147221. lajstromszámú szabadalom • Katódszerelvény fénycsövekhez

Megjelent 1960. július 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.221. SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY — EE-494. ALAPSZÁM Katódszerelvény fénycsövekhez Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Vaszily György főmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1957. október 22. Mint ismeretes, fénycsöveknél a katódok mellett, a katód védelmére un. anódszarvak helyezkednek el. Ezen anódszarvakat szokás volt magukra a tartókra felhegeszteni, vagy pedig a ka^ tódtartók végeit anódszarvként kiképezni. Az előbbi megoldás egy külön hegesztési műveletet igényel és ezenfelül éppen ez a hegesztés gyakran hiba kiinduló pontja lehet. Az; utóbbi megoldásnál pedig komplikált, automaták szükségesek az anódszarv kialakítására és a katód befogására. Találmányunk értelmében a fenti hátrányokon oly anódszarvval segíthetünk, mely ugyan a tartóhoz van erősítve, de szemben az eddigi megoldásokkal, a tartószarv részére már magában az állványban csatlakozik a tartó többi részéhez. Ezek szerint tehát oly háromrészes árambevezető-tartót kell az üvegállványba behelyezni, amely szemben az eddigiekkel, a fénycső gáztere felőli oldalán kétágú, amely ágak közül az; egyik a katód tartására szolgál, a másik pedig anódszarvként van kiképezve. E másik, anódszarvként kiképzett ág azután bármely ismert anódszarv-kiképzés alakját veheti fel a szükségleteknek megfelelően. Az eddig ismert háromrészes árambevezető-tartók mindkét hegesztési pontja be volt üvegbe ágyazva, az anódszarv pedig: az üvegbe nem ágyazott szakaszon volt e tartóhoz hozzáhegesztve. A találmányunk szerinti megoldásnál e külön hegesztésre nincs szükség, lévén a háromrészes tartó utolsó része kétágú, és így elesnek a hegesztéssel járó hibák is, Találmányunkat részletesebben a mellékelt ábrák kapcsán magyarázzuk, amelyek közül az 1. ábra a találmányunk szerinti megoldás egy példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel, míg a 2. ábrán a jobb megértés kedvéért egyetlen bevezetőtartót tüntetünk fel vázlatosan. A (10) üvegállványba több részből álló bevezetőtartók vannak beszerelve. E bevezetők (11, 12) részei pl. rézből készülnek és a (13, 14) hegesztési pontokon a (15, 16), pl. dumetdrótban folytatódnak. A (17, 18) az üvegbe beágyazott hegesztési pontokban ezekhez egy-egy, pl. nikkelből készített hajlított drót csatlakozik, amelynek (19), ill. (20) szárai a (21) katóda befogására szolgálnak, míg (22), ill. (23) szárai anódszarvként vannak kiképezve. Természetesen egyetlen hajlított drót helyett a.{17), ill. (18) hegesztési pontokon egy-egy külön (19, 20, 22, 23) drótot is csatlakoztathatunk, bár ennek különös előnyei nincsenek. A (21) katód befogása a (19), .(20) szárak végeiben ismert módon történhet, ugyanakkor a tartó (22, 23) anódszarv •készei is a kívánalmaknak megfelelően tetszés szerinti alakot vehetnek, fel. A találmányunk szerinti szerelvény előállítása célszerűen úgy történik, hogy előre összehegesztjük a 2. ábrán feltüntetett többrészes bevezetőtartó drótot, ezt a (10) állványba ismert módon beültetjük, majd beszereljük a katódot, ill. kiképezzük az anődszarvat. Miután az anódszarvrész többnyire hosszabb, mint a katód megfogására szolgáló tartórész, ezért természetesen a beültetendő bevezető-tartót mindjárt úgy kell elkészíteni, hogy a (22) szár hosszabb legyen, mint a (19) katód tartó szár. A találmányunk ezerinti megoldás előnye az, hogy az automatizálható, teihát a kéziszerelés elmarad anélkül, hogy bonyolult automatákra volna szükség. Szabadalmi igénypontok: 1. Katódszerelvény fénycsövekhez, amelynél a katódtartókhoz anódszarvak vannak hozzáerősítve, jellemezve két oly bevezető-tartóval, melynek anódszarv része és katód-tartórésze az üvegállványban levő közös pontban csatlakozik a bevezető-tartó többi részéhez. 2. Az 1. igénypont szerinti szerelvény kiviteli alakja, jellemezve oly összetett bevezető-tartóval, mely egy hozzávezető részből (11), egy ahhoz hegesztett, az üvegbe beolvasztott átmeneti fémrész-