146881. lajstromszámú szabadalom • Egytankos röntgenberendezés

146.881 3 ket a tápfeszültségforrásra úgy kapcsoljuk, hogy az lb vasmagszárlban egymással egyező irányú mág­nesfluxusokat indukáljanak, melyek tehát össze^ adódnak, ugyanúgy, mint a 2 csövön a 10 és 11 tekercsekben indukált nagyfeszültségek. A gyakor­latban a 10 és 11 tekercsek menetszámai, ugyanúgy, mint a 13 és 14 tekercsek menetszámai, egymás­sal célszerűen egyenlők. Ha a tápfeszültségforrásra csak a 13 tekercset kapcsoljuk és a 14 tekercset a megfelelő értékű 15 ellenálláson át zárjuk, a 13 tekercs által gerjesztett mágnesfluxus messze túl­nyomó része az 1 m száron folyik át, minthogy a 14 tekercsben indukálódó áram ekkor a 13 tekercs által indukálttal ellenkező irányú mágnesfluxist gerjeszt és így az ld vasmagszárat a 13 tekercs ál­tal gerjesztett fluxustól úgyszólván elzárja. Ennek folytán ekkor a 11 tekercsben alig indukálódik fe­szültség, és így a 2 cső katódája felfűthető anélkül, hogy a csövön számottevő áramerősség folyna át, mi több szempontból előnyös. Ezenkívül fennáll az az előny is, hogy a 10 és 11 tekercseket, melyek menetszámai gyakorlatilag rendszerint egyenlők, csak a 2 cső üzemi feszültségének felére kell szi­getelni. A 3. és 4. ábrákon látható' 3 kapcsolószerkezet 16 mágnestekercsének 17 fegyverzete a tekercs árammentes helyzetében az ábrán látható hely­zetben lévén, 18 karja nem érintkezik a 19 tolórúd felhajlított 19a nyúlványával és így a 20 kapcsoló ekkor a fűtőtranszformátor 7 megcsapolását (1. és 2. ábra) tartja a 2 cső katódájára kapcsolva. Ha vi­szont a 16 tekercs áramot kap, a 19 kar 19b nyúl­ványa a 20 kapcsoló útján a cső katódáját a 8 ki­vezetéshez kapcsolja. A szigetelő' anyagú 19 rúd a szintén szigetelőanyagú 21 tartón van elcisúsztat­hatóan vezetve, minthogy e tartó hosszanti hornyá­ban foglal helyet és e helyzetében a 19 rudat a 22 és 23 bilincsek tartják. A 19 és 21 szervek tehát a 16 mágnestekercset a 20 kapcsolótól nagyfeszült­ségre és biztosan elszigetelik. Anyaguk célszerűen a kereskedelemben a „Plexiglas"-' védjegyzett el­nevezéssel kapható metümetakrilát-műanyag. Az 1 transzformátor tényleges felépítését az 5. ábra szemlélteti, melyen látható, hogy a gyakorlat­ban a 10 szekundértekeros a 13 primértekercsen, a 11 szekundértekercs pedig a 14 primértekercsen foglal helyet, melyek a vasmag la szárén vannak, a vasmag lb szára tehát tekercselést nem hord, és a mágneses mellékzárlatot alkotó 1 m szár vas­keresztmetszete az le és ld szárakénál kb. 20—30 százalékkal kisebb. A földhöz képest nagyfeszült­ségű 7, 8, 9 és 24 kivezetések közül a 7 és 8 kiveze­tések a 20 kapcsolószerkezethez (4. ábra), a 9, illetve 24 kivezetések pedig a 2 cső katódjához, illetve anódjához vannak kapcsolva (1. és 2. ábra). A vázlatos 6. és 7. ábrák azt mutatják, hogyan vannak a 25 tankba az egyes szerkezeti részek, azaz a röntgencső, a transzformátor és az átkapcsoló­szerkezet, beépítve. A röntgensugarak a tankból a 26 nyúlványát lezáró ablakon át lépnek ki, a 24 kivezetés a cső anódjához vezet, a 20 kapcsolószer­kezet pedig a cső katódoldalának, illetve végének közelében van. A 27 szerkezet biztonsági kapcsoló, melyet a tankot megtöltő olaj hőkiterjedése mű­ködtet, akként, hogy túlterhelés esetén a meg­melegedése folytán kitágult olaj rugónyomással terhelt vagy rugalmas membránt mozdít el és ezzel egy áramkört nyit vagy zár. A 8. ábra a teljes berendezés kapcsolási vázlata, melyen az előző ábrákéval azonos hivatkozási szá­mok az ott jelöltekkel azonos szerveket jeleznek, és mellyel kapcsolatban a berendezés kezelését, illetve működését is ismertetjük. E vázlaton a na­gyobb áramterhelésre méretezett Vezetékek vas­tagabb vonalakkal vannak feltüntetve, ami az ábra áttekinthetőségét is megkönnyíti. A berendezésibe az erősáramú tápvezeték váltó­áramát a 28 és 29 pontokon vezetjük be, és a 30 biztosítékhoz csatlakozó ágat, pl. dugasz útján, a 32, 33 vagy 34 ponthoz kapcsoljuk, aszerint, hogy a tápfeszültség pl. 380, 220 vagy 110 volt. A 31 biz­tosítékhoz csatlakozó ág pedig a 35 átkapcsoló útján a 36 autotranszjf orma tor jobb oldali megcsa­polásait képező pontok bármelyikéhez kapcsolható, avégből, hogy a hálózati feszültség szokásos idői­szakos változásai esetén is a 36 transzformátor mindig a 37 voltmérővel ellenőrizhető névleges, pl. 220 Volt, tápfeszültséggel tápláltalak legyen tekinthető, azaz úgy viselkedjék, hogy a névleges feszültség a kiimenővezetékkel állandóan összeg­kötött 38 megcsapolás és az éppen bekapcsolt bal oldali 32—34 megcsapolások egyike, pl. a 33 és 38 megcsapolások közt, jelentkezzék. Csökkent háló­zati feszültség esetén tehát a 38 megcsapolástól jobbra, növekedett hálózati feszültség esetén pedig az attól balra eső megcsapolások egyikére kapcso­lunk a 35 kapcsolóval, mely tehát a hálózati fe^­szültségingadozások kompenzálására való. A nagy­feszültségű transzformátor 13 primértekercse egyik sarkával állandóan a 40 megcsapolási ponthoz: van kapcsolva, másik sarkával a 38 vagy 39 ponthoz kapcsolható, aszerint, hogy a röntgencsövet átvilá­gításra vagy felvételre óhajtjuk használni. A 14 primértekercs egyik sarka pedig vagy a 15 ellen­állás egyik sarkához, vagy a 38 ponthoz van kap­csolva, másik sarka viszont a 2 csövön hatályos feszültség beállítása céljából a 41 átkapcsoló segé­lyével az autotranszformátor 42—47 megcsapolásai egyikéhez kapcsolható. A 48 átkapcsoló a 12 milli­amperméter 'mérési határainak, pl. 0—6 és 0—60 milliampére, átkapcsolására való, aszerint, hogy a röntgencsövet átvilágításra vagy felvételre hasz­náljuk, és átkapcsolása célszerűen a rajzon szag­gatott 48a vonallal jelzett mechanikus úton, a gép alantiakban ismertetendő 49 működtetőkapcsolója által, történik. E . 49 kapcsoló a 10. ábrán látható 86 kézifogantyúval, melyet jelen 8. ábrán szagga­tott vonallal jelöltünk, működtetett bütykös-kap­csoló, mely az 50, 51, 52, 53 és 54 kapcsolókarokat egyes állásaiban az alant ismertetendő módon mű­ködteti. Az 55 ellenállás a csőáramnak átvilágítás­kori szabályozására való, működtetőszervét a 10. ábrán a 92 hivatkozási jel jelöli. Az 57 kapcsoló­óra a felvételkori exponálás ismert módon történő beállítására való, működtetőszervét a 9. és 10. áb­rákon a 85 hivatkozási jel jelzi. Az 58 elektro­mágneskapcsoló feszültség alá való helyezésekor az, 59 rugó erejét legyőzve, bekapcsolja az egy­mással mechanikailag összekapcsolt 60, 61 és 62 kapcsolókat, melyek tehát, ha az 58 mágnes ára­mot nem kap, az ábrán feltüntetett nyitott hely­zetükbe ugranak vissza. E mágnes áramának meg­szakadását a készülék túlterhelése esetén az 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom