147319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rozs és anyarozs keverékének szétválasztására

Megjelent: 1980. július 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.319. SZÁM 45. e. 12—19. OSZTÁLY — KE~592. ALAPSZÁM Eljárás rozs és anyarozs keverékének szétválasztására Dr. Békésy Miklós önálló kutató, Budapest, Kenéz Gyula gépészmérnök, önálló gyártmánytervező, Budapest A bejelentés napja: 1958. május 27. Az anyarozs mesterséges termesztése esetén a kisebb parcellákon kézzel szokták a kalászokból az anyarozsot szedni, így teljesen tiszta drogot gyűjtenek be. Ennek a kézi begyűjtésének azonban igen kicsiny a termelékenysége, naponta csupán 1—2 kg anyarozsot képes egy személy begyűjteni. Az anyarozs nagyüzemi termesztése esetén ilyen kézibegyűjtés nem alkalmazható gazdaságosan; ilyen esetekben a begyűjtés géppel, célszerűen kombájnnal történik. így azonban a begyűjtött termék rozs és anyarozs keverékét tartalmazza; e keverék anyarozs tartalma kb. 5—10% lehet. Az; így kapott keverék gépi tisztító berendezések segítségével anyarozsban még dúsítható, ily módon 30—50% anyarozs tartalmú keverék nyerhető. Ipari feldolgozásra azonban még az ilyen dúsított keverékek sem alkalmasak, éppen ezért már számos kísérlet történt az ilyen keverékek gazdaságos módon történő szétválasztására. Megkísérelték pl. az anyarozs fajsúly szerinti elválasztását a rozsszemektől, megfelelő sűrűségre beállított oldatok, pl. sóoldatok segítségével. Ezek a módszereik azonban nem biztosították a kívánt hatásfokú elválasztást, és így mindmáig csupán kézi válogatással sikerül az anyarozs kellő mértékű elválasztása, ez azonban igen költséges. A találmány tárgyát olyan eljárás képezi, amely lehetővé teszi a rozs és anyarozs gyors, gazdaságos és egyszerű módon, jó hatásfokkal történő elválasztását. Az anyarozs és rozs keverékének fajsúly szerinti elválasztása az; eddigi módszerekkel azért nem sikerült kellő hatásfokkal, mert a rozs- és egyéb gabonamagvak egyes szemei között viszonylag nagy fajsúlykülönbségek vannak. Ezek a faj súlykülönbségek onnan erednek, hogy a mag az. érés folyamán nem töltődik ki teljesen a tartaléktápanyaggal és így a mag száradása során a maghéj alatt üregek keletkeznek. Ezeknek az üregeknek a mérete különböző lehet és ennek megfelelően különböző lesz az egyes magszemek fajsúlya is; töppedt szemek esetén pl. sok és nagyméretű ürqg képződik a maghéj alatt és így az ilyen szemek fajsúlya kicsiny lesz. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy az egyes szemek közötti fajsúly különbségek egyszerű módon megszüntethetők, ha az említett üregeket a fajsúly szerinti elválasztás előtt folyadékkal töltjük meg. Ebben az esetben a rozsszemek fajsúlya sokkal egységesebbé válik és; ezáltal lehetségessé válik a rozs és az anyarozs fajsúly szerinti eredményes szétválasztása. A rozsszemek belső, maghéj alatti üregeinek folyadékkal való kitöltése a találmány értelmében oly módon történik, hogy a folyadékba merített rozsszemeket vákuum hatásának tesszük ki. így az üregekben levő levegő kiterjed és jórészt eltávozik, a folyadék pedig a vákuum megszüntetése után- nagyrészt kitölti az üreget. Ezzel a folyadékba merített rozsszemek fajsúlya megközelítőleg egységessé és mindenesetre az anyarozsétól oly mértékben eltérővé válik, hogy a fajsúly szerinti szétválasztás — megfelelő fajsúlyú folyadék alkalmazásával — könnyen és eredményesen végrehajtható. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját közelebbről az alábbi példa szemlélteti: Egy keverővel és célszerűen nianométerrel is ellátott evakuálható tartányban a szétválasztandó anyarozsos keverékhez annyi tiszta vagy sós vizet adunk, hogy a folyadékszint felett a keverő megindítása után is maradjon elegendő légtér. Ezután a keverőt megindítjuk és keverés; közben a tartályt 40—80 rrum Hg-oszlop nyomásig légtelenítjük, majd 5—10 perces keverés után a külső levegő beeresztésével helyreállítjuk a légköri nyomást a tartályban. ~Ezt a műveletet még egyszer vagy kétszer megismételjük, majd a keveréket a folyadéktól elválasztva külön tartályba eresztjük le, ahol a megfelelő fajsúlyú folyadékon való úsztatással végrehajtjuk a rozs és anyarozs szétválasztását. Ha az elválasztó folyadék faj súlyát megfelelően állítjuk be, úgy az anyarozs a folyadék felszínén úszik, míg a rozs alámerül. A legelőnyösebb folyadékfajsúly adott esetben egyszerű laboratóriumi kísérlettel állapítható meg, a tapasztalatok szerint 18—20%-os konyhasóoldat általában megfelel erre a célra. A rozs és anyarozs keverékének ily mó' don való szétválasztása esetén a termékként ka-