147189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóz fehérje műszál előállítására
Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.189. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — TE—212. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás cellulóz-fehérje műszál előállítására Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dévényi Tibor vegyészmérnök, Lakner Kálmán vegyészmérnök, Bihari Istvánná vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. március 19. Pótszabadalom a 146 261 lajstromszámú törzsszabadalomhoz A 146 261 lajstromszámú törzsszabadalom 1—7. igénypontjai olyan eljárást védenek cellulóz-fehérje műszál előállítására, viszkóza és fehérje oldatok elegyítésével, amelynek lényege, hogy az elegyítéshez olyan fehérje oldatot használunk, amit globulinnak tioglikolsav jelenlétében való vizes duzzasztása és lúgos oldása útján állítottunk elő és a szálképzést a viszkóza technológia szerint végezzük. Mint ismeretes a viszkóza-szálképzési technológia lényege, hogy a fonóoldatot kénsav és glauber só összetételű fürdőben koaguláltatjuk, majd azt követően mossuk és végül megszárítjuk. Azonban az is ismeretes, hogy a cellulóz-fehérje műszál minőségét és fizikai tulajdonságait helyesen megválasztott utánkezelési eljárás alkalmazásával javítani lehet. Jelen találmány is utánkezelési eljárásra vonatkozik, amelynek alkalmazása lehetővé teszi, egyrészt a cellulózfehérje műszál szakítószilárdságának 50—60%-os megnövelését, másrészt az eddigi 6—8%-os fehérjetartalmat 25—30%-ra emelhetjük egyidejűleg. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a cellulóz-fehérje műszálak fizikai tulajdonságait kedvezően befolyásolhatjuk, még fehérjetartalmuk egyidejű növelése mellett is, amennyiben a koaguláltatás után kapott szálat közvetlenül, először gyengén savanyú, majd azt követően gyengén alkalikus pH-jú 20—50 C°-ú glaubersó, konyhasó és formaldehid tartalmú oldatban kezeljük. A találmány lényege, hogy a 146 261 lajstromszámú törzsszabadalom 1—7. igénypontjai szerint előállított cellulóz-fehérje műszálat a koagulál tatás után közvetlenül, egymást követően, először 4,5—5,5, célszerűen 5 pH-jú, majd 7,5—8,5, célszerűen 8 pH-jú, 20—50 C°-ú glaubersót, konyhasót és formaldehidet tartalmazó oldatban kezeljük, majd a szálat fixáljuk (keményítjük) és kellő vizes öblítés után kationaktív lágyító-aviváló fürdőbe vezetjük, végül megszárítjuk. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a törzsszabadalomban meghatározott eljárás alapján előállított cellulóz-fehérje műszálat a koaguláltatás után — mosás, szárítás nélkül — közvetlenül literenként 300—500 g glaubersót (Na2 S0 4 - 10H 2 O), 20—40 g konyhasót (NaCl) és 10—40 g formaldenidet (HCHO) tartalmazó 20—50 C°-ú 4,5—5,5 pH-jú oldatban kezeljük 5—30 percig. Ezt követően öblítés nélkül a szálat olyan 7,5—8,5 pH-jú oldatba vezetjük, amely literenként 300—500 g glaubersót, 200—400 g konyhasót és 10—40 g formaldehidet tartalmaz és hőmérséklete 20—50 C°. Ebben az oldatban 5—30 percig kezeljük, majd keményítjük. A keményítő fürdő összetétele: 700 g glaubersó, 50 g konyhasó és. 40 g formaldehid literenként, pH-ja 5-ös, hőmérséklete 80—100 C°. A keményítés ideje 2—6 perc. A keményítés befejezése után a szálat bő vízben mossuk, majd 0,5—2 g/l kationaktív lágyítószert tartalmazó fürdőben kezeljük 1—5 percig, végül megszárítjuk. A találmány szerinti eljárásnál a gyengén savanyú és gyengén alkalikus fürdők hőmérsékletét 20—50 C° között tetszés szerinti értékben választhatjuk, csupán arra kell figyelemmel lennünk, hogy a hőmérséklet emelésével — főképpen az első, gyengén savas, kezelő oldat esetében — a kezelési időt le kell rövidítem. Az eljárás kivitelezhető szakaszos vagy folyamatos megoldással, akár keresztorsóra csévélt, akár egyéb állapotú szállal. Ä kezelő oldatok találmányban meghatározott pH értékeit Na- vagy KOH-oldattal állítjuk be. Az eljárás kivitelezése során szükséges különösen a gyengén alkalikus oldat pH-ját ellenőrizni, és an-
