147109. lajstromszámú szabadalom • Bányadúc
147.109 3 "tokát, valamint a 20 biztosítószelepeket is elhelyezni, melyek az 1. ábra szerint mélyebb helyzetben vannak. Ha a bányadúcot eltávolítás végett tehermentesíteni akarjuk, akkor az 1. és 2. ábrán látható .16 éket, a 13 dugattyú visszavitele után (ami a íl henger nyomásmentesített állapotában könnyen lehetséges), működő helyzetéből oldjuk, éspedig előnyösen kézzel. Ezután a rögzítő berendezéssel már nem tartott, hanem, a henger vele kapcsolódó dugattyúrúdján nyugvó belső részt folyamatosan vagy szakaszos mozgással lesüllyesztjük. Erre a célra vezérlőszelepet alkalmazunk a berendezésen, amelyet a süllyesztéskor megfelelően működtetni kell. A bányadúc támasztó helyzetélben az I hidraulikus prés nemcsak arra képes, hogy a benne keletkező hidraulikus nyomás átszármaztatásával, vagyis a terhelés okozta nyomásnak a kisegítő berendezés hengereibe juttatásával a súrlódó rögzítést ismételten megfeszítse, hanem a bányadúcnak olyan megterhelését is felveszi, amely túllépi a rögzítő berendezés által kifejthető erőt. Ez hirtelen keletkező terhelésnövekedés esetén is fennáll, de természetesen csak a biztosítószelep' által meghatározott maximális nyomásig. A találmány szerinti bányadúc további igen fontos előnye, hogy akkor is működhetik, ha a nyomószivattyú elromlik, vagy nem áll rendelkezésre; a kiemelést ugyanis kézzel is el lehet végezni, úgy mint a közönséges mechanikai bányadúcoknál. Ehhez csupán az szükséges, hogy a henger nyomőíere és a nyomófolyadék készlettartálya — amelyek egyébként a szivattyún át csatlakoznak egymáshoz — egymással közvetlen kapcsolatba kerüljenek, mire a 18 éket (1. és 2. ábra), vagy a 24 kilincskart (4. és 5. ábra) szerszám segítségével kézzel működtethetjük. Ha a bányadúcot előfeszültséggel akarjuk a támasztó helyzetbe vinni, használhatjuk a szokásos eszközöket, mint pl, ékeket vagy beépített orsókat, amelyek a hányadúé fejrészén vannak. Ezzel egyidejűleg a. 7 hengertérben levő folyadék is eléri a -kívánt nyomást, amely elegendő ahhoz, hogy a II 'kisegítő berendezés a rögzítő eszközöket hidraulikai úton megfeszítse. Megtörténhetik esetleg, hogy .a bányadúc elhelyezésénél nem keletkezik olyan nyomás, amely elegendő a kisegítő berendezés 14, ill 15 vezérlőszelepének nyitásához, ha tehát kézzel visszük a dúcot támasztó helyzetébe, ez a nyomás közvetlenül nem jön létre. Ez azonban nem okoz nehézséget, mert a nyomás csak kezdetben kicsi, a II berendezés működtetéséhez szükséges hidraulikus nyomást később a bányadúcra nehezedő mennyezeti terhelés létesíti és ez a nyomás az I berendezésből a kellő időpillanatban átszármazik a II berendezésbe. Így jön létre először a végleges megfeszítés és azután a rögzítő szervek szükséges utánfeszítése. A találmány természetesen nincsen a fentiekben a rajz kapcsán részletesen leírt kivitelre korlátozva, hanem többféleképpen módosítható, az alapgondolattól való eltávolodás nélkül. Vonatkozik ez főleg a bányadúc mechanikai részének szerkezeti alapelveire és a rögzítő berendezés kivitelére. Csupán a példa kedvéért említjük meg, hogy a 28 kiegyenlítő ék, amely a rajz szerint hosszirányban elhelyezett szelepék, akkor is kifejtheti hatását, ha mint keresztéket alakítjuk ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Két egymásban eltolható, egy feszítő rögzítő berendezés által, nyomás esetén utánaengedően egymáshoz erősíthető részből álló bányadúc, mely a külső részben elhelyezett és nyomóközeggel működtetett kiemelő készülék révén támasztó helyzetbe vihető, melynél továbbá a rögzítő berendezést az előírt támasztóterhelés elérésekor működésbe lépő hidraulikus kisegítő berendezés feszíti, azzal jellemezve, hogy a kisegítő berendezés hidraulikus közege a bányadúc támasztó helyzetében a kiemelő berendezés hidraulikai rendszerében levő nyomással áll kapcsolatban, miáltal a bányadúc felső részének süllyedésekor e nyomás ismételten működteti a nyomás felvételére1 állandóan készenlétben tartott kisegítő berendezést és a rögzítő eszközöket utánfeszíti. 2. Az 1. igénypont szerinti bányadúc kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az üzemi állapotban a hidraulikus rendszerrel kapcsolt kiemelő berendezés a külső részben elhelyezett hidraulikus présből áll, melynek hengere a külső résszel való merev kapcsolat nélkül köztérrel helyezkedik el e külső rész belső falfelületei között, a hozzá tartozó dugattyúra d pedig oldhatóan és csuklósan kapcsolódik a bányadúc belső részével. 3. Az 1. igénypont szerinti bányadúc kivitel; alakja, melynek jellemzője, hogy a kiemelő berendezés hidraulikai rendszeréhez szeleprendszerrel kapcsolt kisegítő berendezés egy, vagy több oly nyomóhengerből áll, melyek dugattyúi (13) feszítő szerveken (16) át a rögzítő berendezés szorító vagy oldó ékjét. (17), vagy több ilyen, éket működtetnek. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti bányadúc kiviteli alakja, 'melynek jellemzője, hogy a kisegítő berendezés hengere vagy hengerei mereven, de ieszerelhetően vannak a bányadúc külső részéhez, erősítve. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti bányadűc kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a kisegítő berendezés oly hidraulikus hengerből, vagy előnyösen két duplex elrendezésű hengerből áll, melyek dugattyúrúdjával emeltyű vagy kar kapcsolódik és ez a dugattyúra d mozgásánál a rögzítő berendezésen ágyazott — egy orsón forgatható — anyát fordít el, amely a maga részéről a feszítőnyomást átvivő szorítódarabra hat és ez, előnyösen kiegyenlítő' ék révén, a belső rész megfeszítését létesíti, 6. Az 5. igénypont szerinti bányadúc kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a hidraulikai henger vagy hengerek dugattyúrúdja által elfordított emeltyű egy kilincsszerkezet révén úgy kapcsolódik az említett anyával, hogy ez az anya mind a rögzítő1 berendezést oldó, mind pedig azt feszítő irányban elfordulhat. 7. Az 1—6-. igénypont bármelyike szerinti bányadúc kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a megfeszítéshez szükséges nyomást létesítő elemek durván beállíthatók olyképp, hogy mechanikai
