147188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy új gombafaj termesztésére
2 147.188 bevonására is, de ezek egyike sem járt eddig gyakorlati eredménnyel. A jelen találmány az eddigi nemesítési kísérletektől eltérően, egy általunk felismert, eddig a gyakorlatban nem hasznosított, új fajnak a termesztésbe való bevonása útján ér el igen jelentős javulást a csiperkegomba nemesítése terén eddig kellően meg nem oldott feladatok megoldásában. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy egy eddig csupán vadon termő, termesztésre vagy élelmiszeripari célokra fel nem használt, a termesztett csiperkétől számos lényeges tulajdonságban eltérő Psalliota macrospora nevű gombafaj a termesztési feltételek megfelelő megválasztása esetén kiválóan alkalmas a mesterséges termesztésre és ennek során az eddig termesztett csiperkét számos tekintetben felülmúló, igen előnyös minőségű gombatermést ad. A találmány értelmében termesztésre kerülő gombafaj alakban és biológiai szempontból is eltér az eddig termesztett csiperkefajtól. Kifejlett termőtestei igen nagy termetűek, a kalap átmérője eléri a 15—19 cm-t, a tönk magassága 18—25 cm, vastagsága pedig 3—7 cm lehet. Felbőre sima vagy finoman pikkelyes, világos krémsárga, majd kissé eresebb sárgává változik. Húsa hófehér; nagy előnye az eddig termesztett fajtákkal szemben, hogy húsának színe a vágási felületeken még 4 nap múlva is fehér és e fehér szín a főzés során sem változik meg. Ezért ez a gomba a szállítást és tárolást jól bírja, a belőle készített tartósított és egyéb termékek színe is kifogástalap. íze is eltér az eddig termesztett csiperkéétől; ez az íz szakemberek véleménye szerin is kiváló és ''igen kellemes. Biológiailag lényeges különbség az, hogy bazidiumain — az eddig termesztett kétspórás csiperke fajtákkal ellentétben — 4—4 spóra fejlődik ki, ami a többi eltérő tulajdonsággal együtt döntő' módon bizonyítja, hogy itt új, az eddigitől rendszertanilag is távolálíó gombafaj termesztéséről van szó. E gombafaj üzemi jellegű termesztésre alkalmas micéliumainak termelése a találmány értelmében szintén új, a csiperkemicélium termelése során eddig alkalmazottól több szempontból eltérő körülmények között történik. Az egyik lényeges eltérés az eddigi csiperkespóra csíráztatási eljárásoktól a táptalaj megválasztásában van. A találmány értelmében termesztésre kerülő új gombafaj spórái egyáltalán nem csíráznak a csiperkespórák csíráztatására legeiterjedtebben használt ún. Fergusson-féie táptalajon. Ugyancsak nem csíráznak az új gombafaj spórái zabpehely táptalajon sem, emellett az agárral szilárdított táptalajokat sem kedvelik ezek a spórák. Ez utóbbiak közül az ágáros malátacsíra-főzet- és az ágáros 1,5%-os glükózoldat-táptalajon csak igen kevéssé, az ágáros malátakivonat- és ágáros gombacsíraf őzet-táptalaj on pedig viszonylag szintén gyengén fejlődnek ezek a spórák. Ezért az új gombafaj spóráinak csíráztatására a találmány értelmében vagy az ismert Treschowféle táptalajnak egy általunk módosított, minimális nitrogént tartalmazó alakját, vagy 1,5%-os glükózoldatból álló folyékony táptalajt, vagy pedig egy peptont, glükózt és szervetlen sókat tartalmazó folyékony táptalajt kell alkalmazni. A csíráztatási eljárás másik számottevő különbsége a csíráztatás hőmérsékletében van. A találmány értelmében termesztésre kerülő új gombafaj spóráinak hőigénye nagyobb, mint az eddig termesztett csiperke spóráié. Ezért ezeket a spórákat magasabb, 24 C° körüli hőmérsékleten kell csíráztatok Ilyen körülmények között a spórák csírázása kb. 2 hét múlva megindul és a micéliumtelepek 1—2 hét alatt jól kifejlődnek. Ekkor a kifejlődött micéliumtelepeket további, ún. köztes táptalajokra oltjuk át. Ez és a csíra-haj tatás további műveletei már a esiperkecsíra-termesztés szokásos módszereinek és táptalajainak az. alkalmazásával folytathatók le, a hőmérsékletet azonban e műveletek során is mindvégig célszerű 24 C°-on tartani, mert különben túlságosan lassú lesz a csírák fejlődése. Magának a gombának az ily módon kifejlesztett csírákból való termesztése már gyakorlatilag teljesen a csiperkegomba termesztéséhez hasonló módon történhet. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját az alábbi példák szemléltetik: 1. példa: A négyspórás csiperke jól fejlett, egészséges termőtesteiből kinyert spórákat az alábbi összetételű folyékony táptalajra oltjuk: 10 g glükóz 0,2 g KCl 0,2 g MgS04-7H 2 0 0,2 g CaCl2 10 ml 1%-os FeChj-oldat 75 ml m/15 Na2 HP0 4 15 ml m/15 KH2 P0 4 10 ml 12°-os malátafőzet 50 y aneurin 900 ml desztillált víz. A beoltott táptalajt 24 C° hőmérsékleten tartva, 12—16 nap alatt megindul a spórák csírázása és 1—2 hét múlva a micéliumtelep már eléggé fejlett az átoltásra. Ekkor a rnicéliumot tőzeges rozsszemíőzet-táptaíajra csúsztatjuk át és a tenyészetet továbbra is állandóan 24 C° hőmérsékletein tartjuk. 2—3 hét múlva, ha a micélium már kellőképpen áthálózta a táptalajt, a szokásos módon kezelt sterilizált lótrágya-táptalajra visszük át a tenyészetet. Ezt 3—6 hétig 24 C° hőmérsékleten tartva, megkapjuk a pincei gombatermesztésre alkalmas, steril kezelést már nem igénylő, kész gombacsírát. 2. példa: Az 1. példában leírt módon járunk el, a spórák első csírázitatására azonban az alábbi összetételű folyékony tápoldatot alkalmazzuk: * 1,8 g pepton 2,0 g glükóz 0,15 g KCl 0,75 g MgS04 -7H 2 0 1,35 g K3 P0 4 nyomokban FeCl3 desztillált vízzel feltöltve 1000 ml-re. A köztes táptalajra való átoltás és a további műveletek szintén az 1. példában leírt módon történhetnek.
