147294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények csávázására

Megjelent 1960. július 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS v 147.294. SZÁM V 45. 1. OSZTÁLY — SCHI—17. ALAPSZÁM Eljárás növények csávázására Mayláth Józsefné vegyészmérnök, dr. Nagy Guidó tisztviselő, dr. Virágh István mezőgazdász, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1954. január 19. Magas (8—18) szénatom számú alkil, vagy alkilén gyökkel rendelkező quaternär ammónium-, sulíónium-, phosphonium- és ansonium-vegyületek erősen bacterieid, fungicid, továbbá sporicid és virucid hatásúak. Ezen vegyületek hígításaikban az emberi és állati szervezetre ártalmatlanok, a fémeket, a fa anyagát és az élő növényzetet nem támadják meg és egyidejűleg idő-, fény-, hő-, és savállóak. A felsorolt ismert tulajdonságaikon kívül bejelentők számos laboratóriumi és szabadföldi kísérlet alapján megállapították, ill. felfedezték azt az eddig még nem ismert tulajdonságukat is, hogy megfelelő körülményeket alkalmazva e vegyületeknek stimuláló hatása is van. Ez a hatás a hormonokéhoz hasonló, tehát a sejtkiterjesztődést és sejtosztódást segíti elő. Ennek következtében a csírának a kezdeti növekedési dinamikája nagyobb, mint e szerek alkalmazása nélkül. Ez abban mutatkozik, hogy rövidebb idő' alatt erősebb gyökereket fejleszt, előbb kel ki és a kikelt zöld részek is fejlettebbek. Tudományosan megállapított tény ma már az, hogy a nagyobb kezdeti növekedési dinamikát mutató növény előnyös tulajdonságai megmaradnak egészen a termés kialakulásáig. Bejelentők laboratóriumban és szabadföldön végzett nagyszámú kísérletük eredményessége alapján javasolják, hoigy ezeket a szereket növényvédő (permetező) szerként való felhasználáson kívül csávázószerként is • alkalmazzák. Használhatók nedves, félnedves és száraz csávázásra egyaránt. Nedves csávázáskor a tömény oldatból megfelelő hígítással 0,1—0,001%-os töménységű oldatot állítunk elő. A vetőmagot vízzel átmossuk a felületi szennyezések eltávolítása céljából, majd az áztatóberendezésben a vetőmag milyensége szerint 15 perctől 16 óráig áztatjuk. Ennek eltelte után a magot az áztatófolyadékból kivesszük és levegőn megszikkasztjuk. A magot 1—2 nap múlva vetjük el. A csávázó-oldatot még háromszor felhasználhatjuk koncentráció kiegészítéssel. Még fokozhatjuk a quatemär bázisok hatását, ha a már tiszta mosóvízbe 3%-os hidrogénsuperoxidot öntünk olyan mennyiségben, hogy 1 q vetőmagra kb. 1,5 1 jusson. Ezt az oldatot 15 percig hagyjuk a magon, majd ennek leöntése után következik a quatemär bázis hatóanyag-tartalmú folyadékban való áztatás. Félnedves csávázás végzésekor a vetőmagot szétterítjük és a 0,1—0,001% töménységű oldattal megpermetezzük, utána átlapátoljuk. Szikkasztásra ennél az eljárásnál nincs szükség. Száraz csávázás esetén a vetőmagot szétterítjük és megpermetezzük 0,1—0,001%-os koncentrációjú oldattal. Utána a magot átlapátoljuk, majd megszárítjuk. A nedvesség elpárolgása után a vetőimag felületén a csávázószer hatóanyagából elasztikus védőfilm keletkezik. A vetőmag ebben az állapotban tárolható is. A quaternär bázisok csávázószerként való felhasználásának előnyei a következők: Fertőtlenítő hatásuk nagyobb a használatos szereknél. Stimuláló hatásuk következtében a velük kezelt növény nagyobb kezdeti növekedési dinamikát mutat, mely a terméshozamra is hatással van. Ellentétben a használatos szerekkel, ezek a készítmények nem mérgezőek. Alkalmazásukhoz új berendezés nem szükséges és könysn kivitelezhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás növények csávázasára azzal jellemezve, hogy a növényt quaternär ammónium és/vagy szulfónium és/vagy foszfonium és/vagy arsonium vegyületeket tartalmazó szerrel kezeljük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja azzal jellemezve, hogy 0,001—0,1%-os csávázó oldatokat használunk és 15 perc 16 óra közti csávázási időket alkalmazunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója •01798. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-25.