146897. lajstromszámú szabadalom • Törpe higanyos nyomásmérő különösen vérnyomás mérésére

Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.897. SZÁM 30. a. 1—7. OSZTÁLY — KO-1265. ALAPSZÁM Törpe higanyos nyomásmérő, különösen vérnyomás mérésére Körmendy Lajos gépésztechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1958. március 14. Viszonylag kisebb, mintegy 1 att. értékig terjedő nyomások mérésére gyakran használt műszer a higanyos nyomásmérő. Lényegében egyezik az ismert higanyos légnyomásmérővel, azzal a különbséggel, hogy a nyomás mérése előtti állapotban a nyugalmi higanyfelszínre a külső légnyomás hat; a mérendő nyomás elmozdítja a higanyfelszínt; a mérendő nyomással az elmozdult higanyfelszínből kiadódó folyadéknyomás tart egyensúlyt. Az ilyenfajta nyomásmérő az orvosi diagnosztikában a vérnyomás mérése céljából jól használható. * Hátránya a szokványos higanyos nyomásmérőnek, hogy 1 att körüli nyomás ellensúlyozására 760 mm körüli higanyoszlop magasságra van szükség és ez a nagy szerkezeti méret a használhatóságot sok esetfien — különösen hordozható kéziműszerként való alkalmazás esetén — jelentékenyen csökkenti. A vérnyomás-niérésre használatos nyomásmérő mérési határának is szokásosan 270— 300 mm higanyoszlop magasságig kell terjednie, ami legalább ugyanekkora szerkezeti magasságot is jelent. A megbízható, de terjedelmessége miatt nem használható szokványos higanyos nyomásmérő helyett, vérnyomás-mérőként kiképezve, ismert szerkezet a levegő közvetítő közeggel működő manometer, pl. az ún. órás vérnyomásmérő és az ellennyomásos higanyos nyomásmérő. Előbbi szokványos manometer elv alapján működik és, hátránya a korlátolt mérési pontosság, valamint a sok mozgó alkatrészből következő számos hibaforrás. Utóbbi úgy működik, hogy a mérendő nyomás ellensúlyozására emelkedő higanyfelszín nem a külső légnyomással van kapcsolatban, hanem egy zárt gáztérrel; az emelkedő higanyfelszín összenyomja maga előtt ezt a zárt gázmennyiséget és a mérendő nyomással az emelkedő higanyszál folyadéknyomása, továbbá a higanyszál által összenyomott gáz nyomása együttesen tart egyensúlyt. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy a műszer a külső légnyomás változására is kitér nyugalmi helyzetéből, vagyis a külső légnyomásváltozás nem elhanyagolható módon meghamisítja a mérési eredményt. További hátrány, hogy a szerkezeti méret csökkentése érdekében kb. 90 mm a higanyfelszín által megtett út 0 és 300 Hg mm-nek megfelelő nyomáshatár között; eme hosszon kell a skálázást elhelyezni, mely a leolvasási pontosság rovására megy. A leolvasási pontosságot tovább rontja az, hogy a gáznyomás nem lineáris változása miatt a skálázás osztása sem lineáris és az osztások a nagyobb nyomásértékek felé lényegesen sűrűsödnek. Mindezen hátrányt kiküszöböli a találmány szerinti higanyos nyomásmérő, elsősorban vérnyomásmérő. A találmány szerinti vérnyomásmérő a mérés keresztülvitelére megtartja eszközként a higany folyadéknyomást és ezzel biztosítja a hibaforrásmentes egyszerű működést. Azonban a, móretek csökkentése érdekében nein egy higanyszálat használ, hanem kettőt vagy többet; eme higanyszálak folyadéknyo'mása a sorbakapcsolás, kaszkád-kapcsolás, következtében összeadódik. Pl. két higanyszál esetén az első emelkedő higanyszál 0—135 Hg rram-nek megfelelő nyomásértékék között jelzi a mérendő nyomást, majd ennél nagyobb mérendő nyomásnál a második emelkedő higanyszál jelenj meg és jelzi a nyomásértékeket 135—-270 Hg mmnek megfelelő nyoimásértékek között. A sorbakapcsolt ihiganyszálak megjelenésének eme célszerű egymásutáni sorrendje a higany szálak közötti közvetítő közeg figyelembevételével, a higanyszálak és higanytartányok megfelélő méretarányának, továbbá a nyugalmi higanyfelszínek, közötti megfelelő szintkülönbségnek megválasztásával érhető el. A műszerrel mért eredményt nem hamisítja meg a külső légnyomás, mert a mérés elindulásakor — megfelelő1

szerelvények segítségével — a működésben résztvevő összes higanyfelszín a pillanatnyi külső légnyomás-értékre kerül és így befolyása ki van küszöbölve. Az utolsó higanyszál nyitott, vagyis felszínére állandóan a külső légnyomás hat. A leolvashatóságot a kétszeresen, ill. többszörösen sorbakapcsolt higanyszál rendszer lényegében kétszeresre, ill. többszörösre növeli. A higanyszálak közötti közvetítő közegtől függően a skálaosztás vagy lineáris, pl. folyadékközvetítő közeg esetén, vagy attól — inkább csak elvben •— eltér, pl. levegőközvetítő közeg esetén; az eltérés gyakorlatilag alig érzékelhető; a leolvasási pontosságot a gyakorlatilag vagy elvben is lineáris skálaosztás növeli. A találmány szerinti nyomásmérő példáképpeni kiviteli alakját az 1. ábra mutatja be. Adott példánál a műszer két higanyszálas, tehát a sorba-,