147101. lajstromszámú szabadalom • Fluidizáló reaktor szemcsedurvulásra és összesülésre hajlamos anyagok pörkölésére

O • Megjelent: 1960. július 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.101 SZÁM •— ,.. • i% 40. a. 3—6. OSZTÁLY — FE—422. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Fíuidizáló reaktor szemcsedurvulásra és összesülésre hajlamos anyagok pörkölésére Fémipari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Fekete László műszaki tud. kandid., Budapest A bejelentés napja: 1958. december 10. A fluid állapot fenntartásához a szemcseátmérő négyzetével arányos levegő-, illetve gázsebességre van szükség. Ha pörkölés közben szemcsedurvulás lép fel, a megnövekedett szemcsék az; adott gázsebesség mellett már nem fluidizálnak, hanem rárakódnak a vízszintes rostélyra. Ez az álló réteg tovább pörkölődve lepénnyé sül össze. Az ürítés nem oldható meg túlfolyással, mert a túlfolyón mindig a legkisebb szemcsék ürülnek ki, a nagyobb szemcsék pedig tovább növekednek, míg el nem érik azt a kritikus nagyságot, amelynél a fluidizáció megszűnik. Vízszintes rostély használata esetén az sem jelent megoldást, ha az ürítés közvetlenül a rostély felett, a reaktor falán keresztül benyúló' csövön át történik, mert a rostélyon kialakuló álló réteg távolabbi részéből a szemcsék nem juthatnak el az ürítőcső torkolatához, Szemcsedurvulásra hajlamos anyagok fíuidizáló pörkölése csak olyan reaktorban oldható meg, amely lehetővé teszi, hogy mindig a legnagyobb szemcsék kerüljenek az ürítőcsőbe és amely kizárja annak a lehetőségét, hogy a kritikus nagyságot meghaladó méretű szemcsék a rostély felett álló réteget alkothassanak. A Fémipari Kutató Intézetben kidolgozott találmány szerint a rostély lejtős kiképzésű és annak legmélyebben fekvő részéhez csatlakozik az ürítőcső. Az adott levegősebesség mellett fluidizálásra képtelen nagy szemcsék az ágy aljára szállnak ugyan, de a rostély ferde falán saját súlyuknál fogva az ürítőnyílás irányába gördülő vagy csúszó mozgásra kényszerülnek. Mozgásukat elősegíti a ferdén lefelé irányított szélréseken betóduló levegő mozgása is, A szélrések ilyen kiképzése azt a célt is szolgálja, hogy a rostélyt porzáróvá tegye', vagyis hogy meggátolja az ágynak a szélszekrénybe való ömléséf abban az esetben, ha a szél fúvása szünetel. A lejtős rostély különböző magasságban levő szélrései fölött különböző lesz az ágymagasság es ezzel együtt a szél áthaladásával szemben kifejtett ellenállás is. Közös szélszekrény alkalmazása esetén a kisebb ellenállású helyeken menne ki a levegő zöme, míg a rostély mélyebb részei fölött a fluidizáció tökéletlen lenne. A reaktor egész szelvényére kiterjedő egyenletes széleloszlás úgy biztosítható, hogy a lejtős rostély különböző magasságában levő szélréseket osztott szélszekrény alkalmazásával zónánként elhatárolva, egymástól függetlenül szabályozható szélnyomással kell működtetni. A találmány példaképpeni kiviteli alakjai az ábrákon láthatók. Az 1. ábra olyan reaktor függőleges metszetét mutatja be, amelynek rostélya a reaktor belseje fele mélyülő csonkakúp vagy csonkagúla, a 2. ábrán látható reaktor rostélya pedig a reaktor egész szelvényét átfogó, ferde sik, vagy teknő alakú felület mentén helyezkedik el. A levegő az —1— szélvezetékeken át lép be a —2— körbefutó kamrákra osztott szélszekrény kamráiba, ahonnan a —3— rostély ferdén lefelé irányított szélrésein át jut be a reaktor belsejébe. A —4— ürítőcső a rostély legmélyebb részéhez csatlakozik. Az ürítőcsőben létesített —5— anyagzár megakadályozza a levegőnek az ürítőcsövön át való távozását és biztosítja a —6— fluidizálandó anyagoszlop (ágy) ellenállásának legyőzésére szükséges nyomás fenntartásának lehetőségét. Az ürítés az ürítőcső alatt felhalmozódó anyag mechanikus eltávolításával történik, miközben az anyagzár fenntartásához szükséges anyagmennyiség az ágyból automatikusan pótlódik. Az ürítőcsőben esetlegesen kialakuló tapadékok a —7— tisztítónyíláson át bedugott rúddal távolíthatók el. A találmány szerinti berendezés előnyösen ólomszínporok pörkölésére használható, de nem korlátozódik kizárólag ezen anyagokra.