147017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholok folytonos előállítására oxoreakció útján

2 147.017 lépések közötti megszüntetése nélkül halad végig az eljárás valamennyi szakaszán, mimellett az egyes reaktor-edények közé nagynyomású elvá­lasztok vannak beépítve a gáz és a folyadék elvá­lasztása céljából. Az eljárás egyes szakaszai közötti nyomásesés létrehozása gázkeringtető szivattyúk és nyomástartó szelepek és/vagy egyéb erre al­kalmas eszközök segítségével történik. Ezáltal el­érhető, hogy az; egész berendezéshez csupán egyet­len befecskendező szivattyúra van szükség, az, első eljárási szakasz előtt. A gáznak a két, egymás után kapcsolt reaktor­edényben lefolytatásra kerülő oxo-szintézis reak­ciólépésen való átvezetése a találmány értelmében oly módon történik, hogy az oxo-szintézis lefoly­tatására szolgáló első reaktor-edényhez körfolya­matban keringtetett gázt alkalmazunk, amelyet gáz­keringtető szivattyú segítségével valamivel na­gyobb nyomásra komprimálunk, mint amilyen nyomáson az oxo-szintézis második reaktor-edé­nyében alkalmazott friss gázt tartjuk. Emellett a keringtetett gázból az első reaktor-edényen való áthaladás után annyi gázt vezethetünk egyidejű­leg el, amennyi szükséges ahhoz, hogy megelőz­zük az iners, gáznak és a hidrogénnek vagy szén­monoxidnak a reakció körfolyamatban történő le­folytatása által előidézett feldúsulását. A második reaktoredényben friss gázt alkalma­zunk az oxo-szintézishez, éspedig olyat, amely­nek összetétele a keringtetett gázénál előnyösebb a reakció követelményei szempontjából, és ame­lyet állandó nyomáson dolgozó nagynyomású gázvezeték-hálózatból vagy kompresszorból veze­tünk a reaktorba, a keringtetett gáz nyomásánál kb. 2—5 atm-val kisebb nyomáson úgy, hogy az első reaktor-edény nagyobb nyomása a reakcióter­méket a közbeiktatott nagynyomású elválasztón keresztül a második reaktor-edénybe nyomja. Az oxo-szintézis második reaktor-edényén áthaladt gázt azután a keringtetett gázba tápláljuk be, így az oxo-szintézis második szakaszában — amely az átalakulás teljessé tételére szolgál — mindenkor friss gáz kerül alkalmazásra. Azt találtuk továbbá, hogy különösen előnyös oly módon eljárni, hogy a kobaltmentesítési sza­kaszhoz a hidrogénezési szakaszban körfolyamat­ban vezetett hidrogéngáz egy részét ágaztatjuk le, és ennek során a gázkeringtető szivattyút és a nyomástartó szelepet oly módon állítjuk be, hogy a kobaltmentesítés valamivel (2—5 atm-val) kisebb nyomáson menjen végbe, mint az oxo-szintézisnek a második reaktor-edényben lefolytatott szakasza, de valamivel (2 vagy több atm-val) nagyobb nyo­máson, mint az ezt követő1 hidrogénezési művelet. Ennek során célszerűen oly módon járunk el, hogy az oxo-szintézis, első reaktor-edényén, valamint a kobaltmentesítő szakaszon keresztülhaladó gáz­áram iránya könnyen megfordítható legyen, ami által kihasználhatjuk a kemencék váltakozó alkal­mazásának ismert elvéből adódó előnyöket. A kobaltmentesítési szakaszon keresztülvezetett, •eredetileg a hidrogénezési művelet körfolyamat­ban tartott gázából származó hidrogént, amely A kiadásért felei a Közgazdasági számottevő mennyiségű szénmonoxidot tartalmaz, nem vezetjük ismét vissza a körfolyamatba; ily módon elkerüljük a hidrogénezés körfolyamatban tartott gázának iners gázzal való feldúsulását, és egyidejűleg hasznosíthatjuk az expandáló gázt is. Az eljárás utolsó szakaszához,, a hidrogénezés­hez ismert módon valamely szénmonoxid és kén­vegyületek iránt nem érzékeny katalizátort alkal­mazunk, ily módon tehát kéntartalmú technikai olefines vegyületek is felhasználhatók a találmány szerinti eljáráshoz. A hidrogénezési művelethez katalizátorként kü­lönösen olyan anyagok alkalmasak, amelyek a periódusos rendszer 6. és 8. mellékcsoportjába tar­tozó elemeket tartalmaznak szulfid alakban, mint pl. a nikkelszulfid-volframszulfid katalizátorok. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás alkoholok folytonos előállítására oxo­reakció útján, amelynek során az oxo-szintézishez és a kobaltmentesítéshez, szilárd hordozóanyagra felvitt kobaltkatalizátor kerül alkalmazásra, míg a hidrogénezést szénmonoxid és kén iránt nem ér­zékeny katalizátor jelenlétében folytatjuk le, azzal jellemezve, hogy a folyamat egyes lépéseinek le­folytatására szolgáló kemencék {reaktor-edények) egymás után vannak kapcsolva és az eljárás egyes lépései között olyan kismértékű nyomásesést tar­tunk fenn, hogy a folyékony reakcióelegy a nyo­másnak az egyes lépések közötti megszüntetése nélkül haladhat keresztül az eljárás összes lépé­sein. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az oxo-szintézis két egymás után kapcsolt reaktor-edényben folyik le, és az első reaktor-edényben reagáló gázként olyan kör­folyamatban tartott gázt alkalmazunk, amelynek összetételét és mennyiségét megfelelő módon végrehajtott nyomáscsökkentés útján szabályozzuk, míg a második reaktor-edényben kizárólag olyan friss gáz kerül alkalmazásra, amelynek összetétele a reakció követelményei szempontjából előnyö­sebb, mint az első reaktoredényben alkalmazott, körfolyamatban vezetett gázé, mimellett a máso­dik reaktor-edényen áthaladt gázt folyamatosan hozzávezetjük a körfolyamatban tartott gázhoz. 3. Az: 1. vagy 2. igénypont, szerinti eljárás ki­viteli módja, azzal jellemezve, hogy az, eljárás kobaltmentesítési szakaszában reagáló gázként a hidrogénezési szakaszban alkalmazott, körfolya­matban tartott gáz egy rész-áramát alkalmazzuk, és ezt a gázt azután nem vezetjük többé vissza a körfolyamatba, hanem egyéb célokra hasznosítjuk. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a reak­cióban résztvevő folyékony halmazállapotú anya­goknak az eljárás első szakaszába történő betáp­lálására befecskendező szivattyút, alkalmazunk, és az eljárás egyes szakaszai közötti nyomásesést gáz­keringtető szivattyúk és nyomástartó szelepek és/ vagy egyéb erre alkalmas eszközök segítségével tartjuk fenn. és Jogi Könyvkiadó igazgatója 60729. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom