147088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés járművek, különösen vasúti kocsik futásminőségére jellemző objektív érték kísérleti megállapítására

147.UÖÖ 5 59 kapcsolórendszerbe • és ennek villamos 61b kapcsolóját a kérdéses szintaránysávnak megfelelő helyzetbe állítja. Amikor tehát az 54 jeladó feszültséget ad az 59 kapcsoló egység 59b bemenetére, az 59 kapcsoló egység 59c kimenetén megjelenő és a pillanatnyi szintaránynak megfelelő villamos jel útján kiválasztja a 60 egységnek a kérdéses szintaránysávhoz tartozó sorát. Időközben az 58 sebesség érzékelő a 20, 21, 22 vasúti jármű sebességétől függő villamos jelet ad az 56 sebesség válogató 56a bemenetére. Ez a villamos jel az 56b kimeneten és 57a bemeneten át a sebesség szerint állított 57 kapcsoló csoportot a pillanatnyi sebességi sávnak megfelelően állítja be és ezzel a 60 egységnek a kérdéses sebességsávhoz tartozó' oszlopát választja ki. Az 54 jeladóból „mintavétel"-re parancsot adó periódusos jel mármost az 59 szintarány szerint állított kapcsolón és a sebesség szerint állított 57 kapcsolócsoporton át a 60 számláló egység megfelelő 60a bemenetére jutva mindig a pillanatnyi szintaránysávnak és a pillanatnyi sebességsávnak megfelelő 63 számláló jelfogót működteti. A „mintavéter'-re parancsot adó jelek számát az 55 számláló jelfogó regisztrálja. Tegyük föl, hogy a hat gyorsulási szintaránysáv értékei sorban 0,0—0,5, 0,5—1,0, 1,0—1,5, 1,5—2,0, 2,0—2,5 és 2,5—3,0, a hat sebességi sáv pedig km/óra egységben kifejezve 0,0—20, 20-—40, 40—60, 60—80, 80—100, 100—120. Tegyük föl továbbá, hogy a vizsgálat során összesen 8370 mérést végeztünk, vagyis 8370 alkalommal „vettünk mintát" és a mérés befejezésekor ezek a gyorsulási szintarány és a sebesség sávjai között számszerűen a 60 egyég 63 számláló jelfogóiról (7. ábra) leolvasható módon oszlanak meg. Ez azt jelenti, hogy például az 1,0—1,5 szintarány a 20—40 km/ óra sebességsávban 390 alkalommal lépett föl. Nyilvánvaló tehát, hogy a 63 számláló jelfogókon leolvasható számok alapján szerkeszthető oly háromdimenziós függvény (görbe-felület), amely megadja a gyorsulási szintarány, a járműsebesség és az előfordulás száma közötti összefüggést, vagyis a futásminőségre jellemző keresett értéket. Különböző mérések eredményeinek összehasonlíthatósága végett célszerűbb azonban, ha az előfordulást százalékoljuk, vagyis a 63 számláló jelfogókon elolvasható értékeket az adott esetben végzett összes mérések számára vonatkoztatjuk, amely, mint láttuk, az 55 számláló jelfogón, olvasható le és a felvett példa esetén 8370. Ezt a százalékolást elvégezve a következő táblázat szerinti értékeket kapjuk: 0,48 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 4,85 0,65 0,00 0,00 0,00 1,01 6,63 4,72 1,25 0,30 1,25 4,24 4,60 6,75 6,03 2,31 6,15 6,29 0,66 4,96 6,26 6,38 6,26 4,21 0.00 0,77 3,40 5,68 3,40 0,51 E százalékos értékek felhasználásával mármost a 10. ábra szerinti térdiagramot szerkeszthetjük meg, amely az előbb említett háromdimenziós függvénytől csak abban különbözik, hogy az előfordulás száma helyett ennek százalékos értéke, vagyis gyakorisága szerepel. Az ilyen térdiagram tehát gyakorlatilag független a ténylegesen végzett mérések (,,mintavétel"-ek) számától és így hasonló térdiagramokkal közvetlenül is összehasonlítható. Az ily módon szerkesztett térdiagram minden egyes pontja a futásminősegre jellemző egy-egy értéknek felel meg. De jellemző a futásminőségre maga a görbe felület is, amely az előfordulás 'gyakoriságának százalékos kiértékelése folytán, mint láttuk, hasonló görbe felületekkel közvetlenül összehasonlítható. A futásminőségre jellemző értéknek vehető továbbá a görbe felület és a szintarány-sebesség tengellyel meghatározott koordináta sík közé eső térfogatának a sebességtengelyre vett nyomatéka. Jellemző értéknek tekinthető továbbá a felület „legmagasabb" pontját meghatározó koordinátáiból, vagy a sebességtengelytől legtávolabb eső pont koordinátáiból álló számpár. Mindez megállapodás kérdése. Tény azonban, hogy a diagram a jármű futásminőségére jellemző. A 10. ábrából kitűnik például, hogy a vizsgált jármű futásminősége átlagosan körülbelül 80 km/óra sebesség esetén a legrosszabb. Ehhez a sebességhez tartozó és a sebességtengelyre merőleges metszet esik ugyanis legtávolabb a sebességtengelytől, a területet alkotó pontok összessége tehát a nagyobb szintarány értékek felé esik. A leggyakrabban előforduló szintarány 1,8 körül van. Ha viszont a sebesség 120 km/óra, a vizsgált jármű futásminősége az esetek túlnyomó részében egyenlő a viszonyítási járműével (a leggyakrabban előforduló szintarány 1,5 körül van). A fentiekben leírt eljárás során a gyorsulásokat csak fizikai vonatkozásban vettük figyelembe. Nyilvánvaló azonban, hogy amennyiben a jármű rendeltetése élőlények, nevezetesen személyek szállítása, a gyorsulásoknak nemcsak fizikai értéke, hanem fiziológiai, hatása is jelentőséggel bír, amit a már említett élettani tömegkísérletek tapasztalatai bőven igazolnak. Ha tehát gondoskodunk olyan szervekről, amelyek a gyorsulási szinteket viszonyításuk előtt fiziológiai hatásuk szerint súlyozzák, a gyorsulási szintek már közvetlenül az élő szervezet élettani érzékelési adottságainak megfelelően viszonyíthatok, A 6. ábra szerinti berendezés esetén ehhez mindössze arra van szükség, hogy a 26a, 26b, 26c, 26d, illetőleg" 27a, 27b, 27c, 27d gyorsulásérzékelők, és a 41a, 41b, 41c, 41d, illetőleg 41e, 41f, 41g, 41h átlagoló kapcsolások közé egy-egy 75a, 75b, 75c.. 75d, illetőleg 75e, 75f, 75g, 75h fiziológiai szűrőt iktassunk. Ezek a villamos jelekkel dolgozó ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén RLC-tagokból álló egységek, amelyeknek az áteresztőképesség és a frekvencia összefüggését kifejező karakterisztikája például azonos lehet az említett élettani tömegkísérletek alapján megállapított szubjektív emberi érzékenység karakterisztikájával (e karakterisztikát illetően 1. például az „Organ für die Fortschritte des Eisenbahnwesens" című szaklap 96. évfolyamának (1941) 12. számában a 177. oldalon kezdődő cikket). Az említett szűrőegységek két-két kapcsoló közé vannak iktatva, amelyeket értelemszerűen 76a, 77a, 76b, 77b, 76c, 77c, 76d, 77d, 76e, 77e, 76f, 77f, 76g, 77g, 76h, 77h hivatkozási számokkal jelöltünk. A szűrők tehát tetszés szerint beiktathatok, illetőleg kiiktathatók.