147115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntődei maghomok előállítására
Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.115. SZÁM 31. c. 6. OSZTÁLY — HO-563. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás öntödei maghomok előállítására Homokelőkészítő Vállalat, Budapest Feltalálók: Hevenesi György, Pokorády Lajos, Szekeres János budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. január 20. Öntödei magok készítésének általánosan szokásos módja az, hogy a formázóanyag — homok — kötésére olajat, pl. lenolajat vagy egyéb sűrűnfolyó anyagot, pl. melaszt, pektmt, vagy hasonló egyéb anyagokat használnak. Az ilyen eljárás előfeltételei: a kötőanyag a homokot nedvesítse és vele formázható keveréket alkosson és a formázott magnak kellő1 szilárdsága, ún. nyers szilárdsága legyen, elegendő ahhoz, hogy a mag magcsészében vagy anélkül szárítókemencébe helyezhető és ott megkeményíthető legyen anélkül, hogy közben megrongálódnék. További követelménye a magkötő-anyagnak, hogy öntés alatt és után annyira kiégjen, hogy a fém megdermed ése után összeomolj ék és így a homok az; öntvény üreges részeiből akadálytalanul és teljes egészében kiönthető legyen. Az olajnak, bár a felsorolt követelményeknek általában eleget tesz, hátránya, hogy felhasználása értékes nyersanyagot von el egyéb, jobban megfelelő alkalmazási területről, nem is szólva arról, hogy a lenolaj csak külföldről szerezhető be és általában növényi olajokban világszerte hiány mutatkozik. Szárítókemencében való megkeményítésük hosszú ideig — 1—2 óráig — tart, és: ezért nagy kemenceteret kívánnak és a kemencetér légkörére érzékenyek. A formázhatóság, nyers szilárdság növelésére szervetlen adalékanyagok jönnek számításba, de ezek hátránya, hogy alkalmazásuk megnehezíti az öntvényből való eltávolítást. Ismeretes, hogy az öntészetben mindinkább terjedő héjformázó eljárásban a formázóhomokot hőre keményedő fenolgyantaporral keverik és a formákat forró fém mintalapon alakítják ki, hő hatására. Ennek az eljárásnak fejlettebb módja, a hőre keményedő gyantával előre bevont homok — a továbbiakban előre bevont homok — alkalmazása. Eszerint a héjformázáshoz olyan homokot használnak, amelyet már előzetesen bevontak a kötéshez szükséges és elegendő fenolgyantával. A forma kialakítása az ilyen szilárd gyanta filmmel bevont és szárazon pergő homokkal is csak fém formalapon, hő hatására lehetséges. A héjformázó eljárás előnye, hogy a forma készítéséhez kevés formázóanyag szükséges, a forma készítése percek alatt történik, ezért sorozatban végezhető, formázóanyag megtakarítással jár stb. A héjformázás magkészítésre is alkalmas, a vele készült magok öntés után összeomlanak. Hátránya viszont, hogy csak magfúvó gépekkel és melegített fémmag szekrényekkel végezhető, bonyolult magok készítésére nem alkalmas, nagyméretű magok (és formák) készítésére nem használható. A héjformázás és íhéjmagkészítés csak nagy sorozatban készülő formák és magok esetén gazdaságos. Azt találtuk, hogy hőre keményedő .gyantával, előnyösen fenolgyantával előre bevont homok az olajos mag készítéséhez teljesen hasonló módon is magokká formázható, ha az előre bevont homokot azt nedvesítő, de a bevonó gyantát nem oldó szerrel, és olyan szerrel keverjük össze, amelyik a bevonó gyantát oldja. Egymagában a nedvesítőszerrel a bevont homok formázható ugyan, de nincsen nyers szilárdsága. A bevonó gyantát oldó szert egymagában alkalmazva a bevont homokszemcsék összeragadnak, nyers szilárdságot adnak, azonban a keverék rögökké áll össze, roeszul formázható, az oldószer pedig idő előtt elpárolog és a formázókeverék nyers szilárdsága megszűnik. Ha találmányunk szerint a bevont homokot nedvesítő szert és a bevonó gyantát oldó szert együttesen alkalmazzuk, a bevont homokkal készült formázókeverék jól formázható lesz, nem ragad össze, a formázott magok nyers szilárdságukat órákon keresztül megtartják, a nedvesí tőszer az oldószer elpárolgását késlelteti és amellett a kész mag szilárdságát is fokozza. Találmányunk tárgya tehát hőre keményedő gyantával előre bevont homokot nedvesítő, a bevonó gyantát nem oldó szerből és a bevonó gyantát oldó szerből álló olyan magkötő-anyag, amelyszilárdságú magokká vagy formákká formázható.
