146892. lajstromszámú szabadalom • Villamos mérőberendezés
Megjelent: .1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.892. SZÄM 2J. e. 1—13. OSZTÁLY - KA-792. ALAPSZÁM Villamos mérőberendezés Katona Zoltán oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. december 15. Termoelektromos hőmérő, műszereknél az alkalmazás igényei szerint, több, egymástól alakra és méretre eltérő termoelemet szükséges alkalmazni. Maguk a termoelemek is, valamint a termoelemeket a galvanométerrel összkötő kompenzációs vezeték, a sajátos szempontok miatt, készülhet különböző átmérőjű és hosszúságú huzalból. Így azonban a galvanométerrel soribakötött ellenállás más és más lesz. Ennek az az eredménye, hogy pontos mérésnél minden ellenálláshoz külön hőmérsékleti skálát kell rajzolni, vagy pedig egyetlen skála esetén korrekciós adatokat kell megadni (pl. táblázatban) minden termoelemhez külön-külön. A találmány szerint a fenti hátrányt úgy küszöböljük ki, hogy a felhasznált, eltérő ellenállású termoelemek közül a legnagyobb ellenállásúval hitelesített hőmérőiműszerhez a kisebb ellenállású termoelemeket kiegészítő ellenálláson keresztül csatlakoztatjuk. A kiegészítő ellenállások, célszerűen a műszeriházban nyernek elhelyezést. A kompenzációs vezetékkel ellátott termoelemek végére pedig olyan sokpólusú csatlakozódugasz van elhelyezve, amely sok pólus közül mindig az a kettő van bekötve, amelyen keresztül a termoelem a neki megfelelő kiegészítő ellenálláson • át csatlakozik a galvanométerhez. Az 1. ábra a találmány példaképpeni kiviteli alakját mutatja, ahol G a galvanométer, amelynek a skálája hőfokokban van kalibrálva, Rs a galvanométer söntölő ellenállása, Re i és R e 2 a galvanométer előtétellenállásai, R/ti és Rk2 az előző bekezdésben említett kiegészítő ellenállás. A H jelű szaggatott vonal a galvanométert és az áramköri elemeket magába foglaló műszerházat jelképezi. A különböző ellenállású termoelemek az A, B, C és a D pontok' közül mindig kettő^ höz csatlakoznak. A csatlakozás pl. olyan dugaszszol történbet, amelynek a példaképpeni négy pó^ lusa közül a termoelem valamelyik kettőhöz csatlakozik. Az 1. ábrán az A és D ponthoz lehet a legnagyobb ellenállású termoelemmel csatlakozni. Ha Rki < Rfc2> akkor csökkenő ellenállás-sorrendben a B és D, illetve az A és C kapocspár következik, majd a B és C pont közé a legkisebb ellenállású termoelem kell, hogy kerüljön. A példaképpeni esetben tehát két kiegészítő ellenállás segítségével négy, eltérő ellenállású termoelem ellenállása egalizálható. Általában azonban minden egyes termoelemhez külön kiegészítő ellenállásra van szükség. A 2. ábra ezt az általános esetet mutatja, amikor a négy termoelem rendre a következő pontokhoz kapcsolódik: A—B, A—C, A—D, A—E. A kiegészítő ellenállások ugyanilyen rendben: Rk i, Rfc 2 , R/ f 3, Rfc4- (AZ ábra többi jelölése azonos az 1. ábráéval.) A műszerháziba általában csak egyetlen csatlakozódugaszt építenek be, és a különféle termőelemeket cserélgetve lehet bedugaszolni. Sokszor van azonban arra szükség, hogy azonos típusú (alakú, méretű, ellenállású) termoelemmel több azonos helyen (pl. több kísérleti nyúl végfoelében) végezzenek mérést. Hogy ilyenkor ne egyetlen termoelemet kelljen mérés közben folyton áthelyezgetni egyik helyről a 'másikra, minden mérési helyre külön termoelemet helyeznek el, ezeket egy segédszervre (továbbiakban: multiplikátorra) csatlakoztatják, amely mindig csak egyetlen termoelemet kapcsol a galvanométerre. Miután a multiplikátor az átkapcsoló szerveken kívül kompenzációs csatlakozóvezetéket is tartalmaz, tekintélyes lehet az átmenő ellenállása. Mivel pedig egy műszernek egyaránt pontosan kell mérnie, akár közvetlenül kapcsolódik hozzá a termoelem, akár a multiplikátoron keresztül, ezért a multiplikátor többletellenállását is figyelembe kell venni kiegészítő ellenállás beépítésével, és a multiplikátornak a műszerház dugaszában csatlakozópontot kell kiképezni. A további rajzok a berendezés dugaszának példaképpeni kiviteli alakjait mutatják. A 3. ábra szerinti példaképpeni kiviteli alakban a csatlakozó dugaszpár párhuzamos tengelyű, felhasított három hüvelyt, és az ezekbe szorosan becsúszó három csapot tartalmaz. A hüvelyeket tartalmazó dugaszaljzat a műszerházba van beépítve, és a három hüvely a 2. ábra szerinti A, B, és C pontnak felel meg. A hüvelyekibe becsúszó csapokat tartalmazó dugaszfej szintén három csapot
