146924. lajstromszámú szabadalom • Teljesítmény kapcsoló

Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.924. SZÁM 21. c. 28—53. OSZTÁLY — SE-880. ALAPSZÁM Teljesítmény kapcsoló Szeder György próbateremvezető, Budapest A bejelentés napja: 1958. december 18. A villamos hálózatok egyre inkább növekvő zárlati teljesítménye miatt a teljesítmény kapcsolók megszakítóképességét a névleges áram 40—50-szeresére kell emelni. A névleges áram sokszorosát kitevő zárlati áram megszakításakor keletkező ív kioltása azonban a kapcsolókba különleges ívoltó szerkezetek beépítését teszi szükségessé. A zárlati áram megszakításakor keletkező, ív kioltásának különböző módjai ismeretesek már. Így ismeretes volt az ív megnyújtása, kifúvása, több részre osztása. Készítettek már olyan teljesítmény kapcsolót is, amelynél az ív kioltását előkapcsolt ellenállások alkalmazásával tették biztosabbá. Ennél a megoldásnál a megszakítás két fokozatban történt, először a megszakító egy ellenállást iktatott be az áramkörbe, majd ezután a már lecsökkentett, ohmosabbá tett áramot szakította meg. Az ív kioltásának ezek az ismert módjai emelték ugyan a kapcsolók megszakító teljesítményét, de a megnövekedett követelményeket mégsem tudták kielégíteni. A találmány szerinti teljesítmény kapcsoló' a megszakításkor keletkező ív kioltásának oly módon való megvalósításával, amelynél a megszakítás folyamata alatt az ív útjába a megszakítási út növelésével együtt növekvő' értékű ellenállást iktatunk be, a kapcsoló megszakító képessége a jelenlegi kapcsolókénak többszörösére emelhető. A találmány szerinti kapcsoló két példakénti kiviteli alakját a rajz szemlélteti. Az 1. ábra a kapcsolónak azt a vázlatos kiviteli alakját mutatja, amelynél az állóérintkezők ún. tulipánérintkezőként vannak kialakítva. A 2. ábra egy forgó mozgást végző kontaktusrendszert ismertet ugyancsak vázlatosan. Az ábrákon —1—• állóérintkezőkhöz —2— mozgóérintkezők tartoznak. Az —1— állóérintkezőkön a —3— ellenállástest van megerősítve. Ezen ellenállástest vagy egész terjedelmében azonos fajlagos ellenállású anyagból van, vagy olyan felépítésű, hogy különböző anyagokból van összeállítva, és anyagainak fajlagos ellenállása az állóérintkezőre felfekvő lapjától távolodva nő. Ebből az ellenállásból a felfekvő laptól távolodva az álló- és mozgóérintkező közé fokozatosan nagyobb rész iktatódik be az áramúiba. Az ellenállás növekedését ábránkon a növekvő sraffozási távolsággal szemléltettük. Az állóérintkezők kontaktusnyomását —4— rugók biztosítják, azonban az érintkezőnyomás biztosítása történhet a mozgóérintkező rugózásával is. Az áramhozzávezetés —6— hajlékony csatlakozókon keresztül történik. Az —1— állóérintkezők vezetését célszerűen az —5— állóérintkező tömbbeni horony és ebbe benyúló csap útján biztosíthatjuk. Az 1. ábrán az érintkezőrendszer bekapcsolt állapotban van feltüntetve. Az áram útja ez esetben az —1— állóérintkezőkön keresztül halad. A zárlati áram megszakításakor a —2— mozgóérintkező a nyíl irányában mozdul el. Az állóérintkezők elhagyása után beiktatódik az áramkörbe az egyre növekvő értékű —3—• ellenállás, mely megváltoztatva a zárlati áramkör impedanciáját csökkenti a megszakítandó áram értékét. Bekapcsolásinál az —1— álló érintkezők felé haladó —2— mozgóérintkező először a- —3— ellenállást iktatja be és annak csökkenő értéke után érjük el az üzemszerű érintkezési helyzetet. Zárlatra való rákapcsolásnál a •—3— ellenállás ugyanúgy, mint kikapcsolásnál, betölti áramcsökkentő szerepét. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a —2— mozgóérintkező elforduló mozgást végez és így a nyíl irányában elfordulva kapcsolódik a —3—• ellenálláson keresztül az—1— mozgóérintkezővel. Természetesen a találmány nincsen korlátozva az ismertetett két példakénti kiviteli alakra, hanem az bármely érintkező megoldásnál alkalmazható. Készíthető például olyan érintkezőpár is, amelynél mind az állóérintkező, mind pedig a mozgóérintkező el van látva változó értékű ellenállással. A találmány szerinti felépített teljesítmény kapcsoló megszakítási teljesítménye lényegesen megnő a jelenleg ismeretes megszakítókkal szemben. Alkalmazása mindenképpen előnyös, még abban az esetben is, ha méretcsökkenéssel nem is járna, mivel azonos méretekben a többszörös megszakítási teljesítmény is elérhető.