146971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mógyanta és edzőanyag egyidejű adagolására

2 H3.9". 1 Amikor a dugattyúrendszer a sűrítési fázisba ke­rült a (9) kiömlőnyílás, mely a (3) fődugattyú falá­ban nyert elhelyezést, a (8) kiömlővezetékkel kerül kapcsolatba. Ha tehát a (3) fődugattyú üregében műgyanta van, akkor az (1) segéddugattyú által előidézett sűrítés hatására a műgyanta a (9) ki­ömlőnyíláson, illetve a (8) 'kiömlővezetéken át el­vezethető. A (3) fődugattyú felső holtponti helyzetből az alsó holtponti helyzet felé történő elmozdulásánál az (1) segéddugattyú peremével a hengerbe üt­közve elmarad. Miközben a i(3) fődugattyú foly­tatja mozgását, az álló helyzetű (1) .segéddugattyú a (3) fődugattyú furatában légritkítást idéz elő. A légritikítás keletkezése köziben a (9) kiömlőnyílás a (2) beömlővezeték nyílásával kerül kapcsolatba. Ha a (2) beömlővezetékben műgyanta van, akkor a légritkítás hatására a (3) fődugattyú furata meg­telik műgyantával. Amikor a (3) fődugattyú ismét az alsó holtponti helyzetéből a felső holtponti helyzete felé halad, a furatban levő műgyantát magával viszi és az (1) segéddugattyú sűrítő fázisában azt a (9), illetve a (8) kiömlőnyíláson, illetve vezetéken át kiadagolja. A (9) kiömlőnyílás, mely lényegében a beömlés megtörténtét is hivatott biztosítani, a (2) beömlő-és (8) kiömlővezeték nyílások közötti szakaszon reteszelve lesz azáltal, hogy a henger fala a nyílást elfödi. Az edzőanyag adagolása a következőképpen tör­ténik: a (4) körhagyó által lengőmozgásba hozott (10) fődugattyú alsó és felső holtpontja közötti úton. mozdul el. A (12) segéddugattyú a (10) fődugattyú furatába illesztve a fődugattyúval együtt mozdul el. Az elmozdulás alsó holtponti helyzetből a felső holtponti helyzet felé eső útszakasza közben a (12) segéddugattyú a (7) löketszabályozó állító csavarba ütközik és ezáltal a még mozgásban levő fődu­gattyú furatában sűrítést idéz elő. Amikor a dugattyúrendszer a sűrítési fázisba ke­rült, az (5) kiömlőnyílás, mely a (10) fődugattyú falában nyert elhelyezést, a (6) kiömlővezetékkel kerül kapcsolatiba. Ha tehát a (10) fődugattyú üre­gében edzőanyag van, akkor a (12) segéddugattyú által előidézett sűrítés hatására az edzőanyag az (5) kiömlőnyíláson, illetve a (6) kiömlővezetéken át elvezethető. A (10) fődugattyú felső holtponti helyzetből az alsó holtponti helyzet felé történő elmozdulásánál a (12) segéddugattyú peremével a hengerbe üt­közve elmarad. Miközben a (10) fődugattyú foly­tatja mozgását, az állóhelyzetű (12) segéddugattyú a (10) fődugattyú furatában légritkítást idéz elő. A légritkítás keletkezése közben az (5) kiömlőnyí­lás a (11) beömlővezeték nyílásával kerül kapcso­latba. Ha a (11) beömlővezetékben edzőanyag van, akkor a légritkítás hatására a (10) fődugattyú fu­rata megtelik edzőanyaggal. Amikor a (10) fődugattyú ismét az alsó holtponti helyzetéből a felső holtponti helyzete felé 'halad, a 1 A kiadásért felel: a Közgazd. furatban levő edzőanyagot magával viszi és a (12) segéddugattyú sűrítő fázisában azt az (5), illetve a (6) kiömlőnyíláson, illetve vezetéken át kiadagolja. Az (5) kiömlőnyílás, mely lényegében a beömlés megtörténtét is hivatott biztosítani, a (11) beömiő-és a (6) kiöimlőivezetek nyílások közötti szakaszon reteszelve lesz azáltal, hogy a henger fala a nyílást elfödi. A mindenkori adagolandó mennyiség függvé­nyében az adagoló berendezés egységének több­szöröse egymás mellé építhető, tehát a hengerben adott esetben nem két fődugattyú, hanem több fő­dugattyú és a tengelyen nem egy körhagyó, hanem több körhagyó lesz elhelyezve. A berendezés részletes tárgyalásánál említett két fődugattyú és a hengeiiben kialakított két be- és kiömlővezeték egyike tehát a folyékony műgyanta, másika pedig az edzőanyag adagolására szolgál. A találmány szerinti eljárás és berendezés tehát a végső fokon keveréknek szánt folyadékok folya­matos adagolását külön-külön, de egy időben biz­tosítja annak figyelembevételével, hogy a keverék összetétele meghatározott arányú legyen. Ezért az (1), illetve (12) segéddugattyúk mérete és löket­hossza az adagolandó anyagok arányának függvé­nyében eltérőek. Azaz gyakorlatilag az edzőanyag mennyisége mindig kisebb a műgyantáénál és így természetesen a (12) segéddugattyú átmérője is, valamint a (7) löketszabályozó által állítható löket­hossz is kisebb lesz. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás műgyanta és edzőanyag adagolására, azzal jellemezve, hogy a két anyagot egymástól különválasztva egyidejűen adagoljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az adagolást folya­matosan végezzük. •: 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítására szolgáló berendezés, azzal jellemezve, hogy olyan együtt mozgatott dugattyúkkal rendel­kezik, amelyeknek axiális furatában elmozdulható i segéddugattyúk vannak. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli ! alakja, azzal jellemezve, hogy a dugattyúk a segéd- ] dugattyúkat befogadó furatokba torkolló áttöré­sekkel vannak ellátva. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segéddu- ! gattyúk a henger hajtással, szemközti felületén való felfekvésre szolgáló pereimmel vannak ellátva. 6. A 3—4. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dugattyúkat befogadó henger furatokba torkolló szívó és nyomó csatornákkal rendelkezik. 7. A 3—5. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hengerek hajtással szemközti oldalán elrendezett, a segéddugattyúk mozgását határoló ütköző szer­vekkel rendelkezik. rajz és Jogi Könyvkiadó igazgatója 60725. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom