146900. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható aszinkron motor

Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.900. SZÁM 21. d\ 16—41. OSZTÁLY — KO—1320. ALAPSZÁM Szabályozható aszinkron motor Dr. Kovács K. Pál műszaki egyetemi tanár, Budapest A bejelentés napja: 1958. szeptember 9. Villamos motorhajtásoknál sokszor szükséges, hogy a motor kedvező nyomatéki feltételek mel­lett (nagy indító nyomatékkal) úgy induljon, hogy a hálózatot az indításkor lehetőleg kismértékben vegye igénybe. E feladat megoldására az eddig alkalmazott módszerek arra korlátozódtak, hogy a rendes felépítésű kalickaforgórészű aszinkron motort a hajtott géppel olyan mechanikai — vagy villamos tengelykapcsolóval kapcsolták össze, amely lehetővé tette, hogy a motor rövid ideig tartó áramlökéssel elinduljon és a hajtott gépet a tengelykapcsoló segítségével csak fokozatosan hozza fordulatra. Ezekkel a módszerekkel el lehet érni, hogy a gép indítása a hálózat szempontjából a lehető leg­előnyösebb legyen ós ugyanakkor az indításhoz szükséges nyomatékot is ki lehessen fejteni. Jelen találmány olyan aszinkron motort mutat be, amely a nevezett kettős célt egyetlen motorba egyesítve hozza létre. Ezt a feladatot kétforgó­részes megoldás segítségével lehet elérni. A találmány szerinti motor példaképpeni kiviteli alakját a csatolt rajz alapján magyarázzuk. Az 1. ábra a motor kapcsolási vázlata. A 2. ábra a motor hosszmetszete. A motor eszerint három részből áll: a) A rendes felépítésű, lemezeit vastestű, teker­cselt forgórész (F), amelynek tekercsvégeit a (C) csúszógyűrűkhöz vezettük. A csúszógyűrűkön át vagy hálózati egyenirányítón (El) keresztül, vagy más egyenáramú áramforrásból tápláljuk. A mo­tor mechanikai teljesítményét a forgórész (T) ten­gelyvégéről vesszük le. A tekercselés tetszés sze­rinti (pl. pr ) pólusszámmal, készülhet. A forgórész készülhet szinkron gépek forgórészéhez hasonlóan kiálló pólusokkal is. b) A rendes felépítésű, lemezeit vastestű álló­rész (A). Az állórész-tekercselés pólusszáma tetszés szerinti és a forgórész-tekercselés pólusszámától különböző lehet. Legyen az állórész-tékercselés pólusszáma ps . c) Közbenső forgórész (K), amely rövidrezárt kalicka és amely úgy van méretezve, hogy mind az állórésszel, mind a forgórésszel külön-külön egy-egy ps , ill. p pólusszámú rövidrezárt forgórészű motort alkot. A közbenső forgórész egyszerű fel­építés érdekében lehet tömör, üreges vashenger is, amely szükséghez képest réz-, vagy alumínium­kalickával, 'ül. homlokoldali összekötő gyűrűkkel is. el van látva. Bizonyos esetekben a sima vashenger alkothatja a forgórészt. A közbenső forgórész ter­mészetesen lehet lemezeit testű is. A közbenső forgórész (K) a tekercselt (F) forgórész tengelyén kellő golyós, vagy görgős csapágyak közbenjötté­vel bármely üzemállapotban szabadon forog (lásd 2. ábrát). A közbenső forgórész tehát kivéve a csapágyazást sem villamos, sem mechanikai kap­csolatban nincs az állórésszel, ill. a tekercselt belső forgórésszel. A belső forgórész a szokásos — álló­részhez rögzített — csapágyakban forog. A vázolt gép elvi működése a következő: Ha a ps pólusszámú állórészi-tekercselésre három­fázisú, 50 Hz feszültséget kapcsolunk, akkor a ki­alakuló forgómező hatására a szabadonfutó köz­benső forgórész az 6000 ns = Ps közel szinkron fordulatszámmal forog. Terheléskor ez a fordulatszám ns (1—s s ) értékre csökken, ahol ss a közbenső forgórésznek az állórész forgómező­höz viszonyított szlipje. Ha a belső forgórész tekercsére egyenáramot kapcsolunk a csúszógyűrűkön keresztül, akkor a belső forgórész gyorsulásának befejezése után a közbenső rövidrezárt forgórészhez képest üres­járáskor közel szinkron fordulatszámmal fog fo­rogni (nr = n s ). Terheléskor ez a fordulatszám ns (1—s r ) (1—s s ) értékre csökken, ahol s,- a közbenső forgórésznek a belső forgórészhez viszonyított szlipje. Minthogy azonban a belső forgórész a közbenső (a közel ns fordulatszámmal forgó) forgórészhez képest közel szinkron forog, ezért a (T) tengely fordulatszáma közel (eltekintve a szlipektől) n^ns lesz. Ennek a motornak az indítása tehát álló álla­potból a forgórészre tett egyenáram segítségével történik. Az egyenáramot már indítás előtt is a

Next

/
Oldalképek
Tartalom