146973. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az ionoszféra rétegek vizsgálatára

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.973. SZÁM 21. a4 . 46—60. OSZTÁLY - EE-530. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés az ionoszféra rétegek vizsgálatára Elektromechanikai Vállalat, Budapest Feltaláló: Halmágyi Tibor elektromérnök, budape ;ti lakos A bejelentés napja: 1958. március 20. A nagyfrekvenciás jelek (rádió, TV, URH) szé­leskörű alkalmazása, továbbá az utóbbi években előtérbe kerülő geofizikai vizsgálatok, végül a föl­dünkre érkező kozmikus sugarak vizsgálata szük­ségessé tette az ionoszféra imagasságának, térbeli helyzetének és egyéb tulajdonságainak folyamatos vizsgálatát. Az ionoszféra jellemző adatait az úgynevezett ionograimban szokás feltüntetni. Ez olyan diagram (3. ábra), amelynek abszcisszája a frekvencia, ordi­nátája pedig az időköz, amelynek elteltével a füg­gőlegesen felfelé, az illető frekvenciával, kisugár­zott villamos rezgés az iönoszféráról, visszaverődve a földfelületre visszatér. Az ionoszféra vizsgálata nagyfrekvenciás impul­zusmódszerrel történik. Ezen célra szolgáló beren­dezés három főrészből: adóból, vevőből, indikátor­ból áll. Az adó rövid ideig tartó rádiófrekvenciás impulzusokat sugároz ki, amelyeket az ionoszférá­ról való visszaverődés után a vevőberendezés vesz. Az indikátorral az impulzus kibocsátása és a visz­szavert jel vétele közötti időt mérve, a réteg ma­gassága, azaz a földfelszíntől való távolsága meg­állapítható. Az adóberendezés, amely ismert és e területen általánosan alkalmazott megoldású, 50 vagy 100 mikromásodpercig tartó rádiófrekvenciás impulzu­sokat sugároz ki, pl. másodpercenként ötvenet, oly módon, hogy a mérés kb. félperces ideje alatt a kisugárzott frekvencia 1 MHz értékről folyama­tosan 20 MHz értékig növekedik. E változó frekvenciát egy 30 MHz állandó frek­venciájú és egy 31—50 MHz között folyamatosan változó frekvenciájú jel keverésével állítjuk elő. Az előbbit egy 7,15 MHz önfrekvenciájú kvarc­kristály egymásután kétszer kétszerezett 28,6 MHz frekvenciájú jelének és egy impulzusvezérelt 1,4 MHz frekvenciájú oszcillátor jelének összegezésé­vel állítjuk elő. Az így kapott 1—20 MHz; között folyamatosan változó impulzusvezérelt rádiófrekvenciát ellen­ütemben erősítjük és függőleges irányban széles sávú antennarendszerrel sugározzuk ki. A vevőben az, ionoszféra rétegről visszavert jel­hez hozzákeverjük a változó frekvenciájú oszcil­látor jelét és a kapott 30 MHz középfrekvenciát erősítjük tovább. A továbbiakban ehhez 28,6 MHz frekvenciát hozzákeverve 1,4 MHz középfrekven­ciát kapunk, amelyet további erősítés után demo­dulálunk, majd mind a kibocsátott jeleket, mind a vevővel vett visszavert jeleket a katódsugárcső fényvezérlő rácsára visszük, miközben a katód­sugárcső függőleges eltérítő rendszerére az idővel arányosan, növekvő fűrészfögfészültségét, vízszin­tes eltérítő rendszerére pedig a frekvenciával ará­nyos egyenfeszültséget adunk. Így a katódsugárcső ernyőjén a katódsugár egy diagramot rajzol, amelynek vízszintes tengelye az f frekvencia, függőleges tengelye a h távolság, vagyis az idő. A nulla időpont, vagyis az, impulzus kibocsátásának ideje a diagram f tengelyén van és ezt az adóimpulzus hatására létrejött fénylő pont jelzi. Az. adójel felett a terjedési időnek meg­felelő távolságban látható a reflektált impulzus, szintén egy fénylő pont formájában, arnely' az ionogram egy pontját képezi. Az egymás után- kö­vetkező1 kibocsátott impulzusok során a frekvencia változik és függőleges mozgása közben a katód­sugár vízszintesen is elmozdul, a frekvenciával arányosan. A hosszú utánvilágítású katódsugár­csövön így megjelenik az ionogram. Az ionogram adatainak leolvasásához skálára van szükség, amelynek segítségével az ionogram bármelyik pontjához tartozó frekvencia és magas­ságérték pontosan leolvasható. A magasságjelzések az ionográmon párhuzamos vízszintes vonalak for­májában láthatók, egymástól pl. 100 km-es távol­ságban. A 3. ábrán az s frekvenciaskála a nulla időpont­nak megfelelő f tengely alatt látható kis függőle­ges vonalkák formájában (—s—). Ezek a vona­lak 100 kHz-enként kisebb hosszúságban, egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom