147011. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mélység mérésére béléscsövezett fúrólyukakban
2 147.011 karmantyús szakaszában jelentkező mágnesesellenállások különbségének differenciális összehasonlító mérétse útján. Ezen eljárás és az azt megvalósító berendezés a DBP 1 015 398 sz. szabadalom szerinti berendezéssel szemben előnyös műszaki sajátságokkal bír, mivel a csőkarmantyúknak a radioaktív szelvénnyel együtt történő regisztrálására olyan lokátor alkalmazását teszi lehetővé, amelynek kiviteli alakja, szerkezete és elektromos áramköri megoldása a lehető legegyszerűbb. A esőkarmantyúknak a radioaktív szelvényezéssel együtt történő regisztrálásához ugyanis nem szükséges megállni a csőkarmantyúk mélységében — mivel e-z nem fokozná már tovább a mélységmérés pontosságát — s ezért e lokátorban nem szükséges — álló helyzetben is indikálni képes — váltóáramú mérőrendszert alkalmazni, hanem, e helyett technikailag egyszerűbb kivitelű és üzembizto-sabban működő, egyenáramú mérőrendszer alkalmazható. A találmányban ismertetett eljárás a karmantyúknak a perforálás műveletéhez történő indikálására váltakozó árammal gerjesztett mágneses mezejű lokátort alkalmaz, amellyel a karmantyúk megállított szonda mellett is indikálhatok, ezáltal biztosítva a mélységmérés elérhető legnagyobb pontosságát. Ugyanakkor a találmányban leírt eljárás megvalósítása olyan.' mérőberendezéssel történik, amely a csőkarmantyúknak a perforálás műveletéhez történő indikálására a kölcsönös indukció jelenségét használja fel - s a szondában nem helyez el elektroncsövet, ami egyszerűsíti a berendezést az üzembiztosság egyidejű növelésével, ugyanis az elektroncsövek élettartamára káros hatással van az a mechanikai lökőimpulzus, amely a perforator puska elsütésekor keletkezik. A karmantyúkat radioaktív szelvénnyel együtt regisztráló lokátor (1. sz. ábra) két permanens rúd-mágnest (1 és 1') tartalmaz, melyeket a szonda tengelyére merőlegesen, azonos pólusokkal egyugyanazon irányba mutatva, egymástól elkülönítve helyezünk el. A két mágnes közötti távolság a karmantyú hosszával megegyező nagyságrendű. Mindegyik rúdmágnesre egy-egy mérőtekercs (2 és 2') van felcsévélve koaxiálisán, & e tekercsek egymással szembe vannak kapcsolva. Az ily módon összekötött két tekercs egyik sarka földelve van (3), másik sarka (4) pedig kábeléren át kapcsolódik a felszíni regisztráló áramkörhöz. Kábelérként — a szokásos megoldás szerint —• alkalmazható ugyanaz a kábelér is, amelyen a radioaktív impulzusok jönnek fel, ebben az esetben a karmantyúlokátor mérőtekercsei a radioaktív számlálócsövek kimenő erősítőjének vezérrács-köréhez kapcsolódnak, s a karmantyú indikációkat mind a szondában, mind a felszíni mérő és regisztráló műszerben megfelelő szűrő-körökkel választjuk el a radioaktív impulzusoktól. A karmantyúknak a perforálás műveletéhez történő indikálására váltakozó árammal gerjesztett mágneses mezejű lokátort alkalmazunk, amely legalább két — légmagos vagy vasmagos — tekercsrendszert tartalmaz. E tekercsrendszerek a szonda tengelye mentén, a karmantyúk hosszával megegyező nagyságrendű meghatározott távolságra vannak eltolva egymástól. A két tekercsrendszer a szonda tengelyével párhuzamosan vagy arra merőlegesen helyezkedik el, s mindegyik tekercsrendszer legalább egy gerjesztő és egy mérőtekercset tartalmaz koaxiálisán elhelyezve. Nevezett tekercsrendszer egy további módozataként készülhet a lokátor egyetlen gerjesztő-tekerccsel, amely alatt és felett egy-egy mérőtekercs helyezkedik el, vagy fordítva, egyetlen mérőtekerccsel, amelyet két gerjesztőtekercs fog közre. Mind a permanens mágnesekkel, mind pedig a váltakozó áramú mágneses mezővel működő lokátor' differenciális kapcsolásban működik. A találmány tárgyát képező eljárás váltakozó áramú lokátorának egyik alapvető variánsában a lényeges alkatrész két, közös tengelyű, azonos kiképzésű szolenoid tekercspár, melyek a szonda tengelyében egymástól oly távolságra vannak felszerelve, hogy amikor az egyik tekercspár béléscsőkarmantyúval szemben helyezkedik el, ugyanakkor a másik már a csupasz, karmantyú nélküli csőszakaszba ér. Mind'a négy tekercs jobbmenetű. A tekercspárok belső tekercseit gerjesztő tekercsként szembe kapcsoljuk egymással, s váltakozó áramot hajtunk át rajtuk. A váltakozó áram mágneses mezeje a mágneses fluxussal arányos elektromotoros erőt (a továbbiakban röviden: e.m.e.) indukál a gerjesztő tekercsekre csévélt mérőtekercsekbe. A mérőtekercseket sorba kötjük, ezért az egymással szembe mutató indukált e.m.e.-k egymást kompenzálják, amennyiben abszolút értékük megegyezik. E kompenzáció biztosítva van, ha a két tekercspár — mágneses anyagok szempontjából — azonos környezetben helyezkedik el. A két tekercspár .mágneses mezői a külső rétben a béléscső falán át zárulnak, s ha mind a két tekercspár csupasz csőben helyezkedik el, úgy mágneses köreik eredő mágneses ellenállása megegyezik, következésképpen a mágneses fluxusok és a mérőtekercsekbe indukált e.m.e.-k is azonosak. Ha az egyik tekercspár béléscsőkarmantyúval szemben helyezkedik el, akkor mágneses körének ellenállása a béléseső megnövekedett falvastagsága következtében lecsökken, tehát a tekercspár fluxusa és a mérőtekercsbe indukált e.m.e. megnő. Ilyenkor a mérőkörben eredő elektromotoros erő jön létre, melynek iránya megegyezik a béléscsőkarmantyú mélységében elhelyezkedő tekercspár e.m.e.-jének irányával. Szelvényezéskor mindkét tekercspár külön-külön elvonul a béléscsőkarmantyúk mellett, ezért a mérőkörre kapcsolt regisztráló berendezés a karmantyúknál kettős irányú indikációt jelez. A szonda megállított helyzetben is indikát, mivel mágneses gerjesztő tekercseit váltakozó árammal tápláljuk; ez biztosítja a relatív .mélység legpontosabb bemérését, mivel a szondával meg lehet állni a kijelölt béléscsőkarmantyú mélységében. A karmantyúk lokátor érzékeny regisztráló műszer használatát teszik lehetővé, mivel sima, karmantyú nélküli béléscső szakaszban a két mérőtekercsbe indukált, aránylag nagy abszolút értékű feszültségek kompenzálják egymást. Amikor az egyik tekercspár béléscsőkarmantyúval szemben helyezkedik el, akkor a mérő tekercsbe indukált feszültségeknek csupán a különbsége hat — eredő feszültségként — a regisztráló műszerre. E különb-