146867. lajstromszámú szabadalom • Teljesítményerősítő kapcsolási elrendezés
Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.867. SZÁM 21. a4 . 21—35. OSZTÁLY - EE—556. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Teljesítményerősítő kapcsolási elrendezés Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Schalk Ervin mérnök (a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet Bródy Imre Laboratóriumának munkatársa), budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. június 13. Találmányunk teljesítmény erősítésére alkalmas kapcsolási elrendezésre vonatkozik. Ismeretesek olyan áramköri elrendezések, melyek híd (Graetz-szerű) kapcsolásban négy diódát tartalmaztak. E híd áramkör négy sarokpontja közül két-két szemben fekvő' sarokpont volt egymással összeköttetésiben, és ily módon két további áramkört képezett. Ilyen kapcsolást eddig fel tudtak használni pl. váltóáram kétoldalas egyenirányítására, vagy pl. amplitúdóhatárolónak. Ez utóbbi esetben a híd kapcsolás négy sarokpontja (melyek közül azt a sarokpontot, amelyik a hozzája csatlakozó két diódához a diódák záróoldala felől csatlakozik, nevezzük zárópontnak, azt a sarokpontot, amelyik a hozzája csatlakozó két diódához a diódák nyitóoldala felől csatlakozik, nevezzük nyitópontnak, míg a másik két pontot, amelyek a hozzájuk csatlakozó két-két dióda egyikéhez a diódák nyitóoldala, másikához pedig záróoldala felől csatlakozik, nevezzük vegyespontnak) közül a nyitó- és zárópont közötti áramkörön megfelelő nagyságú nyitóirányú áram folyhat, míg a két vegyespont közötti áramkörben valamilyen adott váltófeszültség hatására olyan nagyságú váltóáram folyhat, melynek csúcsértékét döntő mértékben a diódák záróirányú ellenállása szabja meg. Miután á diódákon záróirányban átfolyó áram a feszültségtől csak kismértékben függ, a külső feszültség változása esetén az áram nagyjából konstans marad és így az áramkörbe iktatott ellenállásról ugyancsak nagyjából konstans nagyságú (amplitúdójú) feszültség vehető le. Az egyenfeszültségű telep itt arra szolgál, hogy a záró- és nyitópontok közötti áramkörön áthajtott nyitóáram nagyságával beállítsa a vegyespontok közötti áramkör megfelelő záróellenállását. Felismertük azt, hogy amennyiben az ismert négy diódát híd kapcsolásban tartalmazó áramkör két segédáramkörét, vagyis a két vegyespont és a nyitó-záró pontok közötti áramkörét oly módon képezzük ki, hogy a két vegyespont közötti áramkörben egyenfeszültségű áramforrást, és egy megfelelő impedanciát alkalmazunk úgy a másik, tehát a záró-nyitó pontok közötti áramkör áramának vezérlésével a vegyes pontok közötti áramkör áramát úgy tudjuk befolyásolni, hogy az impedancia helyes .megválasztásával teljesítményerősítést tudunk elérni. A találmányunk szerinti teljesítmény erősítésére szolgáló kapcsolási elrendezést ezek szerint egy önmagában ismert négy diódát híd kapcsolásban tartalmazó áramkör képezi, mely híd áramkör négy sarokpontja közül az egyik a hozzácsatlakozó két diódához e diódák záróoldala felől csatlakozik (zárópont), az ezzel átellenes másik pontja a hozzácsatlakozó két diódához a diódák nyitó oldala felől csatlakozik (nyitópont), míg további két pontja mindegyike a hozzájuk csatlakozó diódák egyikével nyitó, másikával záró oldalai felől csatlakozik (vegyes pontok), és a két vegyespont között, valamint a nyitó-záró pont között egy-egy további segédáramkör helyezkedik el, és azzal van jellemezve, hogy a vegyespontok közötti segédáramkör legalábbis egy egyenáramú áramforrást és ezzel sorbakapcsolva egy impedanciát tartalmaz, míg a záró- és nyitópontok közötti segédáramkör legalábbis egy ellenállást és egy váltóáramú betáplálási szakaszt, valamint az ellenállást váltóáramú szempontból rövidre záró kondenzátort tartalmaz. Ezen a záró- és nyitópontok közötti segédáramkör tartalmazhat ezenfelül egy, a munkapontot beállító egyenáramú áramforrást is. A vegyespontok közötti segédáramkör oly módon van méretezve, hogy az abban folyó áram nagyságát döntő módon a diódák záróirányú ellenállása szabja meg, míg a másik segédáramkör oly módon van méretezve, hogy az abban folyó egyenáram nagyságát döntő módon az ezen körben levő ellenállás nagysága szabja meg.
