146983. lajstromszámú szabadalom • Áramkör magasfrekvenciájú jelek tetszés szerinti részének katódsugároscilloszkópokban történő vizsgálatára
Megjelent: 19R0. május 31, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.983. SZÁM 21. e. 1-13. OSZTÁLY - EE-643. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Áramkör magasfrekvenciájú jelek tetszés szerinti részének katódsugároscilloszkópokban történő vizsgálatára Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Feltaláló: Oláh István kutatómérnök A bejelentés napja: 1959. március 13. Az eddig ismert oscüloszkópokban a vizsgálható legnagyobb frekvenciát •— az erősítő sávszélességén kívül — a vízszintes eltérítés (fűrész) lefutási ideje határozta meg. Pl. 1 usee lefutású fűrész esetében 10 MHz-es jelet beadva tíz ábrát látunk. 10 MHznnéil gyorsabb jelnél még többet. Van egy határfrekvencia, mely fölött az ernyőn rajzolt ábra egybe olvad. A sávszélesség szükségszerű növelése a gyorsabb lefutású fűrész alkalmazását teszi szükségessé. Ezért dolgozták ki az ún. indítható fűrészgenerátorokat, amelyeknél a jel lefutása gyors, míg az ún. magáhoztérési idő hosszú. A találmány feladatául tűzte ki, hogy a vizsgálandó jelek nyújtása mellett azok tetszés szerint kiválasztott részét tegye láthatóvá az ernyőn, továbbá, hogy minél magasabb frekvenciájú jelek vizsgálatát érje el. Megfelelő erősítés után elérhető, hogy a katódsugárcső kivezérléséhez szükséges u fűrészamplitúdó lefutási ideje a kívánt mértékben csökkenjen. Lásd 1. ábrát. Ui amplitúdó esetén ti idő kell a lefutáshoz. Nagyabb erősítés U2 esetén a lefutási idő t2 , még nagyobb erősítésnél Í3, ahol t3<t2<Cti. A lefutási idő1 csökkentése, ill. az erősítés növelése azzal a hátránnyal járhat, hogy a vizsgálandó jelnek éppen a vizsgálni kívánt része esik ki az ernyőből. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgált jel szoros fáziskapcsolatban van a fűrésszel. Szükségszerű tehát, hogy a fűrész erősítésén kívül az ernyőn látható jelrész tetszés szerinti helyre eltolható legyen. A 2. ábrán láthatóan az U3 erősítés, ill. a tß lefutási idő megtartása mellett az ernyőre jutó fűrésztfázisa el van tolva. Látható, hogy U= U'; t3 — to = t'3 —1' 0 . Így a vizsgált jel tetszés szerinti fázisa jut a képernyőre. A fent említett követelmény a 3. ábrán látható kapcsolással valósítható meg. A —P2— potencioaméterrel a —V2— rács, ill. katódfeszültsége beállítható. Így szabályozható a —V3— diódán átfolyó áram A —V4— rácselőfeszültsége Ug iv4 = = Ur+ — R4 ív3 állítsuk be a —Pg— potenciométerrel a.—V3— cső áramát úgy, hogy Ug iv4 az —A— munkaponti értéket vegye fel. Ezek után a —Vi— cső bemenetére adott jel a —V4 —cső munkaellenállásán —R5— megjelenik, mivel a —V3— dióda rövidzárnak tekinthető. Az —R5— ellenálláson megjelenő1 jel amplitúdója a —Pi— potenciométerrel szabályozható. Az így felnagyított jelből a vizsgálandó résznek a kiválasztása, kivágása illusztrálására szolgál a 4. ábra. Magát a kivágást a —V4— cső végzi. A —P2— potenciométer segítségével állítjuk be az Ua v3 feszültségértékét. Erre szuperponálódva jelenik meg a fűrész. A —V3— cső így a nullvoltnál pozitívabb jelet levágja. A V4 cső az Uígt v4 lezárófeszültségnél negatív jelre pedig lezár. Ily módon a —V4— cső mindkét irányban túl van vezérelve. Mivel az UQ V3 feszültségértéke az előbbiekben említett módon a —P2— potenciométerrel szabályozható, így a maglévő fűrészjelből tetszés szerinti sáv kivehető. Rögzített sáv esetén a fűrész lefutási ideje — a nyújtásmértéke pedig a —Pi— potenciométerrel beállítható. Tehát a kivágott sáv amplitúdója láthatóan a —V4— cső működésétől függ. A kapcsolás segítségével — ha pl. a bejövő fűrész 1 usee felfutási idejű és a nyújtás ötszörös — a legfelső, még látható frekvencia értéke a nyújtás mértékében megnövelhető'. Példánkban ötszörösére, azaz; 50 MHz-rc. A fent ismertetett és a találmány tárgyát képező megoldással az eddig isimert valamennyi eljárásnál jobb eredményt érhetünk el a jelek nyújtása, a jelek tetszés szerinti részének kiválasztása és a frekvencia magassága tekintetében. Szabadalmi igénypont: Áramkör nagyfrekvenciájú jelek megkívánt időbeli nyújtására, azok tetszés szerinti időszakaszainak katódsugároszcilloszkópok által történő vizs-
