147150. lajstromszámú szabadalom • Elektromechanikus számlálóberendezés

2 147.150 feszültségimpulzus meghúzza az Y jelfogót, melynek Y—1 érintkezője ziárja a Z jelfogó 2, Y—1, Z, 8 működtető körét, míg Y—2 érintkezője bontja az 5, Y—2, 8 kört (1. alább). A Z jelfogó meghúzása alkalmával egyrészt a Z—1 érintkező zárja a 2, Z—1, V—2, 4 kört ési működteti a V jelfogót, másrészt a Z—2 érintkező zárja az 5, Z—2, 8 kört (1. alább). Az így meghúzott V jelfogó V—1 érintkezője bontja a 6, V—l, 8, míg V—2 érintkezője a 4, V—2, Z—1, 2 kört (1. alább). A 7 kapcson fellépő feszültségimpulzus megszűntével a jelfogók ugyanilyen sorrendben elengednek és az ábra, szerinti kapcsolási állapot helyreáll. Egy bináris számláló egység az X, S és T jelfogókat, azok X—1, T—1 és" T—2 záró, X—2, X—3 és T—3 bontó érintkezőit, S—1 váltóérintkezőjét, továbbá az R—1, R—2 és R—3 szilitellenállásokat ós végül a 9 glimmlámpát tartalmazza a 4. ábra szerinti kapcsolásban. A bináris számláló egység működését a vezérlő egység különböző lehetséges állapotainak megfelelően kell taglalni. A) A 0 vezérlő egység 7 kapcsa feszültségmentes állapotban van. Ebben az esetben a bináris számláló egységek 6 kapcsa a 8, V—1, 8 kör révén kapcsolatban van az áraimforrással és valamennyi egység számlálásra alkalmas. Ha ilyen állapotban az 1—1 kapocsra másodlagos feszültségimpulzus hat, ez meghúzza az, X jelfogót, melynek X—1 érintkezőne, továbbá az elengedett állapotban levő S jelfogó S—1 váltóérintkezője útján a T.jelfogó a 2, X—1, S—1, T, 6, V—1, 8 kör zárása révén meghúz. Ezáltal a T—2 érintkező az I—3 kapcsot a 2, T—2, I—3 úton hálózati potenciára emeli. Az I—1 kapocsra ható másodlagos feszültségimpulzus megszűntével az X jelfogó elenged, a T jelfogó a 2, T—1, X—2, T, 6, V—1, 8 kör révén meghúzott állapotban marad s ugyan-Ha 'minden egyes bináris számláló egység működő (1 jelű) állapotának 0 számértéket tulajdonítunk, nem működő (0 jelű) állapotának pedig 2<n-0 értéket, ahol n a bináris számláló egység sorszárna, akkor a viszonyok az alábbi táblázat szerint alakulnak: A jel sorszáma 123 4 5878... 1—3 kapocs állapota 10101010... I által jelzett érték 0 1010101... II által jelzett, érték 00220022... III által jelzett, érték 0 0 0 0 4 4 4 4... 1 + 11 + III összesen 0 12 3 4 5 6 7... A bináris számláló egységek által összesen jelzett érték l-gyel növelendő. Így egy bináris egységgel 2, két egységgel 4, n egységgel 2" impulzus számlálható meg. B) A 0 vezérlő egység 7 kapcsára feszültség hat. Ez a működéisi szakasz három mozzanatra bontható. B 1. A 0 vezérlő egység Y jelfogója meghúz, a Z és a V jelfogók még elengedett állapotban vannak. Az Y—2 bontó érintkező az R—1, R-—2 akkor az S jelfogó a 2, T—1, X—3, S, 6, V—1, 8 körben feszültség alá kerül és meghúz. Az, I—3 kapocs tehát feszültség alatt marad. Ha az I—1 kapocsra egy második másodlagos feszültségimpulzus Ihat, az X jeltfogó meghúz és az X—2 bontó érintkező megszakítja a T jelfogó 2, T—1, X—2, T, 6, V—1, 8 gerjesztő körét, mire a T jelfogó elengedett állapotba kerül. A T—2 érintkező megszakítja a 2, T—2, I—3 utat, ezáltal az I—3 kapocs feszültségmentes állapotba kerül. Amikor ez a feszültségimpulzus megszűnik, az Y jelfogó elenged, az X—1 érintkező megszakítja az S jelfogó 2, X—1, S—1, S, 6, V—1, 8 áramkörét s ennek folytan az S jelfogó elengedett állapotba kerül. Az I—1 kapocsra ható harmadik másodlagos feszültségimpulzus hatása megegyezik az első, a negyediké a második feszültségimpulzus hatásával s. i. t. A z,T—1 kapocsra ható minden második impulzus tehát feszültségmentes állapotba helyezi az előzőleg feszültség alá helyezett I—3 kapcsot. Az, I bináris számláló egység I—3 kapcsához csatlakozik a II egység II—1 kapcsa; ez a kapocs az I—3 kapocsról ugyanakkor kapja az első impulzust, amikor az I—1 kapocs, de impulzusa csak az I—1 kapocsra ható harmadik impulzus bekövetkezése alkalmával szűnik meg. A III egység III—1 kapcsa a II—3 kapocsról ugyanakkor kapja az első impulzust, amikor az I—1 és a II—1 kapocs, de impulzusa csak a ÍI—1 kapocsra ható második, vagyis az I—1 kapocsra iható ötödik impulzus hatására szűnik meg. Ha a működő állapotot 1, a nem működő állapotot 0 jellel jelöljük, akkor például a sorbakapcsolt három bináris számláló egység működése' az alábbi táblázattal adható meg: feszültségosztóról a 8, Y—2, 5, R—2, R—1, 2 körben táplált 9 glimmlámpát kikapcsolja, vagyis a később ismertetendő glimmlámpás memóriaegység törlését végzi el. B 2. Az Y jelfogó után a Z jelfogó is meghúz, a V jelfogó még elengedett állapotban van. A Z—2 záró érintkező zárja a 8, Z—2, 5, R—2, R—1, 2 kört. Az R—1, R—2, íeszültségösztóról a 9 glimcnlámpára iható feszültség kisebb, mint a lámpa gyújtóíteszültsége, de nagyobb, mint a kialvása feszültsége. A bináris számláló egység állapotának megfelelően két eset van. Ha ez nincs működő állapotban, akkor a T jelfogó elengedett helyzetben van és a T—3 bontó érintkező zárja a 2, Z—1, V—2, 4, T—3, R—3, R—1, 2 kört, minek folytán az; R—3 és az R—1 ellenállások párhuzamos kapcsolása következik be. AzR—2 ellenálláson a feszültségesés a 9 glimnüámpa gyújtófeszültsége fölé emelkedik és a lámpa kigyullad. Ha azonban a bináris számláló egység működő állapotban van, akkor az R—3 ellenállás nincs bekapcsolva és a 9 glimmlámpa feszültsége a gyújtó-I—1 kapocs 101010101010 10101010 T—__*-? V ^ n O'f Sí ~ ; , l

110 0 110 0 110 0 110 0 110 0 II—1 kapocs TTÍ~? &!~TM 11110000111100001111 111—1 kapocs III—3 kapocs 111111110 0 0 0 0 0 0 0 1111