146952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves vegyületek folytonos szulfonálására

2 146.952 Az találtuk, hogy az olyan eljárások, amelyek során szerves vegyületek folytonos szulfonálását klórszulfonsawal, 98—100%-os kénsavval vagy oleuramal oly módon végzilk, hogy a folyékony állapotú vagy oldatban levő reagáló anyagoknak a reaktoredény hűtött falára történő centrifugális röpítése céljából forgófelületefcet alkalmaznak, akkor allkaknasak az említett feladat megoldására, ha a szétporliasztott, szétpenmetezett vagy ködszerű állapotban levő reagálóanyagok kémiai átalakulása csak azután kezdődik ímeg, -miután a reakcióban résztvevő anyagok mindegyikét külön rávezettük legalább egy, csak az illető anyag számára rendelt forgó felületre, és ez a forgó felület az illető anyagot külön továbbvezette és centrifugálisan szétszórta. Ennek az eljárásnak a kivitelére a találmány értelmében olyan berendezés alkalmazható, amelyet az jellemez, hogy az —1— reaktoredényben elrendezett, gyors forgásiba hozható —8— tengelyre töibb —10, —11— korong alakú forgási test van szilárdan felerősítve, az egyes forgási testekhez pedig egy vagy több —5—, —15—, ill. —6—, —16— csővezeték vezet; e csővezetékek mindegyike egy-agy reagáló anyagnak az; odavezetesere szolgál. A :—8—

tengelyen a —10—, —11— korong alakú forgási testeik helyett palástjukon nyílásokkal ellátott dob alakú forgási testek is alkalmazhat ók. Azt találtuk továbbá, hogy előnyös a szétporlasztandó reagáló anyagok továbbítására szolgáló forgási testeik felületét a forgási test kerülete felé haladó válaszfalaikkal ellátni. A találmány lényegét a rajzon vázlatosan szemléltetett kiviteli példa alapján a következőkben világíthatjuk meg: A lefelé domborodó fenekű, henger alakú —1— reaktoredényt a —2— hűtőköpeny veszi körül. A reaktoredény fedelében a —3— és —4— nyílások vannak, a szulfonálandó anyag —5— csővezetékének és a szulfonálószer —6— csővezetékének a bevezetésére. A reaiktoredény fedelén van elrendezve a —7— elektromotor, ennek függőleges helyzetű tengelye hajtja egy tengelykapcsoló közvetítésével az —1— reaktoredénybe függőlegesen, az edény középvonalával koncentrikusan benyúló —8— tengelyt. A —8— tengely alsó végére szilárdan rá van erősítve a —10— korong alakú alsó forgási test hüvelyszerű csaitlakozótoldata. A —10— forgási test felett elhelyezett —11— forgási test a —10— forgási testen felfekvő —13— közdaraibokon nyugszik. A fedőkorongként szolgáló —12— forgási test a —11— forgási testen felfekvő —14— közdarabokon nyugszik. E —13— és —14— közdaraibok oldalfelületei a forgási testek belső1

részéből a kerület felé haladó irányban fekszenek. A —10—, —11— és —12— forgási testek, valamint a közéjük beiktatott —13— és —14— közdarabok szegecselés útján szilárdan össze vannak kötve egymással. A —10— és —11— forgási testek korong alakú részei a —25— elosztókamrát határolják felülről és alulról, e forgási testek hüvelyszerű toldatai pedig a —15— gyűrű alakú teret határolják körül; ez utóbbi térbe folyik be az —5— csővezetéken keresztül a szulfonálandó anyag és innen jut tovább a —25— elosztókamrába. A —13— közdarabok oldalfelületei által képezett választófalak között azután a centrifugális erő a szulfonálandó anyagot kirepíti a —25— eloszitófcamrából. A —11— forgási test korong alakú része és a —12— fedőkorong az imént leírthoz hasonló módon alkotja a —26— második elosztókamrát. A —11— forgási test és a —12— fedőikorong hüvelyszerű toldatai a —16— gyűrű alakú teret határolják körül; ebbe folyik bele a —6— csővezetéken át a szulfonálószer, és innen röpítiik ki a centrifugáliB erő hatására a —14— közdarabok oldalfelületei által képezett választófalak között a reakcíótérbe. Ilyen elrendezés esetén a középen elhelyezkedő —11— forgási testhez tartozó —16— gyűrű alakú tér csatornaszerűen keresztülihatol a forgási testként felette elhelyezkedő —12— fédőkorongon, míg az alul elhelyezkedő —10— forgási testihez tartozó —15— gyűrűalakú tér hasonló módon mindkét felette levő (—11— és —12—) forgási testen keresztülhatol. A reaktoredény fedelén még egy —19— nyílás • is van a reakció folyamán képződött gázok elvezetésére, az edény fenekén pedig a reakciótermék kivezetésére szolgáló —20— nyílás van kiképezve. A találmány szerinti berendezés üzemeltetése az alábbi 'módon történik: A.—8— tengelyt és ezzel együtt a tengelyre erősített —10—, —11— és —12— forgási testeket a —7— elektromotor segítségével gyors forgásba hozzuk. A forgási testek kerületi sebessége legyen percenként legalább 1000 m. Ezután a folyékony állapotban levő szulfonálandó anyag lemért mennyiségét az —5— csővezetéken kresztül folytonos áramban a —15— gyűrű alakú téren át a —25— elosztókamrába, és egyidejűleg a szulfonálószer lemért mennyiségát a —6— csővezetékből a —16— gyűrű alakú téren át a —26— elosztókamrába folyatjuk. A forgási testek gyors forgása következtében a centrifugális erő a reakcióban résztvevő két anyagot a —25—, ill. —26— élosztókamrából oly módon röpíti ki az —1— reakitoredény hűtött falazata felé, hogy eközben e két anyag finoman szétporlasztott, ill. ködszerű állapotban előbb egymással kerül érintkezésbe és ennék során lefolyik a két anyag reakciója. A reakcióelegy közvetlenül ezután, eléri a reaktoredény hűtött falát, azon lefelé folyik és a reaktoredény fenékén levő —20— nyíláson át távozik a reáktoredényből, míg a reakció folyamán képződött gázok a reaktoredény fedelén, a —19— nyíláson keresztül hagyjak el a reakcióteret. 1. példa: A szulfonálási reakció lefolytatására hűtőköpenynyel ellátott szokásos felépítésű (1500 1 befogadóképességű) szulfonálóedényt alkalmazunk; az edény hengeres részének belső átmérője 1,20 m. E hengeres rész tengelye körül forog a -—10— és —11— korong alakú forgási test. A korongok átmérője 28 cm; fordulatszámuk 1500 fordulat percenként. A szulfonálandó zsíralkoholkeveréket (hidroxilszám 230; jódszám 2,85; olvadáspont 30 C°; fajsúly 38°-on 0,825) óránfcént 550 kg áramlási sebeseéggel folyatjuk az —5— csővezetéken keresztül a —10— korong alakú forgási testre, ugyanakkor