147233. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kemence üzemeltetésére, melyben a betétanyag redukálandó
4 147.233 900 C° hőmérsékleten 3 at. túlnyomás mellett a kemence aknájába fújnak be. A pótfúvóka átmérője 30—50 mm. (ennek megfelelő redukáló gáz, kilépősébessége 150—200 m/másodperc). Hogy a gáz mennyisége a pótlólag befúvatott 3600 m3/óra redukáló gázzal ne emelkedjék, vagyis hogy a kemenceaknában a gáz sebessége állandó maradjon, az égési levegő mennyiségét 96 400 m3 /órára kell csökkenteni és az O2 tartalmat a befúvandó levegőmennyiségnél 1%-ról 22% C>2-re kell feldúsítani. Ez, az, O2 feldúsítás az, égési zónát egyidejű hőmérsékletemelés mellett összpontosítja. Ez a hőmérsékletemelkedés a kemencében esetleges lebegőjelenségekre vezethet. Ennek elkerülése céljából és az égési, illetőleg olvasztási és redukciós zónát alapvető helyzetbe kell visszaállítani. Ezért a 'befúvandó levegő nedvességtartalmát 20 g vízgőz per m2 levegővel kell, emelni. Ezzel az intézkedéssel egy időben a kokszadagolás csökken, mégpedig 900 kg-mal (6800 kg-ra) pro adag. Ezáltal elérhető, hogy a kokszfogyasztás acélnyersvas tonnánként körülbelül 700 kg-ra csökken. Állandó, elgázosított kokszmennyiségnél a kemence teljesítménye 1100—1150 tonna acélnyersvasra emelkedik naponként. Altalánosságban a befúvandó redukáló gázok 600—1300 C°-ra melegíthetők elő. Előnyösen az előmelegítési hőmérséklet 800—1000 C° közt van. A fúvókából kilépő redukáló gázok sebessége előnyösen 150—300 méter proHmásodperc közt van. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kemence üzemeltetésére, amelyben a betétanyag redukálandó, így pl. aknás kemence, nevezetesen fémredukáló kemence, vasszivacskemence stfo., különösen pedig nagyolvasztó üzemeltetésére, azzal jellemezve, hogy redukáló gázokat, különösen földgázt vagy olajokat, porlasztott, elgőzösíteti vagy elgázosított alakban, az égési levegőt, a kemencébe juttató fúvókák fölött mint redukáló anyagokat fúvatunk a kemence reakciós zónájába, mely anyagok a szokásos szilárd tüzelőanyag egy részét helyettesítik, és, hogy az égési levegőt a kemencébe juttató fúvókák körzetében oxigént és vízgőzt fúvatunk be, különösen pedig oxigénnek és vízgőznek az égési levegőhöz keverésével a redukáló zóna kemencebeli helyzetét és nagyságát és ezzel a kemence üzemét szabályozzuk. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a redukáló gázt, vagy hasonlót az égési levegőt vezető1 fúvóka felett, olyan magasságban fújják a kemencébe, ahol a befúvási hely hatósugarában szabad oxigén egyáltalán nincs jelen, úgyhogy a redukáló gáz teljes mennyiségében a betétanyag redukálására fordítható. 3. Az, 1. vagy 2. igénypontokban meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a redukáló gázokat, vagy hasonlókat a kemence kerületén egyenletesen elosztva, minimálisan a kemence egy vízszintes síkjában a levegő befúvó fúvóka feletti oldalon fújják be. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerint meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a kemence reakciós zónájában a reakció lefolyásának szabályozása a kemencébe befúvandó redukáló gázok, vagy hasonlók megválasztásával, illetőleg a hőmérséklet önkényes megváltoztatásával, illetőleg a re- -akció gyorsításával, vagy akadályozásával történik. 5. A 4. igénypont szerint meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a redukáló gázok, vagy hasonlók 'magas és alacsony hőmérsékleten lesznek a kemence reakciós, zónájához vezetve és a reakciós zónában a hőmérsékletszint, a befúvott gázok, vagy hasonlók összetevőinek változtatásával, a gázok magas és alacsony hőmérsékletén szabályozható, miközben a redukáló gázok magas és alacsony hőmérsékleten elegyednek, vagy különleges fúvókán keresztül befújhatok lesznek. 6. Az 1—5. igénypontokban meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a redukáló gázokat a kemencébe való belépés, előtt, a kemencében, a befúvatás helyén uralkodó hőmérsékletre, illetőleg a reakciós hőmérsékletre melegítik elő, mi-, által már a kemencén kívül a reakció készültségi fokára hozhatók. 7. Az 1—6. igénypontokban meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a magassági zóna,, melyben a redukáló gázok, vagy hasonlók befúvása történik és/vagy a befúvás iránya, melyben a reakciós, zóna elhelyezkedik, megválasztható, illetőleg megváltoztatható. 8. Az 1—7. igénypontokban meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a kemence reakciós zónájában egy bizonyos magasíságában a hozzávezetett redukáló gázokat, vagy hasonlókat, különböző sebességű, illetőleg különböző nyomású részáramlásban fújják be. 9. Az 1—8. igénypontokban meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a redukáló gázokat, vagy hasonlókat radiális és/vagy tangenciális, illetőleg a tengenciális iránytól eltérítve fújják be. 10. A 8—9. igénypontokban meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a redukáló gázok, vagy hasonlók egy részét körülbelül sugárirányban magasabb nyomással, míg egy másik részét körülbelül sugárirányban alacsonyabb, • vagy ugyancsak magasabb nyomással, de a tangenciális iránytól eltérítve fújják be, amikor is az előbb megnevezett rész aránya az utóbbi részhez, képest úgy választandó meg, hogy a kemenceakna keresztmetszetében körülbelül egyenletes átáramlás jöjjön létre. 11. Az 1—10. igénypontokban meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy redukáló gáz gyanánt földgázt fúvatnak be, amelynek metántartalma a befúvás előtt oxigénhiány következtében tökéletlenül ég el és sziénmonoxidra és hidrogénre alakul át. 12. Az: 1—11. igénypontokban meghatározott eljárás, azzal jellemezve, hogy a befúvatott redukáló gázok, vagy porlasztott, elgőzösített, vagy elgázosított olajok a befúvás előtt 600—1300 C°-ig, előnyösen 800—1000 C°-ra lesznek előmelegítve. 13. Az 1—12. igénypontokban meghatározott, eljárás foganatosítási módja nagyolvasztó üzemnél, azzal jellemezve, hogy a redukáló gázok befúvatáisa a nagyolvasztó aknájába egy, vagy több vízszintes síkban történik 0,5—16 méter, előnyösen 4—8 méter magasságban a fúvókák felett, amelyeken keresztül a nagyolvasztó égési levegőjének hozzávezetése történik. 14. Az 1—13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az
