147296. lajstromszámú szabadalom • Meridián meghatározására is alkalmas geodéziai szögmérőműszer
2 147.296 sin fj cos s sinA = ' ==f (r/, s, 'J) 7a. M. C0S </ ; T-t elegendő' percnyi pontossággal ismerni, 5 -t csillagászati naplóból pontosan megkaphatjuk. Ha tehát 'rj-t is 1—2 percnyi pontossággal meghatározzuk, sin A céljainknak elég pontosan 7a.-ból számítható, tj meghatározása céljából a távcső látómezejét megfelelő skálákkal látjuk el. Egy célszerű kiviteli formáját a 2. ábra mutatja, amelynél az egyszerű távcsőnek megfelelően fordított képet feltételezünk. A felső, pl. távmérőszálon megjelölt a pontnak az alsó szálra merőlegesen vetítve nulla, s a b pontnak 1 felel .meg. Ha ab egyenlő az alsó és felső szál egymástól való távolságával, s ezt egységnek tekintjük, és ennek megfelelően osztjuk az alsó szál távolságát alrészeire, akkor közvetlenül meg tudjuk otg^-t határozni. Az I-nél nagyobb kotangens leolvasására célszerű az osztást 1-en túl is folytatni. Hogy a vízszintes szál tahimetrikus mérésekre is jól használható legyen, az osztóvonásokat nem húzzuk egészen a vízszintes szálig. Állítsuk be az északkeleti térnegyedben levő csillagot úgy, hogy a-nál menjen a felső szálon keresztül; azután figyeljük meg, melyik metszi az alsó szálat. Ez utóbbi leolvasás a megadott osztásnál mindjárt ctgíj-t adja három tizedesre. Ebből r] és sin rj számítható. Még egyszerűbb egy olyan táblázatot készíteni, amelyből mindjárt a leolvasott Skálaértékhez tartozó sin rj-t lehet kiírni. A táblázat ugyanazon csillag s így céljainkra állandó s mellett kiegészíthető még úgy is, hogy különböző ^-értékeknek megfelelően mindjárt az A szöget lehessen kivenni. Erre a célra nomogrammot is készíthetünk. Amenynyiben egy, az északnyugati térnegyedben levő csillagot választunk, amelyiknek pályája tehát a látómezőben felfelé halad, a második távcsőfekvésben a lentre kerülő b-nél kezdhetjük a beállítást, s a most felső helyzetet elfoglaló skálán történik a leolvasás. Amennyiben a csillagnak digressziója van, a két digresszió közti alsó ívszakaszban a felhasználandó kezdőpont cserélődik fel. Ezeknek megfelelően kettős a skála számozása is. A skála 1-en túl megy, hogy 45°-nál kisebb szögek kotangensét is le lehessen olvasni. Ha a csillag pályája nem megy a távcső irányvonalán keresztül, amelynek az osztott skálán 0,5 leolvasás felel meg, hanem a középső szálat az is j{ — helyen metszi (ls / c =a skálán tett leolvasás), akkor a középső szál metszési helye és az irányvonal közötti térbeli szög e — ha ip" a 0—l-ig osztott skálának megfelelő szögérték (esetünkben pl. 34,38', de lehet a kétszerese, vagy más érték is) -: Ennek a vízszintes vetületi hatása az A azimutnak a A A korrekcióját jelenti. Ez pedig tudva-1 A kiadásért felel: a Közgazdas levőleg, ha a z zenittávolság mellett még az » = 90°-z magassági szöget is bevezetjük: e e A A = = 9. sin z cos a (logarléccel számítható). A fenti (korrekció számítás elesik, ha b-ben a vízszintes osztóvanásra merőlegesen is elhelyezünk egy skálát, s a csillag átmenetét ezen figyelhetjük meg. Ez a skála nemcsak célszerű, hanem szükséges is lehet akkor, ha r\ lóval kisebb, mint 45°, s így a vízszintes skálát már nem metszené a látómezőben. Ebben az esetben az rj szög tangensét olvassuk le ezen a vízszintesre merőlegesen álló skálán. Megjegyezzük, hogy hasonló meghatározásra a Kap is felhasználható, föltéve, hogy az osztásvonásokat megfelelően hosszúra készítjük. Ebben az esetben pl. a kiinduló helyzetnél a-ban a Nap látómezőben felső és jobboldali szélét érintkeztetjük, s utána megfigyeljük, hogy akkor, amikor az alsó vízszintes szál a Nap felső szélét érinti, a Nap széle melyik osztásközt és hogyan osztja meg. A 9. képletben szereplő a magassági szög, illetőleg z zenittávolság ebben az esetben a Nap félátmérőjével, kereken 16'-cel csökkentendő, illetőleg növelendő. A fentiek szerint az egyes oldalak azimutjának közelítő meghatározására egy egyszerű műszerkiegészítéssel dolgozó egyszerű módszert adtunk meg. A módszer arra is alkalmas, hogy busszolával felszerelt teodolittal együtt alkalmazzuk, mert így esetenként a mérés idejére, helyére és műszerére vonatkozó mágneses deklinációt a hely színén biztosabban tudjuk meghatározni, mint táblázatokból, s a továbbiakban már a busszolát is használhatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Geodéziai szögmérő műszer, azzal jellemezve, hogy távcsöve látómezejében az égitest pályája látómezőbeli érintőjének, illetőleg húrjának a vízszintessel, vagy függőlegessel bezárt szögét, illetőleg ennek függvényét meghatározó skála van. 2. Az 1. igénypont szerinti szögmérő műszer kiviteli alakja jellemezve azzal, hogy a skála a két szélső vízszintes szál távolságával, mint egységgel van számozva. 3. A 2. igénypont szerinti szögmérő műszer kiviteli alakja jellemezve azzal, hogy az állandó távmérőszálak egyikén a két beállítási kezdőpont van megjelölve, a másikon a kezdőpontnak megfelelő kezdésű skálák vannak felvíve. 4. Az 1., 2., vagy 3. igénypont szerinti szögmérő műszer kiviteli alakja jellemezve azzal, hogy a kezdőpontok vonásai és a skálák osztóvonásai hosszabbak, mint a Nap félátmérőjének látómé-, zőbeli képe. 5. Az 1., 2., vagy 3. igénypont szerinti szögmérő műszer kiviteli alakja jellemezve azzal, hogy a skála a látómezőben nem vízszintesen, hanem erre merőlegesen van elhelyezve. ;i és Jogi Könyvkiadó igazgatója 601798. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.
