146936. lajstromszámú szabadalom • Áramkörelrendezés meghibásodott egység önműködő kikeresésére és jelzésére

2 146.936 Az új elrendezésnek a vázlatosan ábrázolt példa szerinti változatában, ahol az összes elrendező-' szerveik normális üzemi helyzetüket tüntetik fel, több elektroncsövet tartalmazó rendszert mutatunk be. A jelzőkörök az ellenőrzendő csövek katódjaitól ágazódnak le és az aszimmetriásan vezető szervek úgy vannak beállítva, hogy az ellenőrzendő elekt­roncsövek anódárarnának bizonyos előre meghatá­rozott mérven alulra csökkenése révén váljanak áramátbocsátókká. Ehhez magyarázatul szolgáljon, hogy ha a kérdéses cső1 anódárama a minimumnál alább csökken, akkor segódkörének földelt katód­ellenállásában a feszültségesés csökken, tehát a tekintetbeeső egyenirányító két oldala között az eleve beállító ttnál nagyobb potenciálkülönbség ke­letkezik úgy, hogy ez az egyenirányító áramát­bocsátóvá válik és gerjesztőáramot enged át a jel­zésindító tekercsbe. Ez a tekercs viszont gerjesz­tetten ül nyugalmi, gerjesztetten pedig aktív álla­potában időzteti a léptetvekapcsolót és ezzel együtt a vele menesztett sorbakapcsolót is. A. rajzban egyszerűsítésül csupán egyetlen el­lenőrzött —1— elektroncsövet tüntettünk fel, mely­nek katódja a —2— egyenirányítón át az —A— relé jelzésindító —Ai— tekercséhez csatlakozik. A 3, 4— egyenirányítókon át ugyanígy, a rajzban fel nem tüntetett, további ellenőrzött csövek katód­jav egymással párhuzamosan ugyancsak az —Ai—• tekercshez csatlakoznak. A —2— egyenirányítót úgy állítjuk be, hogy amíg az —1— cső normális üzemben van, addig az —5— katódpotenciál és a —8— pont potenciálja közötti feszültségkülönbség gyakorlatilag nem okoz áramot ez az egyenirányí­tón és az —Ai— tekercsen át. Ha az ellenőrzött cső anódárarnának erőssége csökken, akkor a -—6, 7— földelt feszültségosztó —8— pontjából áram halad át az —Ai tekercsen. Az —A— relé érzé­kenységét a vele ellenétesen ható —A//— tekercs húzóhatásával szabályozzuk, amely tekercs —9— pontban csatlakozik a —10, 11— földelt feszültség­osztóhoz, A —2-T- egyenirányító előtti —16— ponttól vo­nalág visz a —20—: végérintkezőhöz. Hasonlókép­pen a többi ellenőrzendő elektroncső katódja és egyenirányítója közötti ponttól is egy-egy külön vonalág vezet a —D//— forgókapcsoló egy-egy végériintkezőjébez. A forgókapcsoló —19— forgó­karja a —17, 18— földelt feszültségosztó —21— pontjához csatlakozik. Az elrendezésben a —D/— a léptetvekapcsoló és —D//— a forgókapcsöló. Ezek együttesen a tele­fonközpontokban használatos vonalvátesztók mód­jára működnek, beleértve azt is, hogy a léptetve­kapcsoló áramköre, annak nyugalmi végállasában, önműködően megszakad. A —C— relé valamely tetszőleges riasztókészülékhez való, amely.a meg­hibásodás beálltától kezdve kapcsolódik be. Már most mihelyt az —1— cső anódárarnának erőssége bizonyos előre meghatározott értéknél alább száll, akkor a jelzésindító —A/-— relétekercs, a fentebb jelzett módon, gerjesztőáramot kap, zárja a hozzátartozó, eddig nyitott —a— kontaktust és így jelzés céljára a kövekező áramkör záródik: Negatív sarok, —C4— kontaktus, —a— kontak­tus, —B— relének —b— kontaktusa, —D— relé, föld. ' Ekkor a —D— relé: elindítja a —12— tapintó­kart, úgyszintén az ezzel szinkron velejáró —19— forgókart is. A —12— kar a következő áramkört zárja: Negatív sarok, —D;— ív, —12— kar, —15— kapcsoló, —c2 — kontaktus, —C— relének —CJJ— tekercse, —ej— kontaktus, föld. Ekkor a —C— relé valamennyi kontaktusát meg­rajzolt helyzetükből másik állásukba csapja át és így egyfelől a következő áramkör záródik: Negatív sarok, —14— kapcsoló, —C3— kontak­tus, —C/— tekercs, föld. Másfelől pedig a —D— relé számára: Negatív sarok, —D/— ív, —15— kapcsoló, —C2—, —ci—, —a—, —b— kontaktusok, —D— relé, föld. A —12, 19— karok megteszik első lépésüket, a —d— kontaktus oldóállásába csapódik, a —B— relé gerjesztése félbeszakad, a —b— kontaktus oldódik és a —B— relé, valamint a —D— moz­gatómágnes saját —d— kontaktusának együttmű­ködése lépésről-lépésre folytatja a soribatapintást, a meghibásodott körhöz tartozó vonalág végérint­kezőjéig. A —22, 23, 24— kondenzátorok a szokásos szik­rátlanító és késleltető szervekül szolgálnak. Űgy szabjuk meg a —21— pontból a —19— forgókaron és —20— végérintkezőn át a —16— ponthoz jutó feszültséget, hogy ez minden tekin­tetben pótolja az itteni előbbeni feszültségkiesést, amitől a máskülönben áramátnembocsátó —2— egyenirányító időlegesen áramátbocsátóvá vált. Ez a feszültségpótlás, amitől a normális üzemfeszült­ség helyreáll, újból áramátnembocsátóivá teszi a —2— egyenirányítót, megszakítja tehát az —A;— tekercs eddigi gerjesztőáraimát. Ennek következté­ben az —a— kontaktus oldóállásába jut. Ettől vi­szont a —19— forgókar a —20— szegmensen meg­áll és így közvetlenül jelzi a megtalált hibás —1— csövet. Ha a —15— kapcsolót rajzolt állásából a másik végállásba forgatjuk át, akikor a —12— tapintókart a következői áramkör' viszi vissza kezdő végállá­sába, a •—13— ponthoz: Negatív sarok, —D/—• ív, '—12— tapintókar, —15— kapcsoló, —b— kontaktus, —D— relé, föld. A —12— tapintókar természetesen ekkor is ma­gával meneszti a —19— forgókart. Hogy e karok az anódáram vagy a fűtőfesziülitség félbeszakadá­sakor ne foroghassanak tovább, mikor is minden csövet hibásnak jeleznének, a —12— kar — ön­magában ismeretes módon — megszakítja saját áramkörét, mihelyt —13— kezdeti végállásaiba ér­kezik. Ha a csövek anódáraimának üzemerőssége kü­lönböző, akkor a katódellenásokat úgy szabjuk meg, hogy mindegyik egyenirányító azonos fe­szültségnél váljon áramiátnemboesátóvá. Szabadalmi igénypontok: 1. Aramkörelrendezés meghibásodott egység ki­keresésére és jelzésére több oly ellenőrzendő egy­séget tartalmazó rendszerben, melyek mindegyiké­hez a meghibásodásra feszültségeséssel rea­gáló (5) segédkör van kapcsolva, azzal jellemezve, hogy mindegyik (5) segédfcörtől egy-egy külön jelzőkör van leágaztatva, amelyek egymással pár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom