146871. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus automatikusan változó frekvencia karakterisztikájú szintszabályozó berendezés

2 ue.bii a vonal állapotától függ. Ezzel biztosítják, hogy a maximális' reflexiós tényezőt túl ne lépjék. A szabályozó tag mindig csillapítást ad hozzá és így alacsonyabb szintre szabályoz, mint a bejövő szint volt. A negyedik használatos rendszer a, termisztoros szintszabályozó. Ennek lényege a következői A bejövő vivőfrekvenciás csoport egy változó meredekségű kiegyenlítőn és egy változó erősítésű erősítőn halad át. Ezek bemenő impedanciája változó, ezért itt is egy konstans impedanciájú előtét erősítő fokozat választja el a vonaltól, hogy a reflexiós tényező megengedett értékét a berendezés soha ne lépje túl. Az erősítőt és a kiegyenlítőt két egymástól független pilot-frekvenciából előállított egyenfeszültség vezérli. A két frekvencia általában a teljes, sáv két szélén van elhelyezve. Az egyik pilot-frekvencia az erőM-sítő erősítését változtatja az egész frekvenciatartományban egyenletes mértékben, a másik a frekvencia-csillapítás karakterisztikája^ változtatja. Ezzel a kapcsolással elérhető, hogy a szabályozószerv kimenő pontjain frekvenciától és időjárástól független konstans szint legyen található. E rendszernél minden változatában a frekvencia függő és független szabályozás szoros kapcsolata miatt mindig két pilot-frekvenciát alkalmaznak. E rendszernek hátránya, hogy egy pilöt-frékvenciával nem1

alkalmazható, másrészt előerősítő ugyanúgy alkalmazandó, mint a motoros rendszernél, tekintettél arra, hogy, bemenő impedanciája "Változó. A' szabadalmazni kívánt szintszabályozó kapcsolás az előbb ismertetett és jelenleg használatos rendszerek említett hátrányait kiküszöböli. A találmány szerinti rendszer kis helyszükségletű, ma» alkatrészektől független, önálló egészet képez, így ez bármilyen hasonló célú berendezésben, \ehát olyanban is, mely eddig szintszabályozással ellátva nem volt, alkalmazható. Felszerelése az eddig szintszabályozás nélkül működő, vagy más rendszerű, szintszabályozással működő vivőfrekvenciás távközlő rendszerekiben más alkatrészek megváltoztatása nélkül végrehajtható. 'Ez a rendszer is thermisztorral működik és egy, vagy két pilot-frekvenciával használható. Itt a bejövő vivőfrekvenciás1

csoport szintjét olyan változó frekvenciakarakterisztikájú szervvel szabályozzuk, melynek termisztorát egy pilot-frekvenciával vezéreljük, melynek szintje a vonal csillapításától függ. A termisztor másik oldala — a vezérelt oldal — egy négypólus lezáró ellenállása, így a négypólus lezáró ellenállásának. nagysága tehát a vonal csillapításától függ. A négypólus bemenő impedanciája kétváltozós függvény, mely függ a lezárás értékétől és a frekvenciától. A fentiekben láttuk, hogy a lezárás értékét a vonalcsillapítástól; függően változtatjuk, ezzel elértük, hogy a négypólus bemenő impedanciája is a vonalcsillapítás nagyságától függően változik. A -négypőlusK— mely ellenállás, induktivitás és kapacitás tagokból, szakmai jelöléssel R, L, C — tagokból felépített hálózat — úgy méretezzük, hogy a bemenő impedancia-frekvencia függése a vonal csillapítás-frekvencia függvényével oly módon van Összhangban, hogy a vele összekötött erősítő az összes számbajövő frekvenciára azonos szintet biztosítson. Ennek megoldása úgy' történik, hogy a vonalról bejövő és szabályozandó vivőfrekvenciás csoportot egy erősítőre visszük, melynek erősítését az említett négypólus bemenő impedanciája szabja meg; Így az erősítő kimenetén erősített, konstans szintet kapunk. Az itt ismertetett rendszer' kiküszöböli az előbb felsorolt négy rendszer hátrányait és velük szemben a következő előnyöket mutatja. Az első két rendszert, melyek csak speciális esetekben használhatók torzításuk és lehallgathatóságuk miatt,' nem vesszük figyelembe. A motoros rendszerrel szemben előállítási és üzembentártási költségei az .előbbinek töredékei. Mechanikus és mozgó alkatrészek hiányában lényegesen kevesebb fenntartási munkát igényel és meghibásodási valószínűsége is kisebb. A használatos és előzőkben ismertetett motoros és termisztoros 'rendszereknél a szabályozószerv bemenő impedanciája nagymértékben • változik, ezért előerősítőt, ill. előcsillapítót kell alkalmazni. A találmány szerinti rendszernél erre szükség nincs, mert a vonalról jövő jel által érzékelt bemenő impedancia állandó. Az előerősítő elhagyása nem jár torzítási növekedés, vagy túlvezérlés veszélyével. A motoros és termisztoros T— jelenleg használatos — rendszerek a vonalról nagy szinttel érkező jeleket a bármikor beérkezhető legkisebb jelek szintjére szállítják le és ezáltal a jel/zaj viszony számára kedvezőtlen körülményéket teremtenek. A találmány szerinti rendszernél ez nincs, mert az nem csökkenti le, sőt ellenkezőleg, felerősíti a jelek szintjét és így a szabályozó rendszer beiktatása által a relatív zajszint nem növekszik. Á szabályozás itt negatív'visszacsatolás változtatásával történik és ez meggátolja, hogy különböző szintű jelek érkezése esetén változzék a torzítási tényező. A visszacsatolás a szinttel együtt változik lineárisan, így a torzítási tényező rend. szerünknél konstans marad. A találmány szerinti szabályozó rendszer alkalmazza az ún. „ferde erősítés" elvét, azaz mély frekvenciákat kevésbé, magasabbakat,, jobban erősíti. Éz a körülmény zajcsökkentő hatása révén lehetővé teszi, hogy az alacsonyabb vivőfrekvenciájú csatornák nagyobb hatótávolságúak legyenek, vagy a csatornák megfelelő cseréjével az egész rendszer hatótávolsága növekedjék. Ez nemcsak nagytávolságú rendszereknél kívánatos, hanem rövidtávú rendszereknél is, mert bár a nemzetközi előírás által megengedett zajteljesítmény a nagytávolságú rendszerek között van felosztva, annak része lehet a rövid távolságú rendszer és nem kívánatos, hogy ez többlet zaj előállításának forrása legyen. A találmány szerinti rendszernek előnye még az egyéb termisztoros rendszerekkel szemben, hogy az esetben, ha a vonal frekvencia-csillapítás karakterisztikája előre pontosan ismert, vagy pedig a távközlés keskenyebb frekvenciasávon — 100 kHz — történik, egyetlen pilot-frekvenciával üzemeltethető; ezt a frekvenciát a sávaaak azon a részén választjuk meg, ahol a szintváltozások nagyok, pl. magasabb frekvenciáknál; az egy pilot-frekvencia használata pedig a költségeknek ,kb. felére való csökkenését eredményezi. Természetesen a rendszer két pilot-frekvenciával is használható. Ez esetben a második pilot-frekvencia olyan erősítőt ve-