146905. lajstromszámú szabadalom • Váladékvevő-készülék légzőszervi (tüdő) betegségek bakteriológiai vizsgálatához (Tbc. baktériumok, egyéb nem specifikus baktériumok és gombák vizsgálatára szolgáló váladékfelfogás)
Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.905. SZÁM 30. a. 1—19. és 30. h. 14. OSZTÁLY — MA—813. ALAPSZÁM Váladékvevő készülék légzőszervi (tüdő-) betegségek bakteriológiai vizsgálatához. (Tbc-baktériumok, egyéb nem specifikus baktériumok és gombák vizsgálatára szolgáló váladékfelfogás.) Dr. Marton Sándor tudományos osztályvezető főorvos, Budapest A bejelentés napja: 1958. szeptember 8. A tüdőtuberkulózis diagnózisának és aktivitásának, valamint kezelési módjának megállapításához — főleg műtéti javaslat felállításakor — nélkülözhetetlen vizsgálat a tbc-foacilus kimutatása a köpetből (légúti váladékból). Az esetek többségében azonban a betegnek köpete nincs, akár a folyamat eredeti jellege, akár a tbc elleni korszerű gyógyszerek használata miatt. Ezért mindennapos vizsgálatok közé tartozik ilyen esetekben a „gégetampon" eljárás, melynek lényege, hogy drótra csavart steril vattacsomót viszünk be a torokba s erre köhögtetjük a beteget. Az így felfogott váladékrészecskék kerülnek azután bakteriológiai tenyésztésre. Ennek a módszernek hátránya, hogy a kis felület miatt vizsgálat céljára aránylag kevés váladékrészecske kerül a tamponra s ezáltal csökken a Koch-bacilus kimutatásának esélye, továbbá, hogy a gégetampon elkerülhetetlenül érintkezik a száj-és torok-képletekkel, illetőleg a nyállal s így a tbcbacilus tenyésztéseknél nem ritkán következik be a „beszennyeződés", amely miatt a vizsgálatot több heti várakozás után ismételni kell. Ez a kórokozók kimutatása szempontjából igen nagy időveszteség. Még kedvezőtlenebb a helyzet a nem tbc-s betegségeknél, mint a tüdő és hörgők gyulladásos, genynyes, valamint a tüdő gombás betegségeinél, amelyeknél a kórokozók fajtája szerint kell alkalmazni a specifikusan ható gyógyszereket. (Az európai gombás tüdőbetegségek többségét olyan gombák idézik elő, amelyek a szájban, torokban élnek állandóan s csak bizonyos okból, másodlagosan válnak kórokozókká.) Ilyen megbetegedéseknél sem a köpet, sem a gégetampon nem alkalmas a tenyésztési, vagy a közvetlen vizsgálatra, mivel a köpethez, vagy a gégetamponon levő' váladékhoz mindig nozzákeverediiek a száj- torok különböző mikroorganizmusai s így nem dönthető el, hogy a baktériumok vagy gombák valóban a beteg területről (mélyebb légutakból), vagy pedig a szájból (torokból) származnak-e. Ezekben az esetekben csak a bronchoscopos váladék vizsgálata ad többé-kevésbé megbízható felvilágosítást. A bronchoscopos vizsgálat azonban komoly beavatkozás, amely lázas, súlyos betegnél alig vihető keresztül, s rövid időközben könnyebb betegnél sem ismételhető. A fentiekben vázolt nehézségeket és hibalehetőségeket teljes mértékben kiküszöböli a találmány szerinti váladékvevő készülék, amely a bakteriológiai vizsgálatok szerint — ritka kivételtől eltekintve — sterilen fogja fel a köhögéskor felfrecscsenő váladékrészeket. További előnye még a találmány szerinti megoldásnak, hogy sokkal több vizsgálati anyagot nyerünk, mint a gégetamponos eljárásnál, ugyanis a megnövelt felületre lényegesen nagyobb mennyiségű váladék flokkulus kerül köhögéskor, mint a gégetamponra. A váladékmennyiség a folyadékban szabad szemmel is ellenőrizhető, s ha az kevés, az eljárás azonnal ismételendő. így — különösen tbc^bacilusok kitenyésztésénél — több lesz a pozitív eredmény, mint a gégetamponnál. Mivel a találmány szerinti készülékkel vett váladékszemcsékhez gyakorlatilag alig, vagy egyáltalán nem keverednek a száj, torok baktériumai — amint ez a köpet- vagy gégetampon-vizsgálat eseteiben történik —, az így kezelt váladék, közvetlen állatoltás céljára is alkalmas. Ennek igen nagy jelentősége van, mert a köpetet vagy más módon nyert légúti váladékot állatoltás előtt savakkal, illetőleg lúggal kell előkezelni, hogy a kísérleti állat (tengeri malac) a kísérő baktérium-flórától el ne pusztuljon. Ennek az eljárásnak pedig az a hátránya, hogy az antituberkulótikus új gyógyszerek által amúgy is meggyengített tbc-baktériumok az előkezelés következtében vagy elpusztulnak, vagy az állatoltás eredményét legyengült állapotuk miatt teszik kétségessé. A találmány szerinti készülék segítségével az állatoltás előkezelés nélkül vihető keresztül, és így biztosítva van, hogy a tbcbacilus kimutatása sokkal eredményesebb, mint az eddigi eljárással volt. A találmány a légszőszervi (tüdő) betegségek bakteriológiai vizsgálatához váladékvevő készülék, melynek homorúan bordázott belső felületű váladékfelfogó harangja van, nyelét szabványos illesz-