147316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás CN csoportot tartalmazó polimerekből készült szálak, fóliák és egyéb készítmények színezésére reaktív valamint egyéb színezékekkel

Megjelent: 1960. július 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.316. SZÁM 8. m. OSZTÁLY — CU—64. ALAPSZÁM Eljárás CN csoportot tartalmazó polimerekből készült szálak, fóliák és egyéb készítmények színezésére reaktív, valamint egyéb színezékekkel Feltalálók: Dr. Csűrös Zoltán akadémikus, ér. Géczy István, .a kémiai tudományok kandidátusa és Kriston Pál aszpiráns A bejelentés napja: 1959. március 2. CN csoportot tartalmazó polimerekből készült szálak színezése még ma sem teljesen megoldott probléma. Jelenleg gyakorlatilag az alábbi színe­zék csoportok alkalmazhatók: Bázikus színezékek, Savas színezékek (Sandocril), Leuko-észter színezékek, Pigment színezékek, Diszperziós színezékek. A nehéz színezhetőség több okra vezethető vissza. A kémiai összetétel következtében kevés a reakcióképes csoport, valamint a polimerben ki­alakult nagy számú hidrogén kötés következtében a színezék molekulák dií'fundálása nehjézzé válik. Ezért már történtek próbálkozások arra, hogy pl. a poli-akrilnitril színezhetőségét megjavítsák, ill. színezhetővé tegyék olyan színezékcsoportok­kal, amelyek gyakorlatilag eddig használhatatla­nok voltak erre a célra. A 758 745 sz. angol sza­badalom (1956 október) előkezelést alkalmaz a színezés javítására. Általában kb. 10% NaOH-ot használ etilénglükolban, glicerinben, dietilénglü­kolban 150 C°-on. A kezelés. 2 percig tart. Az el­járás ezenkívül még nedvesítő, duzzasztó, oxidáló, redukáló ágenseket használ, valamint még más is­mert segédanyagokat is. Az így kezelt: szál affi­nitása állítólag megnő az összes színezék csoport­hoz. Azonban a szál mechanikai tulajdonságai olyan nagymértékben romlanak, hogy gyakorlata felhasználásról aligha lehet szó. Werner Döcke, Deutsche Textiltechnik 8, 77—80 (1958). Ezenkívül ismeretesek kísérletek 2—3,5%-os vizes KOH oldatos 100 C° alatti kezelésre is. Ilyenkor az oldat általában különböző hozzátétc­ket tartalmaz még a KOH-on kívül. (12 821 sz. német szabadalom, 1957 február). Az 1 057 729 sz. 1954. március 10-én megjelent francia szabadalom 15—20 perces 2%-os NaOH-os forró kezelést ajánl a poli-akrilnitril színezhetőségének javítására. E szerint az előkezelés szerint az; akrilnitril szí­nezhetővé válik —SO3H tartalmú színezékekkel. Ezzel az eljárással kezelt akrilnitril azonban reak­tív színezékekkel nem színeződik és a többi szí­nezék csoporttal is csak gyengén. Jelen találmány a nitril csoportot tartalmazó polimerek színezne tőségének növelésével foglal­kozik, elsősorban a legújabban ismertté vált re­aktív színezékekkel, de más egyéb színezékekkel kapcsolatban is. Munkánk során ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a KOIí-nál gyengébb lómhidroxiclok, mint pl. NaOH, LiOH vizes közegben kis töménységben, 90—100 C° körüli hőmérsékleten a poli-akrilnitrilt színezhetővé teszik eddig nem használható színe­zék csoportokkal, egyúttal az optimális kezelési körülmények betartása mellett a mechanikai tu­lajdonságok változatlanok maradnak, vagy csak lényegtelenül változnak. A kezelés azonban nem minden színezék csoport iránt növeli meg az affinitást, mert pl. a bázikus színezék iránt, ame­lyekhez a poli-akrilnitril szálnak már előkezelet­len állapotban is affinitása van, az előkezelés ha­tására az affinitás további növekedése nem ta­pasztalható. Az előkezelés a következő: 1—2% LiOH vagy NaOH oldat 1 : 20—1 : 70 léarány, 2—3 óra 95+5 C°-on. Az előkezelés szerint változik a színezhető­ség mértéke. Minél extrémebb körülményeket használunk, annál nagyobb a színezhetőség. Az így kezelt szálak esetén megnő a színezék felvétele. Különösen nagy növekedés található az alábbi színezék csoportok esetén: Reaktív színezékek, Direkt színezékek, Savas színezékek, Krómos színezékek, Kén színezékek. E színezék csoportokkal előkezelés nélkül az akrilnitril egyébként nem színezhető. Példák: 1. A nitril csoportot tartalmazó polimer mintát 1%-os NaOH oldatban két óráig főzzük 95+5 C°-on állandó keverés közben. Utána bő vizes öb­lítés következik, majd a színezés. A színezés a reaktív (Cibacron, Remazol és Procion) színezé­kekre, valamint a gyapjúra vonatkozó általános

Next

/
Oldalképek
Tartalom