek megnövekednének, továbbá lehetővé teszi azt. is, hogy az elektronikus számláló berendezést a mérési helytől tetszőleges távolságban, a legalkalmasabb helyen helyezhessük el a mérési eredmények meghamisításának veszélye nélkül. A találmány alapja az a felismerés, hogy egy hosiszúkás nagyobb nyílás lényegesen kedvezőbb olyan berendezéseknél, melynek belsejéhez mé-