147239. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsíralkoholok előállítására, zsírsavészterek katalitikus hidrogénezésével

2 147.239 CuCr2 0 4 II IV I III d I d I d I d I d I 2,80 1 2,56 10 2,56 2,4-6 2—3 1 2,58 2,55 }• 2,56 2,46 1 - —1 2 1 2-1 2,53 5 2,40 6 2,39 1—2 2,38 2,33 3 4 2,34 4 2,13 2—3 2,17 3—4 1 2,17 2,12 2,09 1 2 1 2,17 3 1 2,17 2,10 1 1 1,91 2 1,87 1 1,91 4 1,89 1 1 1,72 1 1,71 1—2 1,72 1 1,70 2 1 1,63 4 1,62 1,58 1 1 2 1,64 2 1,58 1 2 1 1,63 2 1,51 3 1,50 1 1,50 2—3 1,49 2 1 1,49 2 1,44 4 1,46 1 1 1,43 3 1,46 2 1 1,44 2 1,28 2 1,29 4 1,29 1,18 1 1 A röntgen-diffrakciós mérések adataiból meg­állapítható, hogy a találmányunk szerinti promo­tort tartalmazó katalizátorban a CuCr2 04 kristá­lyos formában csak igen bizonytalanul jelenik meg, a promotort nem tartalmazó minta röntgen­felvételein viszont valamennyi, a kristályos CuCr2 04-ra jellemző vonal megtalálható, tehát amorf fázisban legfeljebb egészen kevés maradt belőle. Ugyanígy észlelhető a kristályos CuCr2 04 feldúsulása a regenerált katalizátorok esetében is. A kalcium vagy stroncium mennyisége a bárium mennyiségének legfeljebb 10%-át, előnlösen 1— 4%-át teszi ki. Ilyen összetételű és amorf szer­kezetű katalizátorral nemcsak nagy zsíralkohol­hozamot kaphatunk, hanem a túlredukálás folytán keletkező szénhidrogén mennyisége is kevesebb, mint ami a kalcium vagy stroncium promotort nem tartalmazó, egyébként azonos módon előállí­tott, báriummal módosított rézkromit katalizátor használatánál adódik. A báriummal módosított rézkromitot önmagában ismert módon, pl. Rubes és Schenck (Zeitschrift für Elektrochemie 37, 1948) szerint állíthatjuk elő és a jelen esetben is hasonlóan járunk el. A találmány szerinti katalizátort pl. a követ­kezőképpen állítjuk elő: 380 g elekrolitrezet 700 ml víz és 1400 ml tömény salétromsav elegyének kisebb részletekben történő hozzáadásával oldunk, majd 10 literre hígítjuk és az oldatot 80 C°-ra melegítjük. A meleg oldatba 142 g 'báriumkarbonátot és 2,8 g stronciumkarbo­nátot adagolunk. 827 g ammóniumbikarbonátot 5 liter 80 C fokos vízben oldunk, majd 830 ml 25%-os ammániumhidroxido't adunk hozzá. A 80 C° hőimérsékletű oldathoz állandó keverés köz­ben hozzákeverjük a fentebb elkészített réztar­talmú oldatot. Az oldatot ammóniumhidroxid, ill. salétromsav segélyével pH 6,5—6,8-ra állítjuk be. A levált téglavörös csapadékot ülepítjük, majd a folyadék tisztáját leszívatjuk és vízzel újból fel­keverjük, majd ülepítjük, ily módon a csapadékot jól kimossuk, majd szűrjük és óvatosan 100 C°-ról kiindulva szárítjuk és 300—320 C°-ra hevítjük. A kész termék fekete színű, ily módon mintegy 1 kg kész katalizátort kapunk (I. jelű katalizátor). A fenti módon előállított, továbbá promotort nem tartalmazó (II. jelű) katalizátorral a következő hidrogénezósi kísérleteket végeztük: 1. példa: 200 ml térfogatú nyomásálló reaktorbafi 1 kg/liter-óra térsebességgel 350 C° hőmérsékleten és 280 att hidrogénnyomáson pálmamagolajat hid­rogénezünk 2%, fenti módon készült katalizátor (I) jelenlétében. A hidrogénezés során képződött, víz­től és izopropilalkoholtól mentesített termék össze­tétele. változatlan pálmamagolaj zsírsav zsíralkdhol paraffin, szénhidrogén és egyéb 17% — % 79% 4% 2. példa: Összehasonlításképpen a fentebbi eljárást meg­ismételtük a fenti módon készült, de stronciumot

Next

/
Oldalképek
Tartalom