146980. lajstromszámú szabadalom • Bevezető huzal

Megjelent: 1'JßO. május 3!. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.980. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE-605. ALAPSZÁF SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bevezető huzal Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Kerényi László mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. december 11. Mint ismeretes, vákuumtechnikai termékek, különösen rádiócsövek és izzólámpák bevezető huzalai, különösen 0,5 mm átmérő alatti méretben csaknem kizárólag ún, dumethuzalból készülnek, mely huzal az üvegbe jól beforrasztható, tekintve, hogy hőtágulása a szokásos hőfokfcatárokon belül gyakorlatilag eléggé jól egyezik az üvegével, valamint a huzal felülete is (kiválóan alkalmas az üvegbe való beforrasztásra. Ismeretes továbbá az is, hogy ezen dumet bevezető huzal egy kb. 42% nikkel tartalmú vasmagból és egy vörösréz köpenyből áll, melyek együttes hőtágulása jól megközelíti az üvegét, a magé azonban önmagában kisebb, a köpenyé önmagában nagyobb annál. A fenti magösszetétel esetében a vörösrézköpeny súlyszázaléka az egész huzaléhoz képest 28% kell, hogy legyen, ekkor a legkedvezőbb a hőtágulás egyezése az üvegével. Amennyiben a magfém nikkeltartalma az említettől eltér, természetesen a hőtágulása is megváltozik, és így a rézköpeny súlyaránya is meg kell, hogy változzék. A mag anyagául szolgáló vasnikkel ötvözet összetétele a gyakorlatban azonban nagyon gyakran eltér a fent megadott kedvező értéktől, ezért szükség volt oly eljárás kidolgozására, amelynek segítségével a megváltozott nikkeltartalomhoz a megváltozott rézköpeny súlyszázalékát gyorsan és mindén kísérletezés nélkül biztosan meg lehet állapítani. A szükséges réztartalom számítással való meg-, határozása érdekes matematikai fejtegetésekre ad lehetőséget, gyakorlatilag azoniban ez a módszer nem használható. A számításokhoz ugyanis sok anyagjellemző meghatározására van szükség (réz és vasnikkel rugalmassági modulusa, hőtágulási együtthatója, fajsúlya, Poisson f. tényező), amelyeket méréssel meghatározni hosszadalmas művelet, a hozzá szolgáló értékeket az irodaloimból felvenni pedig pontatlan eredményekhez vezet. A 739 030 sz. angol szabadalom ismertet olyan eljárást, melynek alapján egy diagramból kiolvasható a megváltozott nikkeltartalornlhoz tartozó legkedvezőbb réz súlyszázalék érték, valamint egyéb eljárások is ismeretesek ezen probléma hasonló gyors megoldására, azonban úgy találtuk, hogy ezek alkalmazása nem vezetett kielégítő eredményekhez, A probléma ugyanis nem ennyire egyszerű. Bár, mint ismeretes, növekvő nikkeltartalmat a réz súlyszázalék csökkentésével lehet és szokásos koimpenzálni, ezen súlyszázalék csökkenés nem egyértelmű a nikkeltartalom növekedésével. Vizsgálataink során arra az eredményre jutottunk, hogy a hőtágulást nemcsak a nikkel mennyisége, hanem a vasnikkel ötvözetben jelenlevp szennyezések mennyiségváltozása is befolyásolja, mégpedig úgy, hogy általában a szennyeződések menynyiségénék növekedése a nikkeltartalom növekedésének megfelelő változást okoz a hőtágulásfoan. A szennyeződések ezen hatását mennyiségileg azonban néni ismerjük, különösen neun a szennyezések előfordulásának különféle variációi esetében. Fentiekből azt a következtetést vontuk le, hogy az aránylag könnyen és gyorsan végezhető nikkeltartalom-meghatározás a szükséges réz súlyszázalék meghatározásához nem elégséges. A dumethuzal hőtágulását lényegében a vasnikkel mag hőtágulásának változása befolyásolja. Éppen ezért, kísérleteinket oly irányban folytattuk, hogy tapasztalati úton összefüggést állapítsunk meg a huzal hőtágulása és a réz súlyszázalék között. E célból széleskörű vizsgálatot folytattunk különböző vasnikikel anyagok között, melyeknek nemcsak származási helye és nikkeltartalma volt különböző, hanem a szennyezések mennyisége és minősége is. Ezen anyagok hőtágulási együtthatóinak változását vizsgáltuk a hőmérséklet függvényében. Az üvegfém kötések szempontjából a fémnek szobahőmérséklet és az üveg feszültségképző hőmérséklete közti hőfoktartoimányra eső átlagos hőtágulási együtthatója a mérvadó. Mivel az üveg feszültségképző hőfoka a lehűlési sebességtől függően változik, az összehasonlítás alapjául minden