147033. lajstromszámú szabadalom • Koaxiális csatlakozó
9 147.083 anyák belső menetein felütköznek. A két összekapcsolt csatlakozó' szorítóanyáinak ellentétes irányban való forgatásával a szorítóanyák az ellentétes csatlakozók külső érintkező tagjainak meneteire felfutnak és egymásnak ütköznek. Az egymásnak támaszkodó szorítóanyák kellő meghúzásával a két csatlakozó megfelelő mechanikus és elektromos kötéssel kapcsolódik egymáshoz {lásd a 3. ábrát). A könnyebb összekapcsolás és jobb elektromos érintkezés érdekében a külső érintkezőtag palásthézagainak -—9— éle nem párhuzamos az alkotóval, hanem ezzel 3° körüli hegyesszöget zár be. Ezáltal a külső érintkezőtag palástrészeinek a csatlakozás irányában fekvő szélei keskenyebbek, mint a megfelelő házagok, és így a csatlakoztatás könynyebben megvalósítható. Mivel a ferde palástrészszélek az ellendarabbal kúposán csúsznak egymásba, a szorítóanyák meghúzásával nagy érintkezőnyomás és ezáltal kis érintkezőellenállás, valamint teljesen zárt hengerfelület érhető el. Az 1. ábrán a csatlakozó nézeti rajza látható, a csatlakozási oldal felől nézve. A 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett A—A metszetet ábrázolja a csatlakozó nyugalmi állapotában. Itt a csatlakozó koaxiális vonalra van felszerelve, melynek —10— külső vezetőjéhez a csatlakozó külső érintkezőtagja —11— ütközőgyűrű és —12— tartóanya segítségével van felszerelve. A vonal —13— belső eréhez a csatlakozó belső érintkezőtagja menettel kapcsolódik. A 3. ábra két azonos csatlakozót összekapcsolt állapotban szemléltet. Mindkét csatlakozó —14— koaxiális kábelre van felszerelve a közbeiktatott —15— külső és —16— belső kúpos közdarab segítségével, melyek a kábel hullámellenállásának megfelelő reflexiómentes folyamatosságát biztosítják. Mint az ábrán látható, a felső csatlakozó —17— kábel-^kupakkal van ellátva szabad kábelvégre történő szereléshez, az alsó ezzel szemben —18— lemezre vagy előlapra erősítéshez; szolgáló —19— foglalattal és —20— anyával. A két csatlakozó felépítése mindazonáltal lényegileg teljesen azonos. A belső és külső érintkezőtag megfelelő axiális és azonos szögállásban történő rögzítését a —3— szigetelő tárcsa megfelelő kiképzése biztosítja. Ennek középső furata ebből a célból nem szabályos kör alakú, hanem a belső érintkezőtag lelapolt hengeres csapjának megfelelően benyúló vállal van ellátva. A szigetelőtárcsa csatlakozás felőli oldalán pedig a külső érintkezőtag palástrészeinek megfelelően kisüllyesztett formájúra van kisajtolva. A csatlakozóhoz kapcsolódó kábel belső ere a belső érintkezőtag kúpos közdarabjához annak axiális furatába történő forrasztással kapcsolódik, a külső árnyékolóköpeny pedig —21— szorítógyűrű segítségével van a külső érintkezőtag kúpos közdarabjánák recézett felületű hengeres nyúlványára szorítva. A találmány tárgyát képező, fentiekben és a mellékelt ábrákon példaképpeni kiviteli alakjában ismertetett koaxiális csatlakozó alkalmas mindennemű koaxiális elrendezésű elektromos összekapcsolás létesítéséhez. Felépítése biztosítja az ilyen esetekben megkívánt kis átmeneti ellenállás mellett a biztos érintkezést és megfelelő árnyékolást. Különösen alkalmas nagyfrekvenciás energiát továbbító kábelek, koaxiális vonalak és készülékek összekapcsolására, mivel a külső1 és belső érintkezőtagok szemben fekvő felületei folyamatos, zárt vezetőpalástot alkotnak és ezzel biztosítják a káros reflexiók minimális értéken való tartását. A kúpos közdarabok, valamint az érintkezőtagok szemben fekvő külső, illetve belső átmérőjének helyes megválasztása, továbbá a szigetelőtárcsa vastagságának és külső átmérőjének, illetve belső furatának megfelelő méretezése alkalmassá teszi a csatlakozót előírt hullámellenállású kábelek, vonalak és készülékek összekapcsolására is, mintegy 5000 MHz-ig. A találmány tárgyát képező koaxiális csatlakozó a hasonló célra szolgáló ismert csatlakozókhoz képest viszonylag egyszerű felépítésű. Nagy előnye, hogy a csatlakozás létrehozása két lényegileg azonos, egyforma alkatrészekből álló csatlakozó összekapcsolásával lehetséges. Ez a tény nemcsak a gyártás és raktározás során jelent könnyebbséget, de a mérési összeállítások kivitelezésénél is jelentős előnyöket biztosít. A csatlakozás gyorsabb létesítése és szétbontása érdekében a külső érintkező tag —4— menete és a szorítóanya megfelelő —7— belső menete többkezdésű, nagy menetemelkedésű kivitelben készítendő. Ugyanígy lehetséges menetek helyett az összeszorítás megvalósításához ékpályák (ún. bajonett-zárak) alkalmazása is. Szabadalmi igénypontok: 1. Külső és belső érintkezőtagokból álló koaxiális csatlakozó, azzal jellemezve, hogy e tagok több palástrészre (22) vannak felosztva és e palástrészek olyan hengerpalástot képeznek, amelyek a palástrészek mellett azonos méretű hézagok (23) helyezkednek el. 2. Az 1. igénypont szerinti koaxiális csatlakozó kiviteli alakja, jellemezve a külső érintkező tag (22) palástrész-töveihez; való illeszkedés céljára bemélyedésekkel, a belső érintkezőtag (1) lelapolt csapjához: történő illeszkedés céljára vállakkal (24) ellátott szigetelőtárcsával (3), továbbá két összekapcsolt csatlakozó egymás közötti rögzítésének megvalósítása céljából a külső érintkezőtag menetének (4) megfelelő belső menettel (7) ellátott szorítóanyával (5). 3. Az 1—2. igénypontok szerinti koaxiális csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy koaxiális vonal belső eréhez (13) csatlakozó belső érintkezőtagból (1), a koaxiális vonal külső, fémcsőből készült vezetőjéhez kapcsolódó és az; eret körülvevő külső érintkezőtagból (2) és az érintkezőtagokat; egymáshoz képest központosán tartó tárcsa alakú szigetelőből (3), további szorítóanyából (5) áll, mimellett mindkét érintkezőtag (1, 2) több azonos méretű hézagokkal hengerpalástot képező egyenlő méretű palástrészre (22) van osztva és a palástrészek tengellyel párhuzamos élei a hengerpalást alkotójával szöget zárnak be. 4. A 3. igénypont szerinti koaxiális csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső érintkezőtagok külső felületükön menettel (4) vannak ellátva, valamint a szorítóanya (5) a külső érint-
