146881. lajstromszámú szabadalom • Egytankos röntgenberendezés

Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.881. SZÁM 30. a. 1—7. OSZTÁLY — HA—560. ALAPSZÁM Egytankos röntgenberendezés Hamburger Tamás hiv. röntgenszakértő, Hegedűs István üzemvezető és Kondor Tibor tervező, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1958. november 22. Kiállítási elsőbbsége: 1958. május 23. A találmány egytankos röntgenberendezés, azaz olyan röntgenberendezés, melynél az; izzókatódás röntgencső és az azt tápláló nagyfeszültségű transzformátor közös edényben van elrendezve, és eélja olyan berendezés létesítése, mely az ismeretes hasonló berendezésekkel szemben az alant ismertetett igen fontos előnyökkel rendelkezik. Ismeretesek ugyanis olyan egytankos röngenberendezések, melyeknél az izzókatódás röntgencső az azt tápláló nagyfeszültségű transzformátorral együtt rendszerint olaj töltésű közös burában van elhelyezve, melybe a fű tő transzformát or is be van építve. Izzókatódás csőnél az egyenirányító nélkülözhető lévén, az ilyen berendezésnél a közös burából, melyet alantiak'ban röviden „tank'-nak nevezünk, csak kisfeszültségű vezeték nyúlik ki, mi e berendezésnek az üzembiztonság és életbiztonság szempontjából legfontosabb előnye. Az olyan röntgenberendezéseknél ugyanis, melyeknél a transzformátortól a röntgencsőhöz nagyfeszültségű kábel vezet, ez a kábel egyrészt igen gyakori hibák forrása, másrészt drága és meghibásodása esetén érintése életveszélyes lehet. Ennek dacára az egytankos berendezéseket eddig rendszerint inkább csak különleges, pl. fogászati célokra használták, hol nem volt nagy teljesítményre szükség, mert általános orvosi célokra és felvételek készítésére is alkalmas nagyteljesítményű kivitelben olyan nagy súlyúra és terjedelműre adódott, hogy nehezen kezelhető és drága lett volna, mert e nagy súly az egész vizsgálószerkezet robusztusabb felépítését is szükségessé tette volna. . A találmány célja olyan egytankos röntgenberendezés létesítése, melynek tankja üzemképes állapotban az azonos teljesítményű eddig ismeretes egytankos készülékek tankjánál jóval könnyebb, úgyhogy az ilyen új röntgenberendezés teljes súlya alig haladja meg az eddig ismeretes olyan berendezésekét, melyeknél a transzformátortól a csőlhöz nagyfeszültségű kábel vezetett. E csekély súly és térfogat viszont, főleg rugós kiegyensúlyozással kombinálva, lehetővé teszi olyan berendezés megszerkesztését, mely igen könnyű, olcsó, egyszerűen kezelhető, világítási hálózat; szokványos méretű vezetékéből táplálható, és így hivatva van arra, hogy az eddig ismeretes kisteljesítményű egytankos és nagyteljesítményű, négy egyenirányítócsöves, készülékek között hézagpótlóan foglalva helyet, a gyakorlat számos igényét kitűnően kielégítse. A találmány szerinti röntgenberendezés ugyanis kiválóan alkalmas arra, hogy a nagyforgalmú kisebb orvosi rendelőintézetek, tüdőbeteg-gondozó intézetek, valamint magánorvosok által egy általános használhatóságú röntgenberendezéssel szemben támasztott minden követelményt kielégítsen, melyek közt fontos az, hogy kis helyszükséglete és teljes veszélytelensége folytán külön helyiségben való felállítást ne igényeljen, és mind átvilágításra, mind felvételre is alkalmas legyen. Mindezen előnyök elérése a találmány szerint azzal válik lehetővé, hogy az olajhűtésű tankba beépített nagyfeszültségű transzformátorként olyan osztott transzformátort alkalmazunk, melynek két primértekercse és két, egy-egy sarkával földelt szekundértekercse van, melyek egyikével az azt hordó mágnesmag-rész által gerjesztett fűtőtranszformátor-menetek sorba vannak kapcsolva, mimellett a transzformátor vasmagja mindkét végén is zárt H alakú, miáltal a tekercseket hordó vasmagrészt annak közepetáján a vele térbelileg rendszerint párhuzamos fekvésű, de mágnesesen sorbakaprsolt másik vasmagrésszel összekötő áthidalás (azaz a H középső öszekötőtagja) a transzformátorok zárt közös mágnesmagjában mindkét transzformátorfél részére közös mágneses mellékzárlatot képez. A röntgencső fűtőáramának átkapcsolása tudvalevőleg kétizzókatódás (úgynevezett kétfókuszú) csöveknél egyik katódáról a másikra, egykatódás csöveknél pedig az átvilágításról felvételre való átkapcsoláshoz szükséges, mely ~ rendszerint erősebb katódfűtést igényel. Az ezt az átkapcsolást eszközlő kapcsoló ugyan csak kisfeszültségű áramot kapcsol, de a rendszerint földelt anódájú cső kató-