146884. lajstromszámú szabadalom • Szemcsézőtörőgép

Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.884. SZÁM 50. c. OSZTÁLY — HO—521. ALAPSZÁM Szemcsézőtörőgép Holec Miroslav mérnök, Prága A bejelentés napja: 1958. április 16. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1957. április 19. Kőtörő berendezéseknél gyakran előfordul, hogy bizonyos termékeket utólag keU aprítani, rendsze­rint 15/25 mm-es szemcseméretről úgy, hogy az adódó szemoseméret lehetőleg 5-től 15 manges hatá­ron belül 'maradjon, amikor is a 0,1 mim körüli finom, részecskék előfordulása nem kívánatos. Az ilyen járulékos aprítást manapság legtöíbbnyire a Symons-féle szemcsézőtörőgépekkel, vagy sima hengerekkel ellátott hengeres törőgépakkel, vagy pedig ütközéses törőgépekkel szokták végezni. Mindamellett ezen eljárások közül egyik sem felel meg teljesen a kívánt követelményeknek. A Symons-féle szamcsézőtörőgépnek órateljesít­ménye tekintélyes ugyan, de sok nem kívánatos port termel. A hengeres törőgép kevés port ad az esetben, ha mindkét henger kerületi sebessége megegyezik, teljesítménye azonban csekély, mé­retei nagyok, a berendezés nehéz és gyakorlatilag a hengerátmérő 1/20 részénél nagyobb méretű darabokat nem tud feldolgozni. Mindkét gépnél megvan ugyan annak lehetősége, hogy a két törőpofa közötti kilépő nyílás állításá­val elérjék, hogy a berendezés többségében meg­határozott szemcsenagyságú anyagot szállítson, mindamellett egyidejűleg nagy mennyiségű lapos darabot is szállít, ami a termékben nem kívána­tos. Az ütközéses törőgépnek nincsenek meg ezek a hátrányai, üzemi viszonyai viszont nem engedik meg egy bizonyos szemcsenagyság előnyben ré­szesítését, mert szemcsenagyság-jelleggörbéi nem térnek el lényegesen az egyenestől. A találmány szerinti szemcsézőtörőgépnek két egymás felett elhelyezett forgó, tányérszerű törő­pofája van és egy etető tölcsérje, mely a felső törőpofa üreges tengelyén vezet keresztül. Az alsó törőpofa forgási sebessége lényegileg azonos és ugyanolyan forgásirányú, mint a felső törő­pofáé. Az alsó törőpofának a felsőtől való távol­sága és a két pofa tengelyének egymáshoz való hajlása beállítható. A találmány szerinti berendezés egy példakép­peni kiviteli alakját a mellékelt rajz; ábrázolja. Az 1. ábra a törőgép hosszmetszetét mutatja, míg a 2. ábra az: A—A metszetben kapott felülnézetet tünteti fel. A törőgépnek 1 etetőtölcsérje van, mely a 2 felső törőtárcsa üreges csapján keresztül vezet. A 2 törőtárcsára a 3 felső törőpofa van felerősítve. A felső törőtárcsa alatt van az alsó 5 törőtárcsa el­rendezve, a ráerősített 4 alsó törőpof ával. Az alsó törőtárcsának ugyanakkora vagy csak kevéssé kü­lönböző a forgási sebessége, mint a felső tárcsának. Az alsó tárcsa tengelye nem egyezik meg a felső tárcsa, tengelyével, hanem ahihoz képest bizonyos hajlása van. Ennek következtében a két törőpofa együtt dolgozó, egymással szemben fekvő két pontja a pofák egy körülfordulása alatt közeledik egymáshoz, majd ismét eltávolodik egymástól. Ezt a mozgást használja fel a berendezés az 1 etető­tölcséren keresztül betáplált darabok aprítására. A kődarabokat a centrifugális erő továbbítja a tányéralakú törőpofáík közé. A törőpofák hatásos felülete, illetőleg a két törő­pofa alakja úgy van kialakítva, hogy a két törő­pofa egymással szemben fekvő, együtt dolgozó két pontja egymástól való távolsága és a két pont­nak a tárcsa tengelyétől mért távolságával képezett szorzata lényegileg állandó mennyiség. (A tengely­től való távolságot a törőpofa tengelyén és a kér­déses ponton átfektetett sugárirányú síkban mér­jük.) A törőpof ák etetési helyén a síkban meghú­zott érintők 30°-nál nagyobb szöget nem zárnak be egymással. A leírt törőgép által szállított kődarabok szem­nagyságának karakterisztikái függnek a két törő­pofa kerületén levő kilépőnyílás szélességétől és az alsó. tárcsa tengelyének hajlásszögétől. Minél kisebb ez a hajlásszög, a termék annál nagyobb része lesz olyan szemcseméretű, amely körülbelül megfelel a tárcsák kerületén levő közepes egymás­tól való távolságnak. Ily módon lehetséges, hogy egy bizonyos szemcsenagyságot hatásosan előnyben részesítsünk. Ha a törőpofák tengelyeinek egymáshoz való hajlását csökkentjük, a törőberendezés teljesít­ménye csökken. A leírt elrendezésnél lehetséges, hogy ezt a teljesítménycsökkenést a tárcsák for­dulatszámának növelésével kiküszöböljük. Ez min­den nehézség nélkül végrehajtható, minthogy a tömegek teljesen ki vannak egyensúlyozva. A na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom