147110. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csavarvonalalakban hegesztett csövek előállítására

147.110 3 A feltüntetett alakító berendezéssel esővé formázott szalag a 37-nél vázlatosan jelölt hegesztőkészülékhez jut, amelyben az; egymást érintő, csavarvonal alakú élek összehegednek, magában véve ismert módon. Az így készített csövet, ha szükségesnek mutatkozik, lehet még a 37 hegesztőkészülék után elhelyezett 38 utókezelő készüléken is átvinni, edzés és/vagy izzítás végett. A teljes berendezést ily módon elhagyó cső használatra készen" van és további műveleteket nem igényel. Könnyen belátható, hogy a négy 30, 31, 32 és 33 vezetősín cseréje révén a teljes berendezés átállítható egy csőnagyságról ill. csőkeresztmetszetről a másikra. Mivel továbbá a 30 és 31 vezetőeíneknek csupán az ív alakú rész háromnegyed részére, tehát a menet háromnegyed részére vagy még rövidebb darabra kell terjedniük ós a belső 32, valamint 33 síneknek csak a menet egynegyedére, vagy még kisebb darabra kell kiterjedniük, ezek a vezetősínek viszonylag könnyűek és a cserénél azok kezelése is könnyű. A találmány szerinti berendezés vezetősínjein a szalag csak kismértékben súrlódik és így ezek a sínek kevéssé kopnak. A legnagyobb elhasználódás azoknál a helyeknél van, ahol a két külső vezetősín a betolt szalagot először meghajlítja, előnyösen tehát úgy járunk el, hogy e helyeken mélyedést készítünk és abban keményebb fémből előállított 40 betétet erősítünk meg (4. ábra). A 40 keményfém betéteket kopás esetén természetesen könnyen lehet cserélni anélkül, hogy a sín többi részén bármit kellene változtatni. Ha a beredezést az egyik csőnagyságról a másikra kell átállítani, megtörté.ihetik, hogy más beállítási szögre van szükség, a racionális gyártáshoz szükséges szög (2. ábra) tehát megváltoztatandó. E célból a 21 tartókeret a benne levő motollával, valamint a vezetőgörgőkkel és hajtőgörgőkkel együtt az A pont körül elfordítható. Ez az elfordítás a beállítás szögét nehézség nélkül megváltoztatja. A mindenkor alkalmazott vezetősíneket természetesen úgy kell megválasztani, hogy azok megfeleljenek az A pont körüli elfordítással beállított szögnek. A 20 keretet elfordítás végett lehet pl. egy tartótárcsán elhelyezni, amelynek középpontjában van az A forgáspont és amely görgőkkel van ellátva. Ennél a megoldásnál azonban oly rögzítő eszközökről kell gondoskodni, amelyek a keretet alapzatán megfogják. A 6. ábra további példaként) kivitelt szemléltet és a vezetősínek megerősítését mutatja. A feldolgozandó szalagot, a vezetőgörgőket és a haj tógörgőket tartó 50 keretnek 41 karimái vannak mindkét oldalon, melyek lehetővé teszik a vezetősínek oldható megerősítését. A 6. ábrán, a 42, 43, 44 és 45 számokkal jelölt vezetősínek megfelelnek a 3—5. ábrán 30—33 számokkal jelölt síneknek. A vezetősíneket -a rajzon vázlatosan jelölt csavarokkal vagy más rögzítő elemekkel erősíthetjük meg a karimákon. A rajz világosan mutatja, hogy néhány mozdulattal, egyszerű módon lehet a vezetősíneket kicserélni. A 6. ábra még azt is szemlélteti, hogy a szalagot oldalt 46 és 47 görgők vezetik, az 51 és 52 görgők pedig hajtják. A 7. ábra vázlatosan mutatja a kúpos csövek készítését, tehát az olyan csövekét, amelyeknél az átmérő állandóan változik. Ennél a kivitelnél több meghajlított 61—04 vezetősínt használunk, amelyek a cső eltávozó végének irányában egyre nagyobbodó belső átmérővel készülnek. Ezek a vezetősínek a .vízszintes elhelyezésű 65 és 66 vezetősínektől független, mozgatható tartóállványon nyernek elhelyezést. A mozgás a 67 nyíl irányában történik. Ha az egész berendezést az A pont körül elfordítjuk, a beállítás szöge megváltozik. Mármost, a 67 nyíl irányában végzett eltolódásnak és a bevezetett szalag elfordulásának (68 nyíl) megfelelő összehangolása által elérhető az, hogy a kúpos csövet egyetlen munkamenetben folyamatosan hegeszthetjük. A 8. ábra azt szemlélteti, hogy miként lehet a fentiekben ismertetett berendezésekkel előállított csövön egy hűtő- vagy fűtőcsatornát folyamatos munkával felerősíteni. Az itt 70-nel jelölt cső a fel nem rajzolt alakító és hegesztő berendezést elhagyva a 71 nyíl irányában mozog. Két 72 és 73 alakítósín között a 74 profilozott szalagot vezetjük a 75 és 76 görgők segítségével. Ennek a szalagnak lapos U-keresztmetszete van és mindkét szélénél kinyúló karimái is vannak, amelyek a 70 cső felületén fekszenek fel. A profilozott 74 szalagot előnyösen hegesztéssel, pl. a 77 és 78 hegesztő elektródákkal erősítjük a csőre. Ily módon a csövön azt csavarvonalakban átfogó 79 csatorna keletkezik, amelyen a cső belsejét fűtő vagy hűtő közeget lehet átvezetni. A spirális alakban hegesztett cső készítésére való fent leírt berendezések természetesen többféleképpen módosíthatók. Így pl. lehet a szalagot a keletkező cső alsó részéhez érintőlegesen vezetni, aminek az az előnye, hogy a cső belseje könnyen hozzáférhető. Ily módon belül is készíthetünk egy hegesztő varratot. Ha belül és kívül is van a csőnek hegesztési varrata, ajánlatos a hegesztési pontokat vagy helyeket egymáshoz, képest eltolni, vagyis egyidejűleg nem két egymással szemben levő helyen hegeszteni, mert ezáltal a második helyen (tehát időbelileg később) végzett hegesztés melege az első hegesztés varratára mint feszültségcsökkentő hőkezelés hat. Előnyösen úgy járunk el, hogy először a cső belsejében és csak azután, pl. egy teljes menettel odább végezzük a külső hegesztést. A felrajzolt és leírt berendezések helybenálló kivitelűek lehetnek, de alkalmazhatjuk azokat járműveken, pl. hajókon is, mely esetben a csövek közvetlenül az elhelyezés területén készíthetők. Ha a csöveit járműveken készülnek, azokat először bakokra helyezzük és eközben a jármű a cső előállításának sebességével halad tovább. A csövet azután időszakosan vesszük le a bakokról előre elkészített árokba süllyesztjük. A leírt berendezésekkel különböző anyagokból készült szalagokat lehet csövekké feldolgozni. így pl. nemcsak fémcsöveket, hanem megfelelő hegesztési eljárás segítségével 'műanyagcsöveket is készíthetünk. Ha a síneket vezetékeiken átállítjuk, több-rétegű csöveket is készíthetünk olyképp, hogy az egyes rétegek más-más anyagból vannak. Ilyen módon készíthető pl. belül műanyaggal bélelt cső vagy fémlemezzel borított cső, mindkettő egyetlen munkamenetben. Ugyancsak egy munkamenetben lehet bordás csöveket pl. karimás szalagokból előállítani, melyeknél a bordák a hegesztési varrat-