147152. lajstromszámú szabadalom • Brikettsajtó

szonyait. Ä 4. ábrán jól látható a légtelenítés —y— szakaszán a dugattyúsebesség átmeneti erős csökkenése, melynek az 5. ábrán átmeneti időnövekedés felel meg. A találmány további célja a nyersanyagtartóból a nyomódugattyú elé lehullott anyag-adagnak az eddiginél jobb elő tömörítése a 4—5. ábrák ezerinti —y— útszakaszon. Ezt a munkát eddig mechanikus szerkezetekkel oldották meg. Ehelyett jobbnak találtam a pneumatikus előtömörítést, melynél 0,7—1 at túlnyomású levegőt vezetünk a hátsó helyzetébe érkezett nyomódugattyú elé. Ily módon kisebb erőszükséglettel egyenletesebb anyagelosztást biztosítunk, • mégpedig üzembiztosabb és olcsóbb módon. Mechanikai alkatrészeik kopására sincs gondunk. A találmány még további célja a sajtolás helyének, az ún. présfej préscsatornájának az eddiginél hatásosabb hűtése. Evégből az eddigi egyenesvonalú hűtővízcsatornákat a présfejben a préscsatorna körül kimunkált, ill. kialakított spirális csatornával helyettesítjük, melyben áramló hűtővízzel a hőkicserélés hatékonyabban megy végbe, így keményebb barnaszeneket is szép felület elérése mellett dolgozhatunk fel és a gép indításakor szükséges előhevítés ugyanezen a spirális csatornán át gyorsabban végezhető el. A találmány célja továbbá az ismert brikettsajtók súlyának lényeges csökkentése és ezzel egyrészt az anyag-, másrészt költségmegtakarítás. Az eddigi sajtók alapkerete ugyanis öntött vasból készül, mégpedig a tetemes keletkező húzóerők miatt meglehetősen robusztus kivitelben. A találmány szerint a húzóerőket nem az alapkerettel, hanem külön vonórudakikal vesszük fel. melyek egyúttal a dugattyút tartó csúszószán vezetékei is. Ezáltal módunkban van az alapkeretet leimezből, pl. sajtolt acéllemezből, kisebb súllyal, olcsóbban készíteni. A súlymegtakarítás az öntvénnyel szemben elérheti a 60%-ot is. A találmány célja végül a sajtó pormentes üzemének biztosítása, amit úgy érek el, hogy a gép burkolatán belüli egész teret mérsékelt túlnyomás (0,2—0,3 at) alá helyezem. Ezzel megakadályozom azt, hogy a gép belsejébe a munkateremből por jusson. A rajz 6—10. ábrái a találmány szerinti brikettsajtó egyik kiviteli alakját példaképpen tüntetik fei. A 6. ábra négydugattyús ikergép távlati képe. A 7. ábra a fontosabb belső részeket feltüntető oldalnézet. A 8. ábra az előtörnörítő tér és a préscsatorna metszete. A 9. ábra a présfej hosszmetszete a 10. ábra IX—IX vonalán. A 10. ábra a 9. ábrához tartozó végnézet. A 6. ábrát tekintve, a sajtó két darab különkülön tokozott —A, B— egységből áll, melyek közös alaplemezen nyugszanak. A két egység számára a hajtómű egyes részei is közösek, így a hajtómotor és a lendkerék. A hajtómű főrészei a 7. ábra szerint; az —1— hajtómotor, a —2— lendkerék, ennek tengelyére erősített —3— fogaskerék, erről lassító áttétellel hajtott —4— fogaskerék, ennek tengelyére erősített —5— forgattyú, ennek csapján forgathatóan ágyazott, T alakú, ikercsuklós —6— hajtókar; ennek hátsó —7— csuklójához csatlakozó —8— lengőkar és mellső —9— csuklójához csatlakozó —10— nyomókar. E csuklók közül a —9— csukló közelebb van a forgattyútengelyhez, mint a —7— csukló, más szóval a T-kar nem szimmetrikus, hanem a 7—9 vonal hegyes szeget zár be a T-nek a vonalat felező szárával. A berajzolt nyilak a kellő működéshez szükséges forgásirányt jelzik. A —8— kart csavarok úgy rögzítik a hátsó —11— támasztékhoz, hogy e kar a —12— tengely körül kilenghet, de más mozgást nem végezhet. Ezzel szemben az elülső1

—10— kar a —9— csukló körül kilengethető és ezenkívül előre-hátra is mozoghat. A —9— csukló megfelel a 3/a. ábra —e"— csuklójának és az a kívánt lemniszkáta alakú pályán mozog. A —10— nyomókar elülső vége csuklós összeköttetésben van egy szánnal, melyhez a nyomódugattyú van erősítve és végzi a szánnal együttes ide-oda mozgását. A dugattyú előtt foglal helyet a feldolgozandó nyersanyagot bevezető —14— akna vagy töltőszekrény, mely előtt viszont a —15— présfej van. Az ismertetett emeltyűrendszertől kétoldalt van egyegy —16— vonórúd, melyek elülső vége a —13— támasztékhoz, hátsó vége pedig a —11— támasztékhoz van erősítve. E rudak veszik fel az emeltyűrendszer játékából és a nyomódugattyú munkájából származó tetemes húzóerőket. E rudak egyúttal a szán vezetésének feladatát is ellátják. A 8. ábrán látható a —17— nyomódugattyú mellső vége a —18—előtörnörítő tér és a —19— préscsatorna kezdő, odorszerű része, melynek fenekét a közvetlenül megelőzően készült —20— brikett alkotja. Az egypontos eredményvonal a dugattyú előretolt helyzetét mutatja, a kétpontos eredményvonal pedig a dugattyú előtt lehullott nyersanyag elülső elhelyezkedési határát, az előtömörítés előtt. Az anyag előtömörítéséhez a találmány szerint alkalmazott nyomólevegőt a kör alakú —21— térbe vezetjük, melyből az a —22— tömítőgyűrű és a —17— dugattyú közti résen át a —18, 19— terekbe jut és a —14— aknából lehullott anyag-adagot a préscsatorna irányában előtömöríti. A —9— ábrán látható —15— présfej központi üregében a hengeresen kezdődő, majd kúposán szűkülő —23— betéthüvely és ennek folytatásában a kúposán bővülő —24— betétihüvely foglal helyet. A présfej testében —25—«hűtővíz-csatorna van, melynek az erősen felmelegedő préscsatornát, ill. a —23— betéthüvelyt körülvevő része a találmány szerint csavarvonal alakú. A —24— betéthüvely és a présfej elülső része ismertetett módon hossz-hasítékokkal négy részre van osztva, melyek nem ábrázolt olaj prés hatására egymáshoz rugalmasan közelíthetők, amivel a brikettsajtó munkáját bizonyos határok között szabályozni lehet. Ezek a hasítékok a 6. ábrán is jól láthatók. A találmány természetében rejlik, hogy a brikettsajtót annak keretén belül sokféleképpen módosíthatjuk. Az új gép bármilyen, brikettezésre alkalmas anyag, pl. barnaszenek, lignit, kőszenek csökkentett kötőanyag-tartalomimal, tőzeg, fűrészpor, mezőgazdasági hulladékok, fémforgács, kohászati alapanyagok (vasércpor mésszel vagy fűrészporral), dolomit, karbidiszap stb. feldolgozására hasznosítható. Ha az anvag olyan természetű, hogy